Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 3. szám - Dr. Bendzsel Miklós: Kormányrendelet a Magyar Szabadalmi Hivatalról
Kormányrendelet a Magyar Szabadalmi Hivatalról 9 8. § (1) Az MSZH elnökét a miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki és menti fel. Két helyettesét az elnök javaslatára a miniszter nevezi ki és menti fel. (2) Az MSZH-t az elnök vezeti, aki az államtitkári juttatások teljes körére jogosult. Helyettesei a helyettes államtitkári juttatások teljes körére jogosultak. 3.2. Az Szt. 44. §-ának (1) bekezdése szabályozza ugyan az MSZH elnökének kinevezését, nem szól azonban a javaslattevő személyéről és a helyettesek kinevezési rendjéről. A rendelet 8. §-a e kérdésekről is rendelkezik. [A közszolgálati jogviszony megszűnését és a fegyelmi felelősséget nem kellett külön szabályozni, mivel e kérdésekben a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1997. évi LXXIX. törvény irányadó e törvény 54. §-ának az 1999. évi CXIX. törvény 4. §-ával megállapított (b) bekezdése szerint.] A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 73. §-ának (4) bekezdése értelmében a Kormány által irányított országos hatáskörű közigazgatási szerv vezetője államtitkárnak minősül. Egyértelmű tehát és nem igényelt további szabályozást, hogy az MSZH elnöke a Ktv. alkalmazásában államtitkárnak számít, helyettesei pedig helyettes államtitkárnak minősülnek. A Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1997. évi LXXIX. törvény 52. §-ának (2) bekezdésére figyelemmel azonban külön rendelkezést igényelt az, hogy a Kormány az MSZH elnöke részére az államtitkári, helyettesei számára pedig a helyettes államtitkári juttatások teljes körét biztosítsa. 9. § (1) Az MSZH elnökét a 4-6. §-okban szabályozott feladatok ellátásában segíti a Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Tanács (a továbbiakban: Tanács). A Tanács az MSZH elnökének felkérésére véleményezi a szellemi tulajdon védelmére irányuló átfogó intézkedések (programok, stratégiai elképzelések, jogszabályok, nemzetközi szerződések) tervezetét. (2) A Tanács legfeljebb tizenöt tagú - iparjogvédelmi és szerzői jogi szakértelemmel rendelkező személyekből álló — testület. A kormányzati képviselők száma nem érheti el a Tanács taglétszámának a felét. (3) A Tanács tagjainak kinevezésére az MSZH elnöke tesz javaslatot. Az MSZH elnöke a javaslat összeállításához véleményt kér az érintett miniszterektől és országos hatáskörű szervekvezetőitől, valamint a szakmai és érdekképviseleti szervezetektől. (4) A Tanács tagjait a miniszter nevezi ki öt éves időtartamra. A kinevezés további öt-öt évre meghosszabbítható. (5) A tagság megszűnik: a) a határozott idő elteltével, b) lemondással, c) felmentéssel, d) a képviselet ellátására jogosító tisztség megszűnésével. (6) A Tanács az MSZH elnöke által megállapított ügyrend szerint működik. 3.3. A koherens szellemi tulajdonvédelmi politika igényli, hogy e szerteágazó és összetett érdekviszonyokat érintő témában intézményesített fórumot teremtsünk a stratégiai kérdések megvitatására. Ezt célozza a Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Tanács felállítása. A Tanács a rendelet 4-6. §-aiban felsorolt (jogszabály-előkészítési, stratégiaalakító, nemzetközi és európai integrációs) feladatok teljesítéséhez járni majd hozzá véleményező jogkörben. A Tanács tagjai a kimagasló iparjogvédelmi és a szerzői jogi szakértelemmel rendelkező személyek közül kerülnek ki. Az MSZH elnöke a miniszterhez címzett kinevezési javaslatának összeállításához véleményt kér majd az érintett tárcáktól és országos hatáskörű szervektől, valamint a szakmai és érdekképviseleti szervezetektől. 10. § (1) Az MSZH önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv, előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkezik (2) Az MSZH a központi költségvetésben a Gazdasági Minisztérium fejezetén belül önálló címként szerepel. 3.4. A rendelet 10. §-a az MSZH gazdálkodását illetően a jelenlegi helyzetet tükrözi, az évek óta jól működő konstrukciót rögzíti. Az MSZH az államháztartás központi költségvetési fejezeti rendjében önálló címként működő, teljes jogkörrel rendelkező, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv. Önfinanszírozó módon gazdálkodik, feladatai ellátásához állami támogatást nem kap és nem igényel. Az 1992. évi IV. törvényben adott felhatalmazáson alapuló, többször módosított 77/1995. (XII. 29.) IKM rendelettel megállapított iparjogvédelmi igazgatási szolgáltatási díjakból és a hivatalt megillető hasonló nemzetközi eljárási díjakból származó bevételek szolgálnak az alapfeladatok ellátásához szükséges kiadásainak és felhalmozásainak forrásául. 11. § (1) Az MSZH az e rendeletben foglaltakon kívül ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a feladat- és hatáskörébe utal. (2) Feladatai ellátásában az MSZH együttműködik az érintett minisztériumokkal, országos hatáskörű szervekkel, központi hivatalokkal, köztestületekkel és társadalmi szervezetekkel. 12. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba. (2) A rendelet hatálybalépését követő hat hónapon belül meg kell alakítani a Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Tanácsot. 13. §E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Magyar Szabadalmi Hivatal feladatairól és hatásköréről szóló 136/1989. (XII. 22.) MT rendelet. 14. § (1) A köztisztviselők képesítési előírásairól szóló és a 187/1999. (XII. 16.) Korm. rendelettel módosított 9/1995. (II. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. számú mellékletének 115. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „115. Szabadalmi, használati és ipari mintaoltalmi elbíráló feladatkör Az I. besorolási osztályban: műszaki szakmacsoport felsőoktatási intézményeiben szerzett egyetemi végzettség, tudományegyetem természettudományi karán szerzett végzettség, agrár felsőoktatási intézményben szerzett egyetemi végzettség. ” (2) Az R. 3. számú mellékletének 128. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „ 128. Védjegy elbíráló feladatkör Az I. besorolási osztályban: tudományegyetem állam- és jogtudományi karán szerzett végzettség, államigazgatási főiskolai végzettség, fel
