Iparjogvédelmi Szemle, 1999 (104. évfolyam, 1-6. szám)

1999 / 2. szám - Dr. Millisits Endre: A Nizzai Osztályozás elve és gyakorlata

10 Dr. Millisits Endre Az 1997. január 1-jétől hatályos 7. kiadás alapján két kötetben jelentette meg 1998-ban a Magyar Szabadalmi Hivatal a Szellemi Tulajdon Világszervezetének hozzájá­rulásával a magyar fordítást is tartalmazó háromnyelvű kiadványt. Az I. rész az áruk és szolgáltatások betűrendes jegyzéke, a II. rész az áruk és szolgáltatások osztályok szerinti jegyzéke, mindkettő magyar-angol-francia nyelven. A Nizzai Osztályozás felülvizsgálata A Nizzai Megállapodás gondoskodik egy szakértői bizott­ság felállításáról, amelyben a Megállapodás valamennyi országa képviselteti magát [3. cikk (1) bekezdés], A szakértői bizottság- határoz az osztályozás változtatásait illetően;- ajánlásokat tesz a Külön Unió országainak abból a cél­ból, hogy számukra megkönnyítse az osztályozás hasz­nálatát és elősegítse egységes alkalmazását;- minden más intézkedést megtesz, amely anélkül, hogy a Külön Unió vagy a Szervezet költségvetésére pénzügyi terhet róna, hozzájárul ahhoz, hogy a fejlődő országok szá­mára megkönnyítsék az osztályozás alkalmazását;- jogosult albizottságokat és munkacsoportokat létesíteni. A szakértői bizottság határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza („a Külön Unió képviselt és szavazó országainak egyszerű szavazati többsége szükséges”). Az osztályozás módosításának elfogadására vonatkozó hatá­rozatokhoz 4/5-ös többség kell. Módosításon a termék vagy szolgáltatás egyik osztályból a másik osztályba való áthelyezését vagy új osztály létesítését kell érteni. A Nizzai Megállapodás 1961. április 8-i hatálybalépése óta a szakértői bizottság 19 alkalommal ült össze. Magyar­­ország az utolsó három ülésen megfigyelőként vett részt, teljes jogú részvételi szándékunkról a közelmúltban érte­sítette a Magyar Szabadalmi Hivatal a WIPO-t. Az üléseket a WIPO szervezi. Ezek során a tagállamok minden egyes javaslatát megvitatják. Az osztályozás mó­dosításának szerkesztési munkálatait is a WIPO végzi. Az ülések során strukturális reformok is születtek. Az 1970-es évek végétől megtörtént az áruk és szolgál­tatások betűrendes jegyzékének felülvizsgálata. 1982- ben történt meg az általános megjegyzéseknek, az osztályok fejezetcímeinek és a magyarázó megjegyzések­nek a lényegi átalakítása. 1983- ban lépett hatályba a 4. kiadás. 1990-ben bevezették az alapszámot (basic number). Ez a szám, amely az osztály kétjegyű sorszámából és az ezt követő négyjegyű számból áll, megkönnyíti a felhasználó számára az azonos tételek megtalálását az osztályozás bár­mely másik nyelvű kiadásából. Természetesen az egyes nyelveken is vannak sorszá­mok, amelyek a tétel kezdőbetűjéből és a hozzáfűzött négyjegyű számból állnak (pl. lefolyócsövek fémből L 0073, míg az alapszám 060114). 1992-ben lépett hatályba a 6. kiadás. 1996-ban az osztályok számát 42-ről 45-re növelték, mivel a túl tág és nyitott (egyéb, más osztályokba nem sorolható szolgáltatásokra alkalmazható) 42. osztályt négy osztályra bontották szét. Megszüntették a nyitott szolgál­tatás-meghatározást. Tételesen is elfogadták a jelenlegi 42. osztályba sorolandó meghatározások felosztását. Az 1997. évi bizottsági ülésre benyújtott javaslatok szá­ma, javaslattevő országok szerint: Algéria 11, Amerikai Egyesült Államok 344, Ausztrália 567, Benelux 11, Egye­sült Királyság 6, Franciaország 2, Japán 28, Kína 45, Né­metország 9, Oroszország 6, Portugália 13, Románia 20, Svájc 12, Szlovákia 25, Szlovénia 2. 1997-ben ezek közül a bizottság 251 javaslatról döntött: 68-at elfogadott, 140-et elutasított, míg 43 javaslatot a ja­vaslattevő visszavont. 1998-ban a bizottság további 302 javaslatról döntött: 81 javaslatot elfogadott, 182-t elutasí­tott, míg 39 javaslatot a javaslattevő visszavont. A „bolti kiskereskedelem” (services de vente au détail/ retail trade services) tételről folytatott vita után a kiskeres­kedelmi védjegyekről a munkabizottság név szerint sza­vazott, sőt, kikérték a megfigyelők véleményét is. A sza­vazatok a következők voltak: a) elfogadja: Svájc, Svédország, Oroszoroszág, Korea, Horvátország, Magyarország, Portugália; b) azon terület megjelölését kéri, amivel a kiskereskedő foglalkozik: USA és Lengyelország; c) a többi jelenlevő állam nem fogadjad. Anglia közölte például, hogy minden nemzetközi védjegybejelentést ki­fogásol és kifogásolni fog, amelynek árujegyzékében ez vagy hasonló szöveg szerepel. A Nemzetközi Irodajelenlegi gyakorlata az alábbiakkal jellemzhető. 1. Elfogadja a Nizzai Osztályozás 7. kiadásának magya­rázó megjegyzései között a 35. osztályban szereplő alábbi szövegnek az árujegyzékben való alkalmazását: „mások javára, különböző áruféleségek összeállítása (kivéve ezek szállítását), amely lehetővé teszi az ügyfelek számára, hogy megfelelően megtekinthessék és megvásárolhassák ezeket az árukat”. (Az Iroda felfogása szerint ezek a szol­gáltatások nem sorolhatók a 42. osztályba.) 2. Elfogadja 1997. eleje óta a „kiskereskedelmi eladás” (vente en/au détail, retail trade) kifejezéseket a 35. osztály­ban akkor is, ha további szöveggel nincsenek korlátozva. 3. Elfogadja a csomagküldő kiskereskedelmet, de nem a 35. osztályba, hanem a 39. osztályba sorolja. (Erre utal a 35. osztállyal kapcsolatban imént idézett szövegben a „kivéve ezek szállítását” megfogalmazás.) 4. Nem fogadja el továbbra sem a „nagykereskedelem” (wholesale trade) kifejezést a szolgáltatások között. A konk­rét nagykereskedelmi tevékenység által érintett termékeket továbbra is a megfelelő áruosztályokba kell sorolni. 1999 januárjában a szakértői bizottság áttekintette az internettel kapcsolatos áruk és szolgáltatások osztályozá­sának kérdéseit, beleértve mind az internetre vonatkozó fennálló áru- és szolgáltatási meghatározásokat, mind az új javaslatokat. A fennmaradó javaslatokról - így a kiskereskedelem osztályozásának kérdéséről - a munkabizottság részletes vitát folytat majd a következő, 1999 októberében várható ülésén. A Nizzai Osztályozás jogi hatálya és értelmezése A Nizzai Megállapodás 2. cikkének (1) bekezdése szerint a nemzetközi osztályozás jogi hatályát - a jelen Megálla­podás által előírt követelményektől függően - a Külön Unió országai határozzák meg. Közelebbről: „a nemzet­

Next

/
Oldalképek
Tartalom