Iparjogvédelmi Szemle, 1999 (104. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 5. szám - Rácz László, dr. Vida Sándor: A kutatási és fejlesztési megállapodások egyes csoportjainak mentesítése a versenykorlátozások tilalma alól
A kutatási és fejlesztési megállapodások egyes csoportjainak mentesítése a versenykorlátozások tilalma alól 15 ködjenek együtt, felosztják egymás között a piacot: akár a földrajzi területet, akár a műszaki alkalmazási területet (tehát hogy melyikük milyen alkalmazási célra hasznosítja a kutatás eredményeként létrejövő technikát vagy terméket). Az ilyen tartalmú kutatási-fejlesztési megállapodásokra már a versenyjog kartelltilalmi rendelkezései vonatkoznak. Ha azonban a jog e tilalom alól nem mentené fel a vállalkozásokat, éppen azt az ösztönzést húzná ki a kutatás-fejlesztés alól, ami annak növekvő eredményességét a gazdasági haladás eszközévé teszi. Ennek a feszültségnek a megelőzését, feloldását jelentik az Európai Unióban az EU Bizottságának, valamint nálunk a magyar kormány hivatkozott rendeletéi. Mindkét rendelet a kutatási és fejlesztési célú együttműködés erőteljes ösztönzésére módot adva az alapvető versenyérdekek fenntartását is biztosítja. 2. A kutatási és fejlesztési megállapodások kartelltilalom alóli mentesítését szabályozó EK és magyar rendeletek lényegét a következőképp lehet összefoglalni. a) A szabályok a közös kutatás és fejlesztés tekintetében a program időtartamára igen határozott és erős kölcsönös érdekeltség kiépítését teszik lehetővé még a kutató és fejlesztő munkával objektiven együttjáró versenykorlátozások (kizárólagosságok) alóli mentesítés árán is. Az EK rendelet ezt azonban csak akkor biztosítja, ha a felek nem versenytársgyártók olyan termékekben, vagy azok helyettesítőiben, amely termékek továbbfejlesztésére a kutatás irányul, illetve ha versenytársak, akkor e termékekből együttes piacrészesedésük nem haladja meg a 20%-ot. b) Az eredmények közös hasznosítása fogalom alá tartozó tevékenységre (tehát a gyártásra való felkészülésre és magára a gyártásra) a mentesülés csak akkor terjed ki, ha a kutatás-fejlesztés eredményeként ipari tulajdonjogokkal védett termék vagy szolgáltatás jött létre, ha tehát olyan terméket gyártanak (eljárást alkalmaznak) közösen, melyet szabadalom vagy más ipari tulajdonjog véd. A közös hasznosítás mentesülése a jogvédelem időtartamára, de legalább a termék (szolgáltatás) első forgalomba hozatalától számított öt évre érvényes. Egyébként a versenykorlátozások (kizárólagosságok) alóli mentesítés az a) pontban leírtak szerint alakul. Ezt a mentesülést az EK csak addig biztosítja, amíg a felek a továbbfejlesztett termékek piacán 20%-nál nagyobb részesedéssel nem rendelkeznek. Magyarországon a gyártás mentesülése piacrészesedéstől független, de ha a felek közül kettő vagy több az egymással versenyben álló gyártó, és a gyártást a továbbfejlesztett termék alkalmazási területei szerint akarják egymás közt megosztani, akkor a rendelet szerinti automatikus mentesülés nem érvényes, legfeljebb egyedi mentességet lehet kérni a Gazdasági Versenyhivataltól. c) Mind az EK, mind a magyar rendelet megelőzi, illetve megakadályozza, hogy ca) az adott piacokon a műszaki fejlesztéssel vagy kutatással álcázott piaci hatalmi törekvések alakuljanak ki, illetve működjenek; ebben nagy szerepe van a - rendelet szövegében viszonylag „szerény” helyet elfoglaló - programnak, amelynek ezt a funkcióját az EK rendelet preambuluma kifejezetten hangsúlyozza is; eb) az együttműködő felek valamelyike a másikkal szemben nagyobb gazdasági erejét erőfölénnyel való visszaélésre használja ki, ez főként a „fekete klauzula” tilalmaiban jut kifejezésre. Mint látható, az alapvetően azonos motivációk mellett az EK-ban a megállapodás megkötésének időpontjában és a kutatás-fejlesztés eredményeként jelentkező gyártás esetében alkalmazott 20%-os piacrészesedési korlát tekintetében van szabályozásbeli eltérés. Az EK rendelet ezzel olyan versenypolitikai elemet valósít meg, melynek célja a preambulum szerint biztosítani, hogy „a Közös Piacon minden gazdasági szektorban több kutatóközpont létezhessen”, illetve hogy a hatékony verseny a továbbfejlesztett termék (eljárás) esetén is fennmaradjon. Magyar viszonyok között a kutatási fázisban a meglevő kutatási kapacitások mellett ilyen külön biztosíték ez idő szerint nem látszott indokoltnak, a gyártásban pedig nem látszott célszerűnek az esetleges tőkeerős vállalkozásokat korlátozni a befektetésekben. Mindemellett a magyar rendelet egyszerűbb és könnyebben átlátható feltételeket biztosít a vállalkozások számára az ilyen megállapodásokhoz. 3. A Rendelet - az EK Bizottságának rendeletétől eltérően - nem tartalmaz indokolást. Ez a jogalkotási szabályok különbözőségéből adódik. A Bizottság indokolását érdemes figyelemmel kísérni, mert abból sugárzik az a felfogás, melynek alapján ma, a versenyjog várható megreformálásának időszakában a „közvetlenül alkalmazható kivételek” körébe tartozónak tekintenek egyes versenykorlátozásokat, illetve olyanoknak, amelyek azáltal hozzák létre a versenyt elősegítő végeredményt, hogy egyes részleteiben éppen korlátozzák a versenyt. A 418/1985 EGK rendelet preambuluma a kutatással és fejlesztéssel objektíve együttjáró versenykorlátozások mentesítését a következőkkel indokolja: „a kutatásban és fejlesztésben, valamint az eredmények hasznosításában való együttműködés általában hozzájárul a műszaki és gazdasági fejlődéshez, mivel fokozza a felek között a műszaki ismeretek elterjedését, elősegíti a kutató és fejlesztő tevékenység szükségtelen ismétlődésének elkerülését, előrelépésre ösztönöz a kiegészítő jellegű műszaki információk cseréje révén és ésszerűsíti a kutatásból, és fejlesztésből származó termékek gyártását vagy eljárások alkalmazását. Ezek a célok csak akkor érhetők el, ha a kutatási és fejlesztési programot és célkitűzéseit egyértelműen meghatározzák és mindegyik félnek lehetősége van minden, számára hasznos eredmény hasznosítására... A fogyasztók számára a kutatás kiszélesítése és hatékony volta általában azért hasznos, mert új vagy jobb termékeket, vagy szolgáltatásokat kínálnak nekik és az új vagy jobb eljárásokból adódóan kiadásaikat csökkenthetik.” Mindezek révén a kutató-fejlesztő tevékenység vonatkozásában történő vállalatközi együttműködés az érvényes kartelljogi rendszeren belül a Közösségekben és most Magyarországon is határozott versenyjogi preferenciához jutott. A mentesülő szerződési formák és azok tartalma 4. A mentesülés az alábbi megállapodástípusokra teljed ki. a) Azokra a megállapodásokra, melyekben a felek a kutatási és fejlesztési tevékenység teljes folyamatának és az
