Iparjogvédelmi Szemle, 1999 (104. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 4. szám - Tanulmányok. Dr. Sili Dóra: A választottbíráskodás; a WIPO Választottbírósági és Közvetítő Központja
A választottbíráskodás; a WIPO Választottbírósági és Közvetítő Központja 5 tesen végrehajthatóak. Az ICC jellegzetessége, hogy a Court, a választottbíróság legfelsőbb kollegiális testületé havonta tárgyalja és ellenőrzi a folyó ügyeket és bizonyos eljárási kérdésekben a határozatok csakis a Court jóváhagyásával születhetnek meg. Az 1988-tól hatályos Szabályzat az eljárás gyorsaságára, gyakorlatiasságára és a nemzetközi eljárásjogi elvekre épül. Ha a felek az ICC Választottbíróságának illetékességét kötik ki, akkor „ ipso facto " alávetik magukat eljárási Szabályzatának is. A felek jogválasztásának hiányában az arbitrátorok határozzák meg az eljárás szabályait. A választottbírók nagyfokú szabadságát a Szabályzat is megerősíti, amely szerint az arbitrátorok mindazon intézkedéseket megtehetik, amelyeket szükségesnek tartanak határozatuk végrehajthatósága tekintetében. 2. Londoni Nemzetközi Választottbíróság (LCIA) Az évente kb. csak 25 ügyet tárgyaló választottbíróság jelentős presztízzsel rendelkezik. Az 1985-ös szabályzata biztosítja a választottbírósági eljárás szabad megválasztását. Az angolszász elvek alapján biztosítják a felek részére, hogy kérjék a tárgyalás megtartását, ott előadhatják állásfoglalásaikat és kifogásokat tehetnek, ha a választottbiróság nem tartja be az eljárási szabályokat. 3. Stockholmi Kereskedelmi Kamara Választottbirósága A választottbíróság előtt folyó eljárásban a saját eljárási szabályait rendeli alkalmazni. Az eljárás rugalmas, gyors és biztosítja a felek autonómiáját. A határozatot a kérelem beérkezését követő egy éven belül meg kell hozni. A felek szabadon állapítják meg az eljárási szabályokat. Minimális eljárási garancia a felek részvételi joga, a tárgyalástartáshoz való jog és a bizonyítékok előterjesztéséhez való jog. 4. Amerikai Választottbírósági Egyesülés (AAA) Az egyre dinamikusabban fejlődő AAA évi 100-120 nemzetközi ügyet tárgyal. A belföldi ügyek száma több tízezer. Az egyre erősödő választottbírósági versenyben az AAA főként a dél-amerikai és az ázsiai területeken próbálja tevékenységét kiterjeszteni. Az eljárás menetét a common law elveire építették. EGYES ORSZÁGOK JOGGYAKORLATA A nemzetközi magánjogi kereskedelmi szerződések megkötésénél fontos annak ismerete, hogy az adott állam jogszabályai milyen körben engedik meg a választottbírósági eljárást, azaz a választottbíróságnak a hatásköre mire terjed ki. Ha megnézzük, hogy az egyes országok szabályozása milyen jellegű ügyekre engedi a választottbíróság kikötését, akkor igen nagy eltérést fogunk tapasztalni. Az államok egy részében minden polgári ügy választottbíróság elé vihető, például: Angliában (ha kártérítést igényel a felperes) és Iroszágban. Máshol csak olyan ügyekben dönthet ez a fórum, ahol a feleknek szabad rendelkezési joguk van, például: Belgium, Törökország és Svédország. Vannak olyan fórumok is, amelyek csak kereskedelmi ügyletekre engedélyezik a választottbíráskodást, például: Kanada és a volt szocialista országok. Azt, hogy egy adott választottbíróság milyen jogvitában jár el, végül is az eljárási szabályzatából tudhatjuk meg. A választottbíráskodás legfontosabb ismérve, hogy eljárásában tág teret kap a felek autonómiája. Ez érvényesül már abban is, hogy a választottbírósági eljárásra csak akkor kerül sor, ha ebben a felek megállapodnak. Ezek a választottbírósági kikötések. Ezek jogi természetét illetően megoszlik a szakemberek véleménye: anyagi jogi vagy eljárásjogi megállapodások-e? Svájc Az 1987-ben elfogadott svájci szövetségi törvény nemzetközi magánjogról szóló fejezete szabályozza a nemzetközi választottbíráskodást. A svájci székhelyű választottbíróságokra érvényesek a szabályok, ha a felek nem svájci illetőségűek. A svájci törvény nem alkalmazható akkor, ha azt a felek írásban kizárták, vagy ha a felek valamely kanton eljárási jogát választották. A felek jogválasztását mondja ki a törvény. A jogválasztás hiányában a választottbíróság dönt az eljárás szabályairól. A feleknek biztosított szabadságnak két elv szab korlátot: a felek egyenlőségének tiszteletben tartása és a kontradiktórius eljárás biztosítása. A választottbírók jóhiszeműségének fontosságát emeli ki a kommentár. A választottbíróság ideiglenes intézkedést tehet. Franciaország Az új francia perrendtartásról szóló törvény IV. könyve szól a választottbíráskodásról. A felek szabadon állapítják meg az eljárás szabályait, ellenkező esetben a választottbíróság dönt a szabályokról. Az eljárási jog megválasztásánál a kontradiktórius eljárás és a „nemzetközi ordre public ” (közrend) tiszteletben tartására kell tekintettel lenni. Németország A német szabályokban nem volt eddig egyértelmű, hogy a nemzetközi választottbíróság eljárási szabályait a felek szabadon állapíthatják-e meg vagy sem. A német polgári peres eljárás (ZPO) nem tartalmazott erre kifejezett rendelkezést. 1998. január 1-jén lépett hatályba az új német választottbírósági törvény. Lényegében az UNCITRAL Mintatörvényét vették át. A ZPO reformja a nemzetközi és a nemzeti választottbírósági eljárást is érintette. A reform kitért az ad hoc és a szervezeti keretek között lebonyolódó eljárásra is. A kodifikációs munka a legmagasabb színvonalú modernizációt hajtotta végre. Független Államok Közössége (FÁK) 1991-ben az Orosz Föderáció, Ukrajna és Belorusszia megállapodást írt alá, hogy a korábbi szovjet jogot a továbbiakban nem alkalmazzák, de teljesítik a Szovjetunió által vállalt nemzetközi kötelezettségeket. Ehhez még kilenc állam csatlakozott. 1992-ben a FÁK országai megkötötték a gazdasági tevékenységek során felmerülő jogvitákkal kapcsolatos eljárásra vonatkozó Kijevi Egyezményt, amelyben kölcsönösen lehetővé tették, hogy a gazdasági élet szereplői bármelyik részes állam választottbíróságának hatáskörét kiköthessék.
