Iparjogvédelmi Szemle, 1998 (103. évfolyam, 1-6. szám)
1998 / 3. szám - Tanulmányok. Dr. Csiky Péter: A TRIPS Egyezmény szerepe a nemzetközi iparjogvédelmi rendszerben
A TRIPS Egyezmény szerepe a nemzetközi iparjogvédelmi rendszerben 7 másik hasonló tendencia a „biztos, ami biztos” alapon tett értesítéseké: ezek a tagállamok hosszú listákon sorolják fel a két- vagy sokoldalú egyezményeket, anélkül, hogy megjelölnék azt vagy azokat a rendelkezéseket, amelyekből eredő előnyök, kedvezmények, kiváltságok vagy mentességek tekintetében kívánnak a 4. cikk (d) pontjában foglalt mentességgel élni. A TRIPS 5. cikke szerint a 3. és 4. cikk szerinti kötelezettségek nem alkalmazhatók a WIPO égisze alatt létrejött, a szellemi tulajdonjogok megszerzésére és fenntartására vonatkozó sokoldalú megállapodások szerinti eljárásokra. Az 5. cikk rendelkezése természetesen csak azok nemzetközi megállapodásokra alkalmazható, amelyek alkalmazását a TRIPS nem teszi kötelezővé. (A Párizsi Uniós Egyezményre nem, de pl. a Szabadalmi Együttműködési Szerződésre igen.) A jogok kimerülésével kapcsolatban a TRIPS 6. cikke kimondja, hogy - az Egyezmény szerinti vitarendezés céljára, a3. és 4. cikkben foglaltak fenntartásával -az Egyezményben foglaltak a szellemi tulajdonjogok kimerülésének kérdéseit nem érintik. A tagállamok tehát nem indíthatnak vitarendezési eljárást a jogok kimerülésével összefüggésben, ez a rendelkezés szabad kezet ad az államoknak, hogy a nemzeti vagy nemzetközi jogkimerülés mellett döntsenek. Azt viszont nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ha a TRIPS állam bármelyik jogkimerülési elv mellett is dönt, mind a belföldiekkel azonos elbírálás elve (TRIPS 3. cikk), mind a legnagyobb kedvezmény elve (TRIPS 4. cikk) alkalmazása kötelező. (19) Átmeneti rendelkezések Az átmeneti rendelkezésekről - noha szerkezetileg a TRIPS Egyezmény végén helyezkednek el - a TRIPS alapvető rendelkezéseivel összefüggésben kell szót ejteni. A TRIPS 65. cikkének 1. bekezdése minden tagállam számára egy általános egy éves türelmi időt állapít meg, így a TRIPS rendelkezéseinek alkalmazása a tagállamok számára 1996. január 1-jétől kötelező. A fejlődő, illetve a központilag tervezett gazdaságról a piacgazdaságra áttérő országok számára a 65. cikk 2. és 3. bekezdése további négy éves türelmi idő alkalmazását teszi lehetővé. A fejlődő tagállamok a TRIPS II. része 5. fejezetének a termékoltalomra vonatkozó rendelkezéseinek az alkalmazását a 65. cikk 4. bekezdésében foglalt feltételek megléte esetén további öt évvel elhalaszthatják. Nem vonatkozik az átmeneti idő a TRIPS 3., 4., és 5. cikkeinek kötelező alkalmazására, azokat tehát minden tagállamnak be kell tartani. A WTO tagállamok számát tekintve, amely 1996. január 1-jén 113 volt, a TRIPS Egyezmény összes rendelkezését alkalmazó tagállamok száma harminc körülire tehető. Ez egyben azt is jelenti, hogy a tagállamok többségén csak a négy éves türelmi idő leteltét követően kérhető számon a nemzeti jogszabályok TRIPS-megfelelése. A TRIPS Egyezmény működésének felülvizsgálata A TRIPS 63. cikk 1. bekezdése előírja, hogy a jelen megállapodás tárgyában bármely tagállam által hatályba léptetett törvényeket és rendeleteket, jogerős