Iparjogvédelmi Szemle, 1999 (104. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 3. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta és védjegyjog területéről
44 Dr. Palágyi Tivadar ták oltalmi idejével. A Parlament abban is egyetért, hogy az első oltalmi időszak 6 év legyen, amelyet további 4 évvel lehetne meghosszabbítani. 11. Franciaország A francia vámosok által 1998-ban bitorlás miatt lefoglalt áruk mennyisége rendkívüli mértékben megnőtt. Egy 1999. március 24-én kiadott kormányjelentés szerint Franciaország az Európai Unióba és Afrikába szánt bitorló áruk elosztóhelyévé vált. A leggyakoribb bitorló áruk gyermekjátékok, órák, bőráruk, ékszerek, sportszerek, gépkocsi-alkatrészek, cipők és szemüvegek. A francia vámosok a Franciaországban lajstromozott védjegyek megsértése miatt 1998-ban 2853 idézést bocsátottak ki és több mint 2,3 millió bitorló tárgyat koboztak el a határokon. Az elkobzott áruknak közelítőleg egy negyede kapcsolódott az 1998. évi Labdarúgó Világbajnoksághoz. Az elkobzott áruk mennyisége 1997-ben 700 000 darab, míg 1995-ben csak 300 000 darab volt. 12. India Előző tájékoztatónkban hírt adtunk arról, hogy az indiai kormány a termékoltalom bevezetésére vonatkozó törvénytervezetet nyújtott be a Parlamentnek. Most arról kaptunk hírt, hogy a Parlament a gyógyászati és mezőgazdasági vegyi termékekre vonatkozó törvénytervezetet 1999. március 10-én elfogadta. A törvénymódosítás az 1995. január 1-je után benyújtott szabadalmi bejelentések vonatkozásában visszamenőleges hatályú. 13. Izrael Az írországi Stafford-Miller Ltd. cég és az izraeli Drug Company, Inc. cég bitorlási pert indított az izraeli Trima Pharmaceutical Products Ltd. ellen arra hivatkozva, hogy az utóbbi cég a lajstromozatlan PERIODENTIX védjegy használatával bitorolta PARODONTAX védjegyüket. A felperesek a PARODONTAX védjeggyel fogkrémet, szájvizet és gyógyászati termékeket forgalmaznak Izraelben és számos más országban is, és jelentős összegeket ruháztak be védjegyük hirdetésébe, aminek révén az egész világon jelentős vevőkört szereztek. Az alperes Izraelben tulajdonosa a DENTIX védjegynek szájvizekre és fogromlást gátló gyógyászati készítményekre, és ezzel a védjeggyel éveken keresztül forgalmazott Izraelben szájvizet, majd 1998-ban fogínyfertőzések kezelésére szájvizet kezdett árusítani a lajstromozatlan PERIODENTIX kereskedelmi névvel. 1998. június 1-jén a felperesek levélben felszólították az alperest, hogy azonnal szüntesse meg a PERIODENTIX név használatát, mert az lajstromozott védjegyük bitorlását jelenti. Az alperes azt válaszolta, hogy joga van e név használatára, és visszautasította a felperesek kérelmének teljesítését. Utóbbiak a tel-avivi Kerületi Bíróságnál 1998. novemberében bitorlási pert indítottak, és kérték a bíróságot az alperes ellen tartós tiltó végzés kiadására, hogy ezzel megakadályozzák a PERIODENTIX név használatát mind angol, mind héber írásmóddal. A per központi kérdése a lajstromozott PARODONTAX védjegy és a lajstromozatlan PERIODENTIX név hasonlóságának eldöntése volt. A bíróság számára nem okozott nehézséget annak megállapítása, hogy a két védjegy nagymértékben hasonlít egymásra mind vizuálisan, mind fonetikusan. Ezért végzése többek között az alábbi megállapítást tartalmazta: „Az alperes védjegye valójában nem más, mint a felperesek kereskedelmi neve csekély kozmetikai változtatásokkal, amelyek azonban nem tudják elhomályosítani a két védjegy közötti jelentős hasonlóságot.” A védjegyek fonetikai hasonlóságára, valamint a felperesek által az egészségügyi termékek területén birtokolt széles vevőkörre hivatkozva a bíróság megállapította, hogy az alperes termékeit vásárló fogyasztók számára nagy valószínűséggel fennáll a megtévesztés veszélye. Válasziratában az alperes előadta, hogy a két védjegy között a minta és a szín variációi folytán fennálló különbség kiküszöböli a fogyasztók megtévesztését. Ezt az érvelést azonban a bíróság elutasította, megállapítva, hogy bitorlási perekben a hasonlóság megítéléséhez elegendő egyetlen próbát alkalmazni. Ez a próba az adott esetben a kérdéses védjegyek közötti fonetikus vagy vizuális hasonlóság lehet. Ezért az alperes védjegyének színében vagy stílusában mutatkozó változtatás nem eredményezi a felperesek által birtokolt védjegyhez való hasonlóság megszüntetését. Ilyen okok miatt a bíróság helyt adott a felperesek kérésének, és a per alapkérdésében később hozandó döntésig is fenntartotta a felperesek tartós tiltó végzésre vonatkozó kérésének helyt adó korábbi határozatát. 14. Japán A) Japánban 1999. január 1-jén új szabadalmi törvény lépett hatályba, amely az alábbi fontosabb módosításokat tartalmazza. a) A bitorlással okozott kár számítási módjára új rendszert vezettek be. b) Ha egy szabadalmi vagy használati minta bejelentést ejtenek, visszavonnak vagy elutasítanak, az olyannak minősül, mintha sohasem nyújtották volna be. c) Ha két vagy több azonos tárgyú szabadalmi bejelentést azonos napon nyújtanak be, a feleknek egymás között meg kell egyezniük, és ha nem tudnak megegyezni, egyik fél sem kap szabadalmat. d) Egy szabadalom érvénytelenségének kérdésében a Szabadalmi Hivatal Fellebbezési Tanácsa dönt. Ha egy ilyen döntést bitorlási ügy kapcsán kell hozni, a határozatnak meg kell előznie a bitorlási perben hozandó döntést. Ha egy érvénytelenítési ügyben egy fél új indokokat terjeszt elő, amelyek alapvetően eltérnek a korábban előterjesztettektől, az ügyben új eljárást kell indítani. e) Jelentős mértékben csökkentették az első 13 évben fizetendő fenntartási díjakat. B) 1999. január 1-jei hatállyal a mintatörvényt úgy módosították, hogy a „minta” meghatározásába egy tárgy része is beleérthető, vagyis mintaként oltalmazható egy tárgy vagy annak egy része is, ha alakja, mintázata, színe vagy kombinációja megfelel a mintaoltalomra vonatkozó törvény előírásainak. Egy tárgy vagy annak egy része azonban nem oltalmazható csupán azon az alapon, hogy alakja nélkülözhetetlen a tárgy működésének biztosításához.
