Iparjogvédelmi Szemle, 1999 (104. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 1. szám - Tanulmányok. Dr. Palágyi Tivadar: A szabadalmi ügyvivői hivatás története Magyarországon, I. rész
A szabadalmi ügyvivői hivatás története Magyarországon -1. 3 rendelete - amelyre a 2. fejezetben még visszatérek - alapvetően megváltoztatta, mert megszigorította a jogosítvány megszerzésének feltételeit a vizsgaanyag bővítésével és az írásbeli vizsga bevezetésével. E rendelet szerint, ha ajelölt a vizsgára bocsátás iránti kérvényben a szabadalmi ügyvivői jogosítvány kiadását kérte, a sikerrel letett vizsgáról a vizsgabizottság elnöke az iparügyi miniszternek jelentést tesz, aki a jogosítvány kiadásának tekintetében határoz. A jogosítványt a miniszter a Szabadalmi Bíróság elnökéhez küldi. Az ügyvivői jogosítvány átvételét megelőzően ajelölt a Szabadalmi Bíróság elnöke vagy helyettese előtt esküt köteles tenni. A szabadalmi ügyvivői jogosítványokról a Szabadalmi Bíróságnál jegyzéket kell vezetni. A szabadalmi ügyvivői jogosítvány hatálya megszűnik: a) az ügyvivő halálával, b) az ügyvivő lemondásával, c) ajogosítvány elvonását kimondó fegyelmi határozat jogerőre emelkedésével. A második világháború után a szabadalmi ügyvivők működésének szabályait első ízben a 11080/1947. Korm. sz. rendelet változtatta meg, előírva, hogy a szabadalmi ügyvivőknek szabadalmi bírói és ügyvivői szakvizsgát, valamint különvizsgát kell letenniük. E vizsgákat a 30800/1947. Ip. M. sz. rendelet szabályozta, amelyre a 2. fejezetben még visszatérünk. E rendelet szerint szabadalmi ügyvivői működésre vonatkozó kérelmet az iparügyi miniszterhez kell intézni és a Szabadalmi Bíróság elnökénél kell benyújtani. Az elnök az iratokat feljegyzés végett a szabadalmi ügyvivők testületé elnökének adja ki, majd a visszaérkezett iratokat saját véleményével kiegészítve az iparügyi miniszterhez terjeszti fel, aki ajogosítvány kiadása tekintetében határoz. A jogosítványt az iparügyi miniszter a Szabadalmi Bíróság elnökéhez küldi. A szabadalmi ügyvivői jogosítvány átvétele előtt esküt vagy fogadalmat kell tenni. A szabadalmi ügy vivői jogosítványokról a Szabadalmi Bíróságnál jegyzéket kell vezetni. A szabadalmi ügyvivői jogosítvány megszűnésére vonatkozó előírások változatlanok maradtak. A szabadalmi ügyvivők 1949-ig kizárólag magánirodákban működtek. Ezen a helyzeten változtatott a kormány 200/1949. sz. határozata, amelynek alapján 1949-ben megalakult a Találmányokat Értékesítő Vállalat (TÁLÉRT), és ebből a Népgazdasági Tanács 469/24/1950. sz. határozata alapján a „Licencia” Találmányokat Értékesítő Vállalatjött létre. E határozat szerint a Licencia keretében két osztályt kell felállítani, amelyek közül az egyik közületi vállalatok szabadalmi és védjegyügyeiben végez képviseleti munkát, a másik pedig szabadalmak értékesítésével foglalkozik. A szabadalmi ügyvivői teendőket ellátó osztály Danubia Szabadalmi Iroda néven működött, és képviseleti jogkörét a 4199/1949. (VIII. 13.) Korm. sz. rendelet úgy szabályozta, hogy ügyvédi, illetve szabadalmi ügyvivői alkalmazottai útján jogosult az iparjogvédelmi hatóságok előtt ügyfelek képviseletére. A rendelet a Danubia kizárólagos hatáskörébe utalta az állami vállalatok szabadalmi és védjegyügyeiben az iparjogvédelmi hatóságok előtti