Iparjogvédelmi Szemle, 1999 (104. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 4. szám - Tanulmányok. Dr. Sili Dóra: A választottbíráskodás; a WIPO Választottbírósági és Közvetítő Központja
2 Dr. Sili Dóra meg. A választottbíróságot igénybe vevő államoknak kompromisszumban kell vállalniuk, hogy vitáikat ilyen úton rendezik. Meghatározzák még a vita tárgyát, a választottbírók megnevezésének határidejét, az eljárási szabályokat és a költségelőleget. A felek egy vagy több válsztottbírót jelölnek ki. Az egyezmény rendelkezik a bíróság megalakításáról is. Az eljárás írásbeli előkészítésre és szóbeli tárgyalásra oszlik. A bíróság határozatait szótöbbséggel hozza és ítéleteit indokolja. Az ítélet végérvényes, tehát nincs helye jogorvoslatnak, de a felek a kompromisszumban fenntarhatják maguknak a perújítás jogát. A két hágai békekonferencia lehetővé tette a gyorsított eljárás lefolytatását ezekben az ügyekben. Fél évszázaddal később az ENSZ Nemzetközi Jogi Bizottsága is foglalkozott a választottbírósági eljárás szabályainak kidolgozásával. Egyezményt szerettek volna létrehozni, de a nagy ellenállás miatt megelégedtek mintaszabályok felállításával. Ezeket az 1958. évi ülésszakon végleges formába öntötték. Az államok jogkörét erősen korlátozták és az ENSZ Nemzetközi Bíróságát messzemenő beavatkozásra jogosították fel. Az állami szuverenitás ilyen irányú korlátozása miatt a szélesebb körű gyakorlati érvényesülésre nem került sor. A választottbíróságok sajátos formáját jelentették az első világháborút befejező Párizs környéki békékben, így a trianoni békeszerződésben is meghatározott vegyes döntőbizottságok. A hágai békekonferenciákon a választottbíráskodás intézményessé tételét szorgalmazták, így jött létre az Állandó Választott Bíróság (ÁVB.). A megnevezés megtévesztő, mivel e szervből hiányzott az állandóság jellege. Csak a választottbíróknak alkalmas személyekjegyzékét hozták létre, akikből a választottbíróság könnyebben alakítható ki. A superarbiternek, a bíróság elnökének kijelölése jelenti a legnagyobb nehézséget, mert a döntő szó őt illeti meg az adott vitában. Az ÁVB. székhelye Hágában van. Itt működik segédhivatalaként a Nemzetközi Iroda. Az Á.V.B. érdemleges tevékenységét az első világháború előtt fejtette ki. Az első világháború után az Állandó Nemzetközi Bíróság feleslegessé tette létét. Az ÁVB. formailag még ma is fennáll, de az ENSZ Nemzetközi Bírósága a helyébe lépett. A Nemzetek Szövetsége Egyezségokmánya alapján az első világháború után létrehoztak egy valóban állandó választottbíróságot. Az Állandó Nemzetközi Bíróságot létrehozó Statútum - módosítással — 1936-ban lépett hatályba. A Bíróság hatásköre kiterjedt a felek részéről előterjesztett minden nemzetközi jellegű vitás esetre. A Hágában székelő Bíróság 1922-től 1940-ig terjedő működése során 30 jogvitát döntött el. A második világháború után új állandó választottbíróságot hoztak létre az 1945-ben lezajlott SanFranciscó- i konferencián. Az ENSZ Alapokmányának XIV. fejezete rendezte az ENSZ Nemzetközi Bírósága Statútumát. A Nemzetközi Bíróság 1946-ban megállapította Eljárási Szabályait, melyeket 1978-ban új Eljárási Szabályok váltottak fel. Ezek egyszerűbb és gyorsabb eljárást tettek lehetővé. Ez a Bíróság nem függetlenül, hanem az ENSZ egyik fő szerveként működik. Az ENSZ tagjai ipso facto is csatlakozhatnak a statútumhoz. Sőt, sem az ENSZ-hez, sem a Statútumhoz nem csatlakozott államok is igénybe vehetik a Bíróságot. A Hágában székelő Bíróság 15 állandó bíróból áll. A Bíróság előtt félként csak államok léphetnek fel. A Bíróság joghatóságát a felek vagy kompromisszumban vagy nemzetközi szerződés kompromisszumos záradékában vagy alávetési nyilatkozatban fogadják el. Az eljárás két szakaszra oszlik: írásbeli és szóbeli részre. Az eljárás a kompromisszum közlésével vagy keresetlevéllel indul meg. A Bíróságnak joga van ideiglenes intézkedést elrendelni, ha a status quo fenntartása érdekében erre szükség van. Az eljárás végén a Bíróság titkos tanácskozással ítéletet hoz, határozata csak a perben álló felekre és csak az eldöntött ügyben kötelező. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye, de rendkívüli perorvoslatként lehetőség van a perújrafelvételre. A felek az ítélet végrehajtására kötelesek az ENSZ Alapokmány 94. cikke értelmében. Az államok csak egészen kivételes esetben tagadhatják meg az ítélet teljesítését. Ilyenkor a másik fél a Biztonsági Tanácshoz fordulhat, amely ajánlással vagy határozattal ösztönözheti a nem teljesítő államot. A VÁLASZTOTTBÍRÁSKODÁS FOGALMA A nemzetközi bíróságoknak két válfaját szokták megkülönböztetni:- választottbiróság,- állandó jellegű bíróság. A legfőbb különbség abban áll közöttük, hogy a választottbíróságok felállításának és a bíróság eljárásának módjára nézve a feleknek külön meg kell egyezniük, míg az állandó jellegű bíróságok állandóan működnek, azok összetételébe a vitában álló államoknak általában beleszólási joguk nincs és az eljárási szabályok tekintetében is a felek kötve vannak a bíróságra nézve általában érvényes szabályokhoz. A választottbíráskodás - amely elsősorban a gazdasági életben, a kereskedelemben felmerülő viták eldöntésére jött létre — igen nagy múltra tekint vissza világszerte és hazánkban egyaránt. A választottbíráskodás a felek vitájának a felek egyező akaratával létrehozott szervezetben és a felek által megállapított szabályok szerinti eldöntése. Hatékonyságának feltétele, hogy a választottbíróság döntéseit az állam elismerje és végrehajtsa, ehhez azonban a választottbírósági eljárásbanbiztosítani kell ajogvita igazságos eldöntésének eljárási feltételeit. Ezek betartása esetén az állami bíróságok nem avatkoznak be ajogvita elbírálásába. A nemzetközi gazdasági kapcsolatokban a választottbíráskodást gyakran előnyben részesítik valamely nemzeti bírósággal szemben. Ennek egyik oka, hogy a választottbíróság ítéletét könnyebb külföldön végrehajtatni, mint a nemzeti bíróságét. A választottbíráskodás előnyei A választottbíráskodás hatékonyságának kiemelt fontosságú tényezője az eljárás gyorsasága. Az idődimenzió a jogérvényesítés elemi jelentőségű komponense. A gyorsaság oka elsősorban az, hogy az eljárás egyfokú, azaz a választottbíróság döntése ellen nincs helye fellebbezésnek. Jogorvoslatként csupán érvénytelenítési kereset indítható, de ez csak igen szűk megtámadási felületet konstituál.
