Iparjogvédelmi Szemle, 1999 (104. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 3. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta és védjegyjog területéről
Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről 45 C) A japán szabadalmi törvény további módosítását előirányzó törvénytervezetet terjesztettek a Parlament elé, és az annak megfelelő módosított törvény 2000. január 1-jén fog hatályba lépni. A törvénytervezet szerint:- szigorítani fogják az újdonság követelményét, mert újdonságrontónak fog minősülni, ha a találmányt egy külföldi országban nyilvánosan gyakorlatba vették;- a halasztott vizsgálat jelenlegi hétéves időtartamát 3 évre fogják csökkenteni;- a bejelentés napjától számított 18 hónap eltelte előtt is lehet majd kérni a bejelentés közrebocsátását;- a vizsgálati illetéket és az évdíjakat tovább fogják csökkenteni. D) 2000. január 1-jei hatállyal a védjegytörvényt is módosítani fogják. A módosított törvény szabályozni fogja mind a Japánban lajstromozott védjegyek alapján indított nemzetközi lajstromozási eljárást, mind a külföldön lajstromozott védjegyek alapján Japánban benyújtott védjegyek lajstromozási eljárását. A védjegybejelentéseket a lajstromozás előtt közzé fogják tenni. E) A Japán Szabadalmi Hivatal elnöke, Takeshi Isay ama 1998. november 16-án beszédet mondott a Szellemi Tulajdonjogok Tulajdonosainak (Intellectual Property Owners, IPO) San Franciscoi éves összejövetelén, és kijelentette, hogy a japán szabadalmi rendszerben végrehajtott változtatások jelentős szerepet fognak játszani abban, hogy Japán kilábaljon a recesszióból. Szerinte a japán gazdasági nehézségek nem csupán szerkezeti és pszichológiai tényezőkre vezethetők vissza, hanem az ázsiai valuták instabilitására is. Kijelentette, hogy Japánnak meg kell tennie a szükséges lépéseket a hazai és nemzetközi gondok megoldására, de a szabadalmi rendszerben is változtatásokat kell végrehajtani, és az innováció számára kedvező környezetet kell teremteni. Isayama szerint Japán komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy megteremtse egy új „gazdasági szociális rendszeriben a hosszú távú fejlődés alapjait. Ennek keretén belül az egyetemek és a kutató szervezetek fej lesztési eredményeit folyamatosan vissza kell juttatni a társadalomba. A szabadalmi rendszerben meg kell változtatni a mennyiségi szemléletet, és az alapvető kutatási eredményekre kell szabadalmat szerezni. Japánban jelenleg mintegy 900 000 érvényes szabadalom van, amelyek közül azonban mintegy 600 000-et nem használnak a gyakorlatban. A szellemi tulajdonra vonatkozó stratégiát három oszlopra kell alapozni:- erős és tág jogokat kell engedélyezni;- a műszaki megoldások színvonalának értékelésére megfelelő rendszert kell kidolgozni, és piacot kell létrehozni a szabadalmi kereskedéshez;- elő kell segíteni egy nemzetközi szabadalmi rendszer létrehozását. F) A Japán Szabadalmi Hivatal elnöke bejelentette, hogy a szabadalmi rendszer korszerűsítésével lehetővé kívánják tenni a szabadalmi bejelentők számára, hogy négy éven belül kapjanak szabadalmat, ami közelítőleg a fele a jelenlegi időtartamnak. Ennek érdekében a szabadalmi rendszer módosítására vonatkozó törvényjavaslatot terjesztettek a Parlament elé. Céljuk az, hogy a japán szabadalmi törvény összhangban legyen az amerikai szabadalmi törvénnyel és az Európai Szabadalmi Egyezménnyel. G) A svájci Sandoz cég „Új polipeptidek, eljárások azok előállítására, ilyen polipeptideket tartalmazó gyógyászati kompozíciók és azok alkalmazása” című szabadalmi bejelentését a Japán Szabadalmi Hivatal elutasította arra hivatkozva, hogy a bejelentés leírása nem bizonyította az igényelt vegyületek hasznosságát. A bejelentő a Japán Szabadalmi Hivatal Fellebbezési Tanácsát kérte a hivatali határozat megváltoztatására, de a Tanács is fenntartotta a bejelentés elutasítását, és ezt a határozatot a tokiói Legfelsőbb Bíróság is megerősítette. A japán bejelentést 1995. július 1. előtt nyújtották be. Az akkor hatályos szabadalmi törvény 36(4) szakasza így hangzik: „A találmány részletes magyarázatában ki kell fejteni a találmány célját, lényegét és hatásait olyan módon, hogy azt szakember könnyen megvalósíthassa.” 1994-ben ezt a szakaszt a következőképpen módosították: „A találmány részletes magyarázatában ki kell fejteni a találmányt olyan módon, hogy azt szakember könnyen megvalósíthassa.” A találmány hatását tehát ma már nem kell megmagyarázni. Ezért a bejelentést valószínűleg nem utasították volna el, ha 1995. július 1. után nyújtották volna be. 15. Jugoszlávia A Jugoszláv Szabadalmi Hivatal a háborús körülmények ellenére is működik, de a nyitvatartási idők rendellenesek, és a hivatali illetékeket 100%-kal megnövelték. Várható, hogy a háború miatt elmulasztott határidőket a háborús állapot befejezése után pótolni lehet. Az ilyen irányú kérelmeket azonban csak akkor veszik majd figyelembe, ha azokat a háborús állapot befej ezésének hivatalos bejelentése után 8 napon belül benyújtják. 16. Kenya Kenya Kormánya letétbe helyezte az új növényfajták oltalmára létrehozott (UPOV) Egyezményhez való csatlakozás okmányát. Ennek megfelelően ez az Egyezmény Kenyára nézve 1999. május 13-án lépett hatályba. 17. Kína A) A Szellemi Tulajdon Állami Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) (korábban a Kínai Szabadalmi Hivatal) javasolta aNemzeti Kongresszus állandó bizottságának a szabadalmi törvény újabb módosítását. Egyúttal a Hivatal módosított szabadalmi törvénytervezetet is kidolgozott, amelyet f. év májusában átadott az Államtanács törvényalkotási irodájának. A módosított törvénytervezet szerint a jelenleg hatályos szabadalmi törvényt az alábbi főbb vonatkozásokban fogják megváltoztatni:- törlik a szabadalom-megvonási eljárást;- meggyorsítják a szabadalom-megsemmisítési eljárást;- erősítik a szabadalmi jogok által biztosított oltalmat;- jobban figyelembe veszik a Szabadalmi Együttműködési Szerződés előírásait;- javítják a használati minta és a mintaszabadalmak vizsgálati eljárását;- a használati minta és mintaszabadalmak érvényességére vonatkozó döntések ellen fellebbezést lehet majd benyújtani a bíróságokhoz.