ügyfélképviseletet, valamint az állami vállalatok képviseletét külföldi szabadalmi, illetve védjegybejelentések esetén. A szabadalmi ügyvivői működés területén lényeges változásokat hozott az Országos Tervhivatal elnökének 1/1957. (X. 8.) OT sz. rendelete a szabadalmi ügyvivők képesítéséről, működési jogosítványáról és fegyelmi szabályzatáról. Az ügyvivői vizsgára vonatkozó előírásokat a 2. fejezetben ismertetjük. E rendelet szerint a szabadalmi ügyvivői vizsga általános és különös részből áll. Az ajelölt, aki mindkét vizsgáját sikerrel letette, kérheti az Országos Tervhivatal elnökét a szabadalmi ügyvivői jogosítvány kiadására. A kérelmet az Országos Találmányi Hivatal (OTH) elnökénél kell benyújtani. A jogosítvány kiadásakor az OTH elnöke előtt esküt kell tenni. A szabadalmi ügyvivői jogosítványokról az OTH-nál jegyzéket kell vezetni. A jegyzék adatait az ügyvivő költségére az OTH hivatalos lapjában közzé kell tenni. A rendelet tartalmazza a szabadalmi ügyvivők fegyelmi szabályzatát is. Szabadalmi ügyvivő ellen indított fegyelmi ügyben első fokon az OTH-nál alakított Fegyelmi Tanács, másodfokon az Országos Tervhivatal elnöke jár el. A Fegyelmi Tanács elnöke az OTH elnöke vagy helyettese, két tagját az OTH Iparjogvédelmi Tanácsának tagjai közül, két tagját pedig a szabadalmi ügyvivők közül az OTH elnöke jelöli ki. Fegyelmi vétséget az a szabadalmi ügyvivő követ el, aki ügyvivői működésével járó kötelességeit megszegi; a népi demokrácia állami és társadalmi rendjével szemben álló, illetve olyan magatartást tanúsít, amely az ügyvivői tevékenységhez megkívánt megbecsülésre vagy bizalomra méltatlanná teszi; vagy bűntettet követ el. A fegyelmi büntetés kiszabásánál elsősorban azt kell szem előtt tartani, hogy a büntetésnek nevelő hatása legyen. A fegyelmi büntetés szóbeli feddés, írásbeli megrovás, egy hónaptól két évig terjedő eltiltás az ügyvivői működéstől, vagy az ügyvivői jogosítvány megvonása lehet. A Fegyelmi Tanács határozatát részletesen indokolni és az érdekeltekkel írásban is közölni kell. A határozat ellen a kézbesítés napját követő nyolc napon belül fellebbezéssel lehet élni a Fegyelmi Tanács elnökéhez, aki azt köteles három napon belül az Országos Tervhivatal elnökéhez továbbítani. Ha a fegyelmi vétség elkövetése óta egy évnél hosszabb idő telt el, vagy ha a vétség elkövetéséről az OTH elnöke több mint három hónapja szerzett tudomást, fegyelmi eljárást csak akkor lehet indítani, ha az ügyben büntetőeljárás indult. 1957 után az ügyvivői működés és vizsga szabályai gyakorlatilag húsz évig változatlanok maradtak. 1957-ben összesen tizenhat szabadalmi ügyvivő működött. Ez az ügyvivői létszám nem volt képes ellátni a szabadalmi bejelentések kidolgozása terén felmerülő igényeket. Ezért sürgetővé vált a szabadalmi ügyvivők számának a növelése, valamint iparjogvédelmi szakismeretekkel rendelkező szakemberek kiképzése. E célt az OTH 1957- től kezdve iparjogvédelmi tanfolyamok szervezésével igyekezett megoldani. Almay 1967-ben arról ír,(7) hogy a külön keresetszerzés lehetőségeinek felismerése, a vállalatok és minisztériumok, kutatóintézetek fokozott érdeklődése, szabadalmi ügyvivői önálló bérkategória létesítése (2600-3200 Ft), végül a szocialista öntudat és munkaszeretet kialakulása következtében 1958. január 9. és 1967. július 3. kö
