Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 3. szám - Dr. Bendzsel Miklós: Kormányrendelet a Magyar Szabadalmi Hivatalról
8 Dr. Bendzsel Miklós adatok védelme kérdésében; tárgyalások folynak arról, hogy a közösségi védjegyrendszer az új tagállamokra milyen feltételekkel terjedjen ki. Az MSZH e tárgyalásokon eddig is meghatározó súllyal működött közre az iparjogvédelmi és szerzői jogi kérdésekre vonatkozó kormányzati álláspont kidolgozásában és képviseletében. A szellemi tulajdon védelme az elmúlt 10-15 évben számottevően felértékelődött az európai integrációban: felismeréssé érett, hogy az iparjogvédelem és a szerzői jog eszközeivel előmozdítható az alkotótevékenység, az innováció, a műszaki fejlődés javítható az áruk és szolgáltatások minősége, fokozható a versenyképesség. Elsősorban e versenyképességi megfontolások magyarázzák, hogy a szellemi tulajdon szabályozásának részletkérdéseiben mind a társult viszonyban, mind a csatlakozási tárgyalásokon többször is jelentkeztek érdemi véleménykülönbségek, viták, érdek-összeütközések. A magyar szellemi tulajdonvédelmi szabályozás már hosszabb ideje - a nemzetközi kötelezettségek által behatárolt mozgástéren belül — a hazai gazdasági és egyéb érdekek figyelembevételén és messzemenő érvényesítésén alapul. Ennek következménye az a paradoxon, hogy miközben az Európai Unió elismeri a szellemi tulajdon védelméért tett magyar erőfeszítéseket (erre a legutóbbi példa az, hogy a csatlakozási folyamatban részt vevő közép- és kelet-európai országok közül egyedül Magyarország számára nem állapított meg a szellemi tulajdonnal kapcsolatos rövid- vagy középtávú feladatot az Európai Unió Tanácsa a Csatlakozási Partnerségről a múlt év végén elfogadott határozataiban), mind a társulás intézményrendszerében, mind a csatlakozási tárgyalásokon adódnak konfliktusok e téren. Az Európai Unió — mint általában - e területen is nagy jelentőséget tulajdonít a jogalkalmazásért felelős intézmények megfelelő működésének. Az MSZH önálló szervként történő működtetése az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk intézményi követelményei között is szerepel. Ez számos dokumentumban hangsúlyosan kifejeződött. Az egységes belső piaci integrációnkhoz útmutatást adó ún. cannes-i Fehér Könyv, melyet az Európai Bizottság készített, a szellemi tulajdon védelmére vonatkozó fejezetében az iparjogvédelem terén alapvető intézményi feltételként azonosította az önálló, magas színvonalon működő nemzeti iparjogvédelmi hatóságot. Hasonló útmutatást tartalmaztak későbbi európai dokumentumok is. A legutóbbiak közül említést érdemel az Európai Bizottságnak az európai szabadalmi rendszer reformjáról készített ún. Zöld Könyve és az annak alapján kiadott bizottsági közlemény, amely a nemzeti szabadalmi hivatalok erősítése mellett tett hitet. Másfelől az Európai Unió számos dokumentumban elismerően értékelte a Magyar Szabadalmi Hivatal teljesítményét. Az MSZH intézményi szempontból - az EU értékelése szerint is — már ma is felkészültnek tekinthető a teljes jogú európai integrációra. A csatlakozási tárgyalások iparjogvédelmi tárgyú fordulójáról készült jelentésében az Európai Bizottság leszögezte: „Magyarország dicséretet érdemel a Magyar Szabadalmi Hivatalban folyó hatósági jogalkalmazó tevékenység minőségéért.” Az Európai Unió iparjogvédelmi hatóságaival való együttműködés már a csatlakozást megelőzően kezdetét vette: az MSZH és a közösségi védjegyhatóság (OHIM) között együttműködési megállapodás jött létre. Ez az együttműködés az Európai Unióhoz való csatlakozást követően a tagállamokra irányadójogi és intézményi feltételekkel folytatódhat és még intenzívebbé válhat. III. Az MSZH szervezete és működése 7. § (1) Az MSZH-t a Kormány irányítja. A Kormány irányítási jogkörében a) kiadja az alapító okiratot; b) jóváhagyja az MSZH szervezeti és működési szabályzatát; c) jóváhagyja az MSZH éves munkatervét és a tevékenységéről szóló éves beszámolót; d) iránymutatást ad a 4-6. §-okban szabályozott feladatok ellátásához; e) ellenőrzi és beszámoltatja az MSZH elnökét, gyakorolja felette-a 8. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - a munkáltatói jogokat. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott irányításijogokat a Kormány nevében a gazdasági miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja. A miniszter az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott irányítási joggyakorlásához véleményt kér az érintett miniszterektől. 3.1. A rendelet 7. §-a az Szt. 44. §-ának (1) bekezdésében foglaltakkal összhangban szabályozza a Kormány irányítási jogkörét. E jogosítványok igazodnak azokhoz az irányítási jogokhoz, amelyeket a 2396/1997. (XII. 8.) Korm. határozat 1. pontja az egységesítés igényével határoz meg, illetve, amelyek az országos hatáskörű szervek és a központi hivatalok statútumát megállapító legújabb jogszabályokban is megjelennek. A Kormány nevében eljáró miniszter irányítási jogkörébe tartozik, hogy a rendelet 4-6. §-aiban felsorolt feladatok teljesítéséhez az MSZH elnöke számára iránymutatást adjon; ehhez - szükség esetén - véleményt kérhet az adott tárgykörben érintett többi minisztertől. Az MSZH számára tehát egyedi ipaijogvédelmi hatósági ügyben továbbra sem adható utasítás; a kormányzati szempontok érvényesítése érdekében azonban a miniszter a Kormány nevében - más miniszterekkel is egyeztetve — megszabhatja a jogszabály-előkészítési, a stratégiaalakító és a nemzetközi feladatok végrehajtásának főbb irányait. A rendelet szerint ezeket az irányítási jogokat a Kormány nevében a gazdasági miniszter gyakorolja. Ez egyfelől életszerű és gyakorlatias megoldás, másfelől - összhangban a közigazgatás továbbfejlesztésének követelményeivel - elkerüli az irányítási és a felügyeleti viszonyok indokolatlan kettősségét. Az Szt. 44. §-ának megfelelő változás tehát abban áll, hogy a gazdasági miniszter a jövőben nem a saját nevében gyakorol felügyeleti jogokat az MSZH felett, hanem a Kormány nevében és felhatalmazásával érvényesíti a Kormányt megillető irányítási jogokat. [Az MSZH kivételes jogállású központi közigazgatási szerv, hiszen országos hatáskörű szerv maradt, amelyet a Kormány irányít. Ilyen kivételek lehetőségével a 2396/1997. (XII. 8.) Korm. határozat 1. f) pontja is számolt. Az említett határozatban foglalt koncepciótól való részleges eltérést az Szt. 44. §-ának (1) bekezdésében kifejeződő országgyűlési döntés indokolja, illetve az annak meghozatalakor értékelt szempontok magyarázzák.]