Iparjogvédelmi Szemle, 1999 (104. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 4. szám - Tanulmányok. Dr. Sili Dóra: A választottbíráskodás; a WIPO Választottbírósági és Közvetítő Központja
4 Dr. Sili Dóra - nemzeti jogforrások és- intézményesített választottbíróságok eljárási szabályai utalnak. Az eljárás jogának megválasztása adott esetben sorsdöntő lehet, mert a kontinentális és a common law eljárási joga alapelemeiben eltér egymástól. Egy-egy állam eljárási joga eltérő rendelkezéseket tartalmaz, például az ideiglenes intézkedés megtételére, a bíró elleni elfogultsági indítvány megtételére stb. A nemzetközi választottbíróság szabályainak meghatározása a felek autonómiáján, szabadságán alapszik, ennek hiányában választottbíráskodás esetén az eljárási szabályok alapján a választottbírók döntenek az eljárás szabályairól. A választottbíráskodással kapcsolatban először áttekintjük azokat a legfontosabb nemzetközi szerződéseket, amelyeket Magyarország elfogadott és kihirdetett. 1. A külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szól az 1958. június 10-én kelt New York-i Konvenció, amelyet Magyarországon az 1962. évi 25. törvényerejű rendelettel hirdettek ki. Az idevonatkozó egyezmények közül ez a konvenció vált világszerte a legelfogadottabbá. 94 állam írta alá és ratifikálta. Lényege, hogy a választottbíróság döntésének végrehajtása lényegesen egyszerűbb, mint a rendes bíróságé. Az állami bíróság végrehajtására ugyanis jogsegély egyezmény és viszonosság esetén van mód. A szerződő államok kötelezőnek ismerik el a választottbírósági határozatokat, azok elismerésére és végrehajtására nem állapítanak meg lényegesen szigorúbb feltételeket, magasabb dijakat, mint amilyeneket a hazai választottbírósági határozatok esetében alkalmaznak. A Konvenció legtöbbet idézett V. cikke sorolja fel azokat az eseteket, amelyeknél az elismerést és végrehajtást az illetékes hatóság megtagadhatja. Ilyen eset például: a felek a rájuk irányadójog szerint cselekvőképtelenek vagy a megállapodás érvénytelen, a választottbíróságnak nem volt hatásköre az ügyre vagy hatáskörét túllépte. 2. Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (ECE) keretében dolgozták ki a nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodásról szóló Európai Egyezményt (közismert néven Genfi Egyezmény) 1961. április 21-én. Ezt Magyarország az 1964. évi 8. törvényerejű rendeletben hirdette ki. Az Egyezmény elsősorban az egykori szocialista és a polgári demokratikus államok közötti kereskedelmi kapcsolatokat kívánta erősítem. A nemzetközi kereskedelmi választottbíróságok előtti eljárásban félként közjogi személyek is részt vehetnek. Az intézményes választottbíróságok a saját szabályzatuk alapján járnak el. A választottbirák figyelembe veszik az Egyezmény rendelkezései mellett a kereskedelmi szokásokat is. 3. Az Egyesült Államok és más államok természetes és jogi személyei közötti beruházási viták rendezéséről szól az 1965. március 18-án kelt Washingtoni Egyezmény. Magyarország az 1987. évi 27. törvényerejű rendeletben hirdette ki. E speciális egyezmény a külföldi beruházások védelmét kívánja biztosítani. A viták rendezésére külön központot alapítottak, amely békéltető és választottbírósági eljárásokat vezet. Azok a nemzetközi egyezmények kerülnek most bemutatásra, amelyekhez Magyarország nem csatlakozott. 1. A választottbírósági megállapodásra vonatkozik az 1923. szeptember 24-én kelt Genfi Jegyzőkönyv. Ezt a Jegyzőkönyvet az 1958-as New York-i Egyezmény az azt elfogadó államok viszonylatában felváltotta, de néhány ország vonatkozásában még ma is hatályban van. A Jegyzőkönyv szerint az eljárás a felek akarata és a választottbíróság székhelye szerinti állam joga alapján történik. 2. A külföldi választottbírósági ítéletek végrehajtásáról szól az 1927. szeptember 26-án kelt Genfi Egyezmény, amely a fenti Jegyzőkönyvet egészíti ki. A felek eljárási jogválasztása csak közvetetten olvasható ki belőle. 3. Az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága, az UNCITRAL keretében készítették el az UNC1TRAL Választottbírósági Mintaszabályzatát, amelyet az ENSZ 1976. évi 31/98. számú határozatával elfogadott, és javasolta alkalmazását a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokból származó jogviták esetében. A Választottbírósági Mintaszabályzaton túl létrehozták 1980-ban diZ Egyeztetési Szabályzatot és 1985-ben a Választottbírósági Mintatörvényt. A Mintaszabályzat nagy népszerűségnek örvend, egyes állandó választottbíróságok szabályzatukba beépítették annak egyes ajánlásait. Például a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara melletti Állandó Választottbíróság, a Stockholmi Gazdasági Kamara mellett szervezett Választottbíróság. A Mintaszabályzatot a felek ad hoc választottbíróság esetén is kiköthetik eljárási rendként. 1998. január 1-jén hatályba lépett az új Mintaszabályzat. 4. Az UNCITRAL Mintatörvény nem nemzetközi egyezmény, hanem egy magasszintű, a nemzetközi tapasztalatok alapján egységbe kovácsolt minta, amely az egyes országok jogalkotásához kínál modellt. Sikerét jelzi, hogy számos ország jogalkotása egy az egyben átveszi a Mintatörvény ajánlásait. A felek szabadon választják meg a választottbíróság eljárását. A fenti áttekintés alapján összegzésként elmondhatjuk, hogy a nemzetközi egyezmények elsődlegesen a felek jogválasztási szabadságát biztosítják az eljárási szabályok meghatározásánál. Jogválasztás hiányában az arbitrátorokra marad a döntés súlya. Nemzetközi szokásjog A nemzetközi egyezmények mellett fontosak még a választottbiráskodás szokásjogi tételei is. A szokásjognak a nemzetközi kereskelemben kiemelkedő szerepe van. Az állandó nemzetközi választottbíróságok a szokásjog alkotóműhelyei. A szokásjog is a felek akaratát veszi alapul. Nemzetközi állandó választottbíróságok szabályzata A felek a választottbíróság eljárási szabályainak meghatározását valamely intézményesített nemzetközi választottbíróságra is bízhatják. Az állandó nemzetközi választottbíróságok többsége saját eljárási szabályzata alapján jár el. Az egyes ügyekben megalakított tanácsok (panel, tribunal), választottbíróságok járnak el. 1. A Nemzetközi Kereskedelmi Kamra (ICC) mellett szervezett Nemzetközi Választottbíróság évi kb. 300 új ügyével, működése során több mint 7000 ügy lebonyolításával nemzetközileg a legnagyobb választottbíróság. A hetven éve működő választottbíróság meglehetősen költségigényes, de megéri, mert a határozatok problémámén-
