Iparjogvédelmi Szemle, 1999 (104. évfolyam, 1-6. szám)

1999 / 3. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta és védjegyjog területéről

Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről 43 B) Ecuador kormánya 1999. március 22-én szerződést kötött a Szellemi Tulajdon Világszervezetével, amelynek alapján segítséget fog kapni új Szabadalmi és Védjegyhi­vatalának megszervezéséhez. A megállapodás keretében a Világszervezet Ecuadornak ahhoz is műszaki segítséget fog nyújtani, hogy korszerűsítse a szellemi tulajdonjogok oltalmát biztosító jogrendszerét. 8. Európai Szabadalmi Egyezmény 1999. január 1-jei hatállyal úgy módosították az Európai Szabadalmi Egyezmény (EPC) 109. szakaszát, hogy az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) határozatai ellen 3 hó­napon belül lehet fellebbezést benyújtani. A korábbi ha­táridő egy hónap volt. Az EPC végrehajtási utasítását is módosították. Ennek megfelelően az EPO egy későn érkezett iratot időben át­­vettnek tekint, ha azt a határidő előtt 5 napon belül postáz­ták, vagy elismert szállítószolgálatnál a határidő lejárta előtt 5 napon belül vették át kézbesítésre. Ilyen elismert szolgálat jelenleg a DHL, az Express Post, a Federal Express, a TNT és az UPS. Nem tekintik időben beérke­zettnek az olyan küldeményt, amely az említett követel­mények betartása ellenére a határidő lejártát követő 3 hó­nap eltelte után érkezik meg. 9. Európai Szabadalmi Hivatal A) 1998-ban 106 000 szabadalmi bejelentést nyújtottak be az Európai Szabadalmi Hivatalnál (EPO), ami az 1997. évihez képest 15%-os emelkedést jelent. B) Az EPO nem kívánja elsőbbségi irat benyújtását az elsőbbség igénylésével az európai országokból benyújtott európai szabadalmi bejelentések, az EPO-nál mint átvevő Hivatalnál benyújtott nemzetközi szabadalmi bejelentések és a Japánban benyújtott szabadalmi vagy használati minta bejelentésekre alapozott európai bejelentések esetén. C) Az EPO szabadalmat engedélyezett az IBM számára egy olyan szabadalmi bejelentésre, amely új programot hordozó, önmagában ismert közegre vonatkozott. Számí­tógép-programokra azonban nem lehet szabadalmi oltal­mat kapni. 10. Európai Unió A) Előző tájékoztatónkban már beszámoltunk az Európai Bizottság azon tervéről, amely lehetővé tenné, hogy egyet­len szabadalmi bejelentéssel lehessen az Európai Unió 15 tagállamára érvényes oltalmat szerezni. Az Európai Parla­ment képviselői támogatnak egy olyan megújított szaba­dalmi rendszert, amely kiküszöbölné a jelenlegi rendsze­rekkel kapcsolatos nehézségeket. A képviselők határozata szerint az új rendszer legyen egyszerű, innovációt ösztön­ző, gyors, olcsó és jogbiztonságot nyújtó. Minthogy sem a közösségi szabadalomra vonatkozó 1975. évi Luxemburgi Egyezmény, sem az 1989. évi, azt kiegészítő Egyezmény nem lépett hatályba, a képviselők annak a nézetüknek adtak hangot, hogy értelmetlen lenne további kormányközi megegyezésekkel vagy irányelvek­kel próbálkozni. Ehelyett azt javasolták, hogy olyan sza­bályzat (Regulation) útján kell megoldani a kérdést, amely egy meghatározott időponttól kezdve Európában a törvény erejével bírna. A Parlament olyan határozatot hozott, hogy előnyben ré­szesítene olyan megoldást, amely felhatalmazná a müncheni Európai Szabadalmi Hivatalt, hogy az új „EU-rendszer” mű­szaki lebonyolítója legyen, együttműködve a nemzeti szaba­dalmi hatóságokkal, „különösen azokban az országokban, amelyeknek a nyelve nem egyezik meg az Európai Szaba­dalmi Hivatal egyik hivatalos nyelvével sem”. A parlamenti ülésen Carlos-Alfred Gasoliba spanyol kép­viselő a Gazdasági, Pénzügyi és Iparpolitikai Bizottság szá­mára tartott beszámolójában az alábbi kijelentést tette: „Azt hisszük, hogy a szabadalmak vonalán a Közösség beavatko­zásának új formájára van szükség, tekintettel a tagállamok által alkalmazott rendszerek eltéréseire, míg ugyanakkor a költségek megsokszorozódnak és csökken a jogbiztonság.” A politikai csoportok által kidolgozott határozatterve­zetben a számítógépprogramok szabadalmazhatósága mellett is állást foglaltak, feltéve, hogy a vonatkozó ter­mék kielégíti a műszaki találmányok újdonságával és megvalósíthatóságával kapcsolatos feltételeket. Mario Monti belső piaci biztos kijelentette, hogy rövi­desen ki fognak dolgozni egy olyan tervezetet, amely egy­értelműen tükrözi a Bizottság sajátos szándékait. Egy részletesebb szabályzat megszövegezése előtt a Bi­zottság összehasonlító tanulmányt fog készíteni az Ame­rikai Egyesült Államok és Japán szabadalmi rendszeréről, különös tekintettel a költségek és az ipari versenyképesség kapcsolatára. B) Az Európai Parlament elé f. év március 12-én beter­jesztették a használati mintákra vonatkozó törvényterve­zetet. Jelenleg kevés esély van arra, hogy ezt a tervezetet ez év végéig a tagországok nemzeti törvényhozásában is megfelelően figyelembe vegyék. Ilyen téren legjobban az Egyesült Királyság, Luxemburg és Svédország érintett, mert ezekben az államokban jelenleg nincs használati min­tára vonatkozó törvény. Az Európai Parlament elé 30-nál több módosító javas­latot terjesztettek, amelyeket a Miniszterek Tanácsa tanul­mányozott annak érdekében, hogy a 15 tagállam számára elfogadható közös javaslatot dolgozzanak ki. A Tanács azonban nem tudta befejezni ezt a munkát a Parlament májusi feloszlatása előtt. így a nyári választások után összeülő új Parlament fog ajavaslattal tovább foglalkozni, de nem várható, hogy a kérdésben még ebben az évben közös álláspont alakuljon ki. Mario Monti belső piaci biztos visszautasította a leg­több módosító javaslatot, mert szerinte azok túlmennek azon a határon, amelynek betartása szükséges lenne ahhoz, hogy a nemzeti törvényeket összhangba lehessen hozni ezen a területen. Előzetes konzultációk azt jelezték, hogy az üzleti körök legnagyobb része kedvezően fogadta az Európai Unió kez­deményezését, mert különösen bizonyos iparágakban, így a játékipar, az óraipar, az optikai és a mikromechanikai ipar területén valóban szükség van egy ilyen könnyebben meg­szerezhető és rövidebb oltalmi időt biztosító jogra, amely a kisebb jelentőségű műszaki találmányok esetén kedvezőbb oltalmi lehetőségeket biztosítana, mint a szabadalom. A Parlament támogatja a javasolt 10 év oltalmi időt, amely a legtöbb országban megegyezik a használati min­

Next

/
Oldalképek
Tartalom