bírósági határozatokat és általánosan alkalmazandó hatósági döntéseket (a szellemi tulajdonjogok elérhetőségéről, hatályáról, megszerzéséről, érvényesítéséről és az azokkal való viszszaélés megakadályozásáról) nyilvánosságra kell hozni. A TRIPS 63. cikk 2. bekezdése szerint a tagállamoknak az 1. bekezdésben említett törvényekről és rendeletekről értesíteniük kell a TRIPS Tanácsot annak érdekében, hogy segítséget nyújtsanak e Tanácsnak a jelen Egyezmény működésének felülvizsgálatában. Az értesítések alaki és tartalmi kellékeit a Tanács 1995. november 21-én hozott határozatai (IP/C/2., IP/C/4, IP/C/5) tartalmazzák. A Tanács határozatai alapján az értesítések rendszere a következő: a szellemi tulajdon alapvető fontosságú jogszabályait (törvényeket) a main dedicated laws, az ezekhez kapcsolódó jogszabályokat az „other laws and regulations” részbe kell elhelyezni. Az említett nemzeti jogszabályok közül az alapvető fontosságúakat WTO hivatalos nyelvén, a többi jogszabályt rövid angol nyelvű jellemzéssel, az adott ország hivatalos nyelvén kell elhelyezni a WTO Titkárságon. Az ilyen módon benyújtott értesítéseket a Titkárság a TRIPS Tagállamok mindegyikének eljuttatja. A TRIPS Tanács az Egyezményben foglaltak betartásának ellenőrzését a felülvizsgálati eljárások során a tagállamok aktív részvételével végzi el.A felülvizsgálati eljárás a TRIPS szabályozási tárgykörei szerint, a benyújtott értesítések alapján folyik. A felülvizsgálati eljárást megelőzően bármely tagállam kérdést tehet fel jogszabályainak TRIPS-megfelelésével kapcsolatban a felülvizsgálatban érintett tagállamnak. A kérdésekre az ülést megelőzően kell válaszolni, majd a felülvizsgálati eljárás során az adott tagállam képviselőjének a felülvizsgálat tárgyát képező jogterület általános jellemzését követően ismertetnie kell a kérdésekre adott válaszokat. Az ülésen további kérdéseket tehet fel bármelyik tagállam, amelyekre az ülésen vagy legkésőbb azok írásban történő közlését követő nyolc héten belül kell, szintén írásban válaszolni. A felülvizsgálati eljárást soha nem zárja le a Tanács, bánnely tagállam a későbbiek folyamán a felülvizsgált jogszabályokkal kapcsolatban újabb kérdést tehet fel. A védjegyek, ipari minták, földrajzi megjelölések jogszabályainak vizsgálatára 1996. november 11. és 15. között került sor a TRIPS Tanácsban. A következő felülvizsgálat, melynek a szabadalmi, topográfiaoltalmi jogszabályok, illetve a versenyt korlátozó licenciaadói gyakorlatra, valamint a bizalmas információk védelmére vonatkozó jogszabályok képezték tárgyát 1997. május 26. és 30. között folyt. A jogérvényesítés nemzeti szabályozását pedig 1997. november 17. és 21. között vizsgálta meg a TRIPS Tanács. A magyar szerzői és szomszédos jogok vizsgálatára 1998. május 12-én került sor. A magyar szellemi tulajdoni szabályozás sikeresen vizsgázott a felülvizsgálatok során, így Magyarország a TRIPS követelmények szempontjából a fejlett tagállamok sorában, az első harminc ország között helyezkedik el. Ez egyrészről a több mint százéves magyar szellemi tulajdoni rendszer szerves fejlődésének, az aktív nemzetközi részvételnek, másrészről az utóbbi évek kiváló magyar jogharmonizációs teljesítményének köszönhető.
