Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 3. szám - Dr. Bendzsel Miklós: Kormányrendelet a Magyar Szabadalmi Hivatalról
10 Dr. Bendzsel Miklós sőoktatási intézményben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség. " 3.5. A rendelet 11-14. §-a a záró rendelkezéseket tartalmazza. Közülük említést érdemel az MSZH-t az érintett szervekkel és szervezetekkel együttműködésre kötelező szabály, valamint az MSZH egyes köztisztviselőire vonatkozó képesítési előírások pontosítása. IV. Egyéb kérdések 4.1. Az MSZH hatáskörének bővülése indokolja a 2001. december 31-ig teijedő időszakra vonatkozó jogharmonizációs program [a 2280/1999. (XI. 5.) Korm. határozattal módosított 2212/1998. (IX. 30.) Korm. határozat mellékletének] kiegészítését: a szerzői jogi jogharmonizációs feladatok felelősei között az MSZH-t is fel kell tüntetni. Hasonlóképpen indokoltnak látszik, hogy - a szellemi tulajdon védelmének számos európai integrációs összefüggésére figyelemmel - az MSZH elnöke is tagja legyen az Európai Integrációs Tárcaközi Bizottságnak. E változtatások bevezetése azonban más kormány-előterjesztésekre tartozik. 4.2. Végül meg kell említeni, hogy a rendelet - bár a közigazgatási egyeztetés során többen is felvetették - egyelőre nem változtat az MSZH hagyományos elnevezésén. Ha ez szükségesnek mutatkozik, az Szt. soron következő - az Európai Szabadalmi Egyezményhez való csatlakozáshoz szükséges - módosítása alkalmával megoldható. Hasonlóképpen e módosítás kínálhat majd lehetőséget az MSZH-n belüli és a bírósági iparjogvédelmi fórumrendszer felülvizsgálatára. * * * A Magyar Szabadalmi Hivatal második évszázadának alapvető kihívása: a hazai tudásipar és szellemi közbiztonság iparjogvédelmi és szerzőjogi megalapozása. A klaszszikus iparjogvédelmi hatósági tevékenységet ötvözni kell a nemzeti innovációs képességek hatékony ösztönzésével, a hazai szellemi alkotások nemzetközi oltalmával. A kutatási-fejlesztési erőforrások eredményeinek objektív, nemzetközi bázisú vizsgálata és értékelése, ésszerű korlátokkal érvényesíthető iparjogvédelmi monopoljogokkal való elismerése technológiai igényességet szül, tudástranszfert támogat, kormányzati auditok és előretekintő programok alapjául szolgál. A szellemi alkotóerő rejtett tartalékainak és új erőforrásainak mozgósítása a találmányi gondolatokat gazdaságilag hasznosulni segítő formatervezés és védjegypolitika révén, valamint a művészeti alkotások oltalmazott művelődési javakká váltása útján kereskedelmi tekintélyt és kulturális értéket teremt. A megérdemelt kutatási-fejlesztési, kereskedelmi-szolgáltatási előnyök jogosulatlan kisajátítását és a művészeti alkotások önkényes felhasználását akadályozó jogi eszközegyüttes erősítése és európai harmonizációja a befektetői bizalom fő oszlopa. A Magyar Szabadalmi Hivatal szakmai-közszolgálati erőfeszítései tartós pilléreket és kereteket kaptak az új statútumban megfogalmazott feladat- és hatáskörök, valamint szervezeti és működési elvek segítségével. A siker esélyével vághatunk neki annak az útszakasznak, amelynek főbb állomásai - intézményi és vezetői munkaprogramunk korábbi dokumentumaiban is rögzített módon - a következők:- Nemzetközileg elismert hagyományainkra építve hatékony és korszerű nemzeti iparjogvédelmi hatósági tevékenységet és szervezetet kell működtetnünk gazdaságpolitikai és integrációs érdekeink messzemenő érvényesítésével.- Olyan jogi és intézményi keretrendszer kialakítása áll előttünk, amely birtokolt tudásvagyonunkra és fejlett infrastruktúránkra támaszkodva a 2000-es évek elejére az Európai Szabadalmi Egyezmény teljes jogú tagságát minden szempontból biztosítani képes.- Végül, de nem utolsósorban vállalkoznunk kell annak a szerepkörnek a betöltésére, amely a szellemi tulajdonvédelem hazai kultúrájában meghatározó kezdeményező-fejlesztő, közigazgatási koordináló, illetve tájékoztató és képzési funkciókat lát el, s megerősíti intézményünk regionális központi voltát.
