Iparjogvédelmi Szemle, 1998 (103. évfolyam, 1-6. szám)
1998 / 6. szám - Schunda Vencel József
34 Technikatörténet Schunda a hangszeren végzett további változtatásait is szabadalmaztatta: 1887 Gyermekcimbalom acéllemez hangokkal, 1892 Cimbalmon alkalmazott fontos javítások, 1893 Újabb javítások cimbalmokon, Szabadalmi igények. 1. Újítás cimbalmokon, jellemezve két, a hangszekrény fölső lapjának mellső és hátsó hanggerendája között elrendezett (4, 5) hanggerenda által, melyek a húrok feszültsége okozta lefelé ható nyomásnak megfelelően oly pontokban vannak elrendezve, hogy ezen nyomással szemben egyenletesen elosztott ellennyomást létesítsenek. 2. Újítás cimbalmokon, jellemezve a hangszekrény fenekében elrendezett, a hanghullámoknak lefelé való terjeszkedését lehetővé tevő (7) hangnyilások által. 3. A 2. alatt igényelt újítással ellátott cimbalomnak egy foganatosítási alakja, jellemezve a hangszekrény fenekében elrendezett, pedál segélyével működtethető (9) csapóval födött (7) hangnyilások által. 2.ábra Részletek a 37055-ös lajstromszámú szabadalmi leírásból s végül 37055-ös lajstromszámon az 1906 márciusában bejelentett, amely a hanggerendák előnyösebb elrendezését, valamint a hanghullámok tovaterjedését jobban biztosító, pedállal működtethető alsó hangnyílásokkal ellátott változatot mutat be. Az 1885. évi budapesti országos iparkiállítás Schunda-pavilortja Schunda a hazai jelentősebb iparkiállításokon (Szeged, Temesvár, Trieszt) éppúgy résztvett hangszereivel, mint a világkiállításokon (Párizs 1878, 1900). Cégének részvételét mindig gondosan előkészítette, valóságos látványosságot szervezett, gondoskodott arról, hogy a nobilitások megtekintsék bemutatóit, a szakújságírók is mindig valami eseményszámba menő újdonságról számolhattak be, a kiállítások sajtóvisszhangja így tovább erősítette cége hírnevét, virágzását. Valóságos szaktekintéllyé nőtte ki magát hangszerismeretével. A milleniumi kiállításon csoportbiztos és a zsűri alelnöke volt (a kiállítás I/B csoportjának katalógusában jelent meg A magyar hangszeripar fejlődésének története c. tanulmánya), a párizsi világkiállításokon is rendszeresen a zsűribizottság tagjaként szerepelt. Gondja volt arra, hogy az általa tökéletesített hangszernek irodalma is legyen, kották is rendelkezésre álljanak. Még 1873-ban rábeszélte a hangszeren nem játszó Hiekisch Henrik zenetanárt az első Elméleti és gyakorlati cimbalomiskola megírására. A kezdetleges művet további cimbalomiskolák követték Schunda kiadásában, ezek közül a legjelentősebb a mai napig is használt Állaga Géza (1848—1913)-féle négyrészes cimbalomiskola. Első kiadása 1875-ben még csak kétrészes volt. Az először 1904-ben publikált négyrészes változat további kiadásokat ért meg, több mint 10 000 példány fogyott el belőle, és megjelent francia, angol és német nyelven is. „Az első rész magában foglalja az elemi tudnivalókat: a hangbeosztást, a hangolási eljárást, a skálák és akkordok tanait, megtoldva egyszerűbb gyakorlatokkal és átiratokkal. A második rész tárgyalja a hangköröket, tört akkordokat, vannak benne különböző játékmódú etude-ök, operarészletek és népdalok, végül Beethoven cisz-moll szonátájának adagiója. A harmadik rész hét eredeti nagy etude elé állítja a tanulót, amelyek közül az egyik verők nélkül, pengetve játszandó; zenerészletek terjedelmesebb és brilliánsabb átiratban, népdalok és a Rákóczi-induló koncert-átirata egészítik ki ennek a füzetnek a tananyagát. A negyedik részben már öt eredeti, nagyobb szabású koncert-etude-del kell megbirkóznia a cimbalomjátszónak, aki ezenfelül megtalálja itt Erkel Ferenc Hunyady Lászlójának és Bánk bánjának részleteit, Meyerbeer Próféta c. dalművének koronázási indulóját, Állaga magyar szerenádját és cimbalom-koncertjét.” (Schunda, 1907) Az Állaga Géza szerkesztésében Schunda által kiadott Czimbalom családi körben c. igen népszerű folyóirat 14 évfolyamában 28 füzet jelent meg. A zeneirodalom jeles darabjainak cimbalomátiratait tartalmazza Mozarttól a kortárs magyar és külföldi zeneszerzőkig, valamint megtalálhatók bennük az akkor divatos műdalok és táncdalok. Schunda mint zeneműkiadó megjelentette a kortárs zeneírók legújabb műveit, zongora-, gordonka- és tárogatóiskolát adott ki, zeneelméleti és életrajzi kötetek láttak napvilágot gondozásában, többek között Ábrányi Koméi (1822-1903) Erkel Ferencről írt monográfiája. Szívós munkálkodása eredményeként a Nemzeti Zenedében 1890-től volt cimbalom tanszék Állaga Géza vezetésével, majd 1897-től a Zeneakadémián Kun László (1869-1939) irányítása alatt. Minden alkalmat megragadott, hogy hangszereit, elsősorban a szívéhez legközelebb álló cimbalmot népszerűsítse. Hangversennyel egybekötött fényes ünnepséget ren
