Iparjogvédelmi Szemle, 1998 (103. évfolyam, 1-6. szám)
1998 / 3. szám - Ifj. dr. Kárpáti László: Az 1996. évi Versenytörvény vizsgálata a Szellemi alkotások jogának a cégek tevékenysége során történő megfelelő felhasználását illetően
18 Ifj. dr. Kárpáti László védjegy megkülönböztető képességét vagy hírnevét sértené vagy tisztességtelenül kihasználná. 2. A cégek tevékenysége során figyelembe veendő másik óriási terület a szabadalmi jog területe, ahol a releváns szabályok megsértése nagyon gyakran a versenyszabályok megsértését is jelenti. E vonatkozásban szeretném felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy - valószínűleg az elmúlt évek néhány rossz tapasztalata miatt - már nemcsak a releváns törvények, hanem a Büntető Törvénykönyv is nagyobb védelmet biztosít a szellemi tulajdonjogoknak. A Büntető Törvénykönyv 329. §-a szerint a szellemi tulajdonjog megsértését három évig terjedhető szabadságvesztéssel lehet büntetni. 3. Úgy gondolom, a tisztességtelen versenyre vonatkozó törvények alkalmazását illetően a legtágabb kört a marketing területén találhatjuk. Ennek vonatkozásában együttesen kell alkalmazni a Polgári Törvénykönyv, a tisztességtelen versenyről szóló törvények, a szerzői jogi törvény és a védjegytörvény szabályait. Itt kell megemlítenem, hogy az elmúlt 4-5 év során a Gazdasági Versenyhivatal több mint 400 ügyet intézett, amelyek közül sok a szellemi alkotáshoz fűződő jogokkal való visszaélésre vonatkozott. E határozatok nagyon gyakran személyiségi jogok oltalmára vonatkoztak (a polgári jog alapján), vagy a fogyasztók védelmére (tiltva a félrevezető magatartást), a szerzői jogok oltalmára (például tiltva egy már meglévő reklám szolgai másolását stb.). E körben a skála nagyon széles: a Gazdasági Versenyhivatal részletesen vizsgált még nagyon sajátos piaci magatartásokat is, amelyek a gazdaság fejlődésével párhuzamosan jelentek meg. Például megtévesztőnek tartotta az árengedményt közvetlen vétel esetében, postai megrendelés során a kapcsolódó ajándék ígéretéről szóló információt vagy akár az olvasók számáról szóló hamis információt újsághirdetés esetében. A Gazdasági Versenyhivatal gyakorlata gyakran ismert fel olyan tisztességtelen üzleti magatartásokat, ahol az ügyfél megkísérelt jogellenes hasznot húzni más termékének jó hírnevéből, azonos vagy hasonló csomagolást, hirdetést alkalmazva vagy egyszerűen félrevezetve a fogyasztókat. Itt kell hivatkoznom a Versenytörvény utolsó módosítására, amely szerint - ha az elbírált magatartás saját szankciókkal felruházott más törvényt is sért (például a védjegytörvényt vagy a közbeszerzési törvényt) - e magatartás nem tartozik a Versenyhivatal illetékességébe. 4. Az üzleti titkok védelme széles terület a tisztességtelen versenyről szóló törvények napi társasági tevékenységek során történő alkalmazását illetően. A Versenytörvény 4. §-a szerint: Tilos üzleti titkot tisztességtelen módon megszerezni vagy felhasználni, valamint jogosulatlanul mással közölni vagy nyilvánosságra hozni.” Üzleti titok tisztességtelen módon való megszerzésének minősül az is, ha az üzleti titkot a jogosult hozzájárulása nélkül, a vele - a titok megszerzése idején vagy azt megelőzően - bizalmi viszonyban vagy üzleti kapcsolatban álló személy közreműködésével szerezték meg. E törvény értelmezésében üzleti titok minden, a gazdasági tevékenységre vonatkozó tény, információ, megoldás vagy adat, amellyel kapcsolatban a jogosultnak indokolt érdeke fűződik azok titokban tartásához, és a fenti titok megőrzése érdekében a jogosult megtette a szükséges intézkedéseket. Teljesen világos, hogy az „üzleti titok” fogalma nagyon gyakran kiterjed a szellemi tulajdon tárgyaira, egyaránt vonatkozva annak „közzétett” formáira (például szabadalmak) és a valóban bizalmas információra (például technológiai know-how), ahol ez az oltalom rendkívüli jelentőségű a társaság tevékenysége szempontjából. E vonatkozásban hadd hívjam fel a figyelmet arra, hogy a Gazdasági Versenyhivatal jár el minden olyan versenyfelügyeleti ügyben és esetben, amely nem tartozik a bíróság hatáskörébe. A Versenytörvény 86. § szerint: A 2-7. §-ban foglalt rendelkezések megsértése miatti eljárás lefolytatása a bíróság hatáskörébe tartozik. A fentiekre értelmében- a tisztességtelen gazdasági magatartás,- a versenytársak és fogyasztók jogos érdekeinek megsértése vagy veszélyeztetése,- a versenytárs jó hírnevének vagy hitelképességének megsértése vagy veszélyeztetése,- az üzleti titkok oltalmazása,- más fél tisztességtelen felszólítása harmadik féllel fenntartott gazdasági kapcsolat megszüntetésére vagy ilyen kapcsolat létesítésének megakadályozása,- áruk és szolgáltatások félrevezető jellegzetes megjelenéssel, csomagolással, jelzéssel történő gyártása vagy piacra vitele,- az ajánlattétel tisztaságának és tisztességességének sérelme (különösen nyilvános pályázat, pályázati felhívás esetében) a bíróság hatáskörébe tartozik, míg a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának területe a Gazdasági Versenyhivatal kizárólagos hatáskörében marad. A bíróság által lefolytatott eljárás kiterjed pénzbüntetés kiszabására is. Ennek vonatkozásában a megyei (fővárosi) bíróság rendelkezik hatáskörrel. 5. A további társasági tevékenységet illetően különleges figyelmet kell szentelnünk a tisztességtelen versenyről szóló törvény 17. és 18. §-ának. A Versenytörvény kifejezetten tilalmazza azokat a megállapodásokat, amelyek korlátozzák a gazdasági versenyt. Ez a tilalom vonatkozik különösen:- a vételi vagy az eladási árak, valamint az egyéb üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett meghatározására;- az előállítás, a forgalmazás, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozására vagy ellenőrzés alatt tartására;- abeszerzési források felosztására, illetve aközülükvaló választás lehetőségének korlátozására, valamint a fogyasztók meghatározott körének valamely áru beszerzéséből történő kizárására;- a piac felosztására, az értékesítésből történő kizárásra, az értékesítési lehetőségek közötti választás korlátozására;- a versenytársasak közötti, a versenyeztetéssel kapcsolatos összejátszásra;- a piacra lépés akadályozására;- arra az esetre, ha azonos értékű vagy jellegű ügyletek tekintetében az üzletfeleket megkülönböztetik, ideértve
