Iparjogvédelmi Szemle, 1998 (103. évfolyam, 1-6. szám)
1998 / 3. szám - Tanulmányok. Dr. Csiky Péter: A TRIPS Egyezmény szerepe a nemzetközi iparjogvédelmi rendszerben
8 Dr. Csiky Péter A szellemi tulajdonjogok érvényesítése A TRIPS Egyezmény létrehozásának az alapkoncepciója a szellemi tulajdon lehető legerősebb oltalmi rendszerének megteremtése volt. A magas szintű oltalom nem csak az oltalmi minimumok felállítását feltételezi, hanem a hatékonyjogérvényesítés eszközrendszerének kodifikálását és annak gyakorlatba való átültetését is. Ezért a TRIPS Egyezmény a tagállamok elé hármas követelményt állít, azaz jogrendszerük feleljen meg: a) az általános, b) a polgári, büntető- és államigazgatási eljárásokkal kapcsolatos illetve c) a határforgalommal kapcsolatos különleges követelményeknek. A TRIPS Egyezmény III. Része ajogérvényesítés szempontjából egységesen kezeli a szellemi tulajdonjogokat, vagyis az Egyezményben meghatározott valamennyi szellemi alkotásra vonatkozó jog megsértése esetén „hatékony” eljárást kell a tagállamoknak lehetővé tenni. Az általános jogelvek mellett, amelyeket a tagállamok jogrendszerei aggályok nélkül teljesítenek, a TRIPS 41. cikkének 5. bekezdése kimondja, hogy a tagállamok nem kötelesek különálló jogrendszer létrehozására, amely az általános jogérvényesítési rendszer mellett működne. A szellemi tulajdonjogok érvényesítését célzó eljárásokkal kapcsolatban a TRIPS a bírósági út igénybevételének lehetővé tételét hangