Iparjogvédelmi Szemle, 1999 (104. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 5. szám - Rácz László, dr. Vida Sándor: A kutatási és fejlesztési megállapodások egyes csoportjainak mentesítése a versenykorlátozások tilalma alól
14 Rácz László - dr. Vida Sándor munkát, az engedélyek, szükséges prototípusok elkészítését és a gyártási kiviteli tervdokumentáció szolgáltatását. A vállalkozó alperes szolgáltatása csak valamennyi részfeladat elvégzésével teljes, hiszen önmagában egyik sem alkalmas a szerződés céljának elérésére, ezért az alperes szolgáltatása oszthatatlan. Az alperes a vállalt kötelezettségekből mindössze az előtervet szolgáltatta, a parkolóórák prototípusának átadásával késedelembe esett, és ezzel szerződésszegést követett el. A Ptk. 300. §-ának (1) bekezdése értelmében a megrendelő felperes jogosan állt el a szerződéstől, hiszen a vállalt teljesítési határidőtől az elállásig több mint egy év telt el eredménytelenül anélkül, hogy az alperes a teljesítésre határozott időpontot jelölt volna meg. Ilyen körülmények között a megrendelő nem számolhat a sorozatgyártás tervszerű beindításával, a termelés feltételeinek és a piaci viszonyoknak időközbeni változására tekintettel érdekmúlása nyilvánvaló. Alaptalanul hivatkozott az alperes arra, hogy a felperes együttműködési kötelezettségének elmulasztása az ő szerződésszegését kizárta. Helyesen állapította meg az első fokú bíróság, hogy a felperes a parkolóóraházak gyártására nem vállalkozott. Mindössze annak lehetőségét biztosította, hogy az alperes a gyártást elvégeztethesse. Ezért a szerződéses vállalás hiányában szerződésszegést sem követhetett el. Együttműködési kötelezettségének pedig a kapacitás biztosítása tekintetében eleget tett. (Legf. Bír. Gf. I. 30 308/1985. sz. - BH 1986, 196. sz. jogeset.) II. A kutatási megállapodás a gazdasági versenyben A versenyjog, amely tilalomfákat állít fel, szélesebb körben szabályozza a kutatási megállapodásokat, mint a Ptk., a szabályozás tárgya nemcsak az írott kutatási szerződés, de az íratlan kutatási megállapodás is. Magának a kutatásnak és fejlesztésnek a fogalmát a kutatási és fejlesztési megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alól történő mentesítéséről szóló 84/1999. (VI. 11.) Korm. sz. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 3. § e) pontj a a következőképpen határozza meg: Kutatás és fejlesztés: ismeret megszerzése, elméleti elemzés, megfigyelés, kísérlet, ideértve a kísérleti gyártást és a termék vagy eljárás műszaki vizsgálatát, az ezekhez szükséges gépek és berendezések létrehozását, valamint a kutatás eredményeinek hasznosítása érdekében szellemi tulajdonjogok megszerzését is. Kézenfekvő, hogy miként az árutermelés vagy az értékesítés is a gazdasági versenynek tárgyai, úgy az ezeket megelőző fázis: a kutatás, a gyártmányfejlesztés, gyártásfejlesztés (technológiafejlesztés) szintén tárgyai a gazdasági versenynek. Éppen ezért fordul elő a gyakorlatban, hogy a vállalatok olyan megállapodásokat kötnek egymással, vagy magatartásukat összehangolják, hogy ezáltal a gazdasági versenyt a kutatás-fejlesztés vonatkozásában akadályozzák, korlátozzák vagy torzítják. Az ilyen magatartást pedig a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozások tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt) 11. §-a tiltja. Sőt ezt a kartelltilalmat a Tpvt 11. § (2) bekezdésénekb) pontja többek között a műszaki fejlesztés korlátozására vagy ellenőrzésére vonatkozó megállapodások vonatkozásában külön is konkretizálja. A kutatás koncentrációja ugyanakkor a gazdaság szempontjából hasznos is lehet (figyelemmel például a gyakran rendkívül magas kutatási költségekre), ezért a Tpvt 16. §ában adott felhatalmazás alapján, a jogszabály több szerződéstípus mellett, a kutatási-fejlesztési megállapodások vonatkozásában is lehetővé teszi ezek egyes csoportjainak a kartelltilalom alól történő mentesítését, ha azok a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelnek. Persze a Tpvt 17. §-ában foglalt általános szabály, amely lehetővé teszi a kartelltilalom alóli egyedi mentesítést is, a kutatási-fejlesztési megállapodásokra is érvényes. Más szóval, az olyan kutatási-fejlesztési megállapodás, amely nem sorolható be a Rendeletben meghatározott mentességi feltételek hatálya alá, fennáll az egyedi mentesítés lehetősége. E vonatkozásban a versenyjogi irodalom megfelelő eligazítást ad, ezzel ehelyütt nem foglalkozunk. Ezekután rátérünk tulajdonképpeni témánkra, a Rendelet által bevezetett szabályozás ismertetésére. III. A Rendelet által bevezetett szabályozás összevetve az EK szabályozással A Rendelet az Európai Közösségek Bizottságának 418/85 EGK sz. azonos tárgyú rendeletével részben összeegyeztethető versenyszabályokat léptetett hatályba a kutatási és fejlesztési megállapodásoknak a versenykorlátozások tilalma alóli mentesítése érdekében. 1. Az Európai Közösségek Alapító szerződése a Közösséget létrehozó alapelvek egyikének tekinti a kutatás és a műszaki fejlesztés elősegítését (Római Szerződés 3. cikkely m) pontja). E célból a Közösség egészében támogatja a magas szintű kutatást és műszaki fejlesztést, ösztönzi a vállalkozások együttműködési törekvéseit és közös szabályok megalkotásával is igyekszik az ilyen együttműködések akadályait - köztük a jogi akadályokat is - elhárítani (a Római Szerződés 130/f cikkelye). Jogi akadályok abból adódhatnak, hogy az alapvető társadalmi-gazdasági célokat szolgáló jogszabályok nemegyszer ellentétes irányú vállalkozói magatartásokat hoznak működésbe, melyek egymással ütközve megfelelő koordinálás hiányában feszültségeket okozhatnak, negativ tendenciák kialakulását eredményezhetik. A kutatás és a műszaki fejlesztés mint a haladás egyik fontos emelője szempontjából különösen figyelemreméltó a gazdasági versenyszabályokkal való ütközés lehetősége. A gazdasági verseny, amely a haladás másik fontos emelője, nélküle a társadalom alkotó erői aligha mozgósíthatók. A verseny ésszerű keretek között tartása azonban megköveteli, hogy a jog tilalmazzon minden olyan vállalkozói együttműködést, mely korlátozza - vagy akárcsak korlátozhatja - a gazdasági versenyt. A kutatási és a fejlesztési megállapodás, illetve az ilyen tartalmú együttműködés önmagában még nem korlátozza a gazdasági versenyt. Csakhogy a kutatáshoz és a fejlesztéshez fűződő vállalkozói érdekek objektíve olyan feltételeket követelnek meg a kutatási-fejlesztési együttműködés során, amelyek más vállalkozásokat gyakran kizárnak az adott kutatásokból vagy a kutatási eredmények hasznosításából, s megkövetelik a felektől, hogy másokkal ne mű
