Iparjogvédelmi Szemle, 1999 (104. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 5. szám - Rácz László, Boytha Györgyné: A technológiaátadási megállapodások egyes csoportjának a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítése
12 Rácz László - Boytha Györgyné gyártás elterjesztésének elősegítése a cél és nem a lakosság minél kedvezőbb közvetlen kiszolgálása. Ennek megfelelően a vállalkozások közötti viszony sem a fogyasztási jellegű ffanchise-t alkalmazó vállalkozások viszonyaira jellemző. Ezért a fogyasztási célú franchise-ra a jelen rendelet nem alkalmazható. Mindebből következik viszont, ha a jelen rendelet feltételeit kielégítő szabadalmi licencia- és know-how-hasznosítási megállapodások bizonyos franchise-elemeket is tartalmaznak, vagy megnevezésükben a franchise szó szerepel, ab ovo nem jelenti azt, hogy a jelen rendelet előírásait nem lehet alkalmazni rájuk. 4. A rendelet 1. § (8) bekezdése meghatározza a mentesülés időtartamát. Alapszabály, hogy a szabadalmi licenciamegállapodás arra az időtartamra érvényes, amíg a licencia tárgyát képező terméket vagy technológiát szabadalmak védik; a know-how hasznosítási megállapodás pedig tíz évig, de legfeljebb addig, amíg a know-how titokban marad vagy nem veszti el vagyoni értékét. A tíz évet attól az időponttól kell számítani, amikor a licencia hasznosítója először vitte piacra az adott terméket. Együttes szabadalmi licencia- és know-how-hasznosítási megállapodás esetén a mentesülés a fentiek közül a hosszabb időre érvényes. 5. A 3. § felsorolja azokat a feltételeket, illetve kötelezettségeket, melyeknek a megállapodásba való felvétele esetén a csoportmentesség nem áll fenn. A mentesülést minden egyéb feltételtől függetlenül kizáija az, ha a licencia tárgyát képező termék árát a megállapodás előírja, vagyis a hasznosítónak az ár megállapítására vonatkozó szabadságát korlátozza. Ez a tilalom a minimális árra és a rögzített árra vonatkozik, az ajánlott vagy tájékoztató árakra csak akkor, ha azok be nem tartása a hasznosító számára hátrányos következményekkel jár. A mentesülést kizáró további fontos körülmény a felek versenytársi viszonyával függ össze. Nevezetesen, ha a megállapodást kötő vállalkozások már a megkötés előtt versenytársak voltak, akkor a mentesülés csak az esetben alkalmazható, ha- a megállapodás egyik felet sem korlátozza abban, hogy milyen fogyasztókat szolgálhat ki, és ha- a hasznosító piaci részesedése az érintett piacon a 30%-ot nem haladja meg. A 3. § bb) pontja szerint a megállapodásban nem lehet egyik felet sem korlátozni a licencia tárgyát képező terméket helyettesítő termék kutatásában és fejlesztésében, ha ezzel a másik félnek versenyt támaszt. Ez esetben azonban a rendelet 2. § (2) bekezdése megengedi (a mentességet biztosítja) a jogosultnak (a szabadalmasnak stb.), hogy a hasznosítási engedély kizárólagosságát megszüntesse, vagy a technológia fejlesztésének hasznosítására vonatkozó engedélyét visszavonja. A jogosult nem követelheti (a megállapodás nem tartalmazhatja), hogy a hasznosító őrá ruházza a technológia fejlesztéséhez vagy új alkalmazáshoz fűződő jogokat. A megállapodás tehát kizárhatja vagy megengedheti, hogy a licencia átvevője a licencia tárgyát képező technológia továbbfejlesztését is hasznosítsa, de aztnem írhatja elő, hogy az erre vonatkozó jogokat köteles a jogosultnak átengedni. Előfordul, hogy a felek a továbbfejlesztésre vonatkozó jogok egymásnak átengedésére kölcsönösen kötelezettséget vállalnak, de erre mentesülést csak egyedi kérelem alapján lehet kapni. A megállapodásban a hasznosítót nem lehet olyan kötelezettségekkel sem terhelni, amelyek az adott technológiához szükségtelenek. A szabályozás jövője Bármennyire is korszerűek, a haladó technikát ösztönzőek a közösségi és a magyar rendeletek, az elemzések szerint további tökéletesítésre szorulnak. A tökéletesítés iránya az EK Tanácsának 1999 nyarán hozott rendeletéi alapján már főbb vonalaiban adott, s ez a tagságra törekvő Magyarország szabályozására is hatással lesz. A cél a versenyviszonyok olyan fejlesztése, amely mellett meghatározott piaci erő (részesedés) mértékéig a technológiák átadását - bizonyos alapnormáktól eltekintve - nem célszerű semmi módon korlátozni, a meghatározott mértéken felül pedig a gazdasági-műszaki elemzésnek lehet nagyobb teret biztosítani. Ily módon a versenykorlátozások elleni adminisztratív védekezés további oldódásával felszabadulhatnak olyan pozitív erők, melyek eddig rejtve maradtak a szabályozások sűrűjében.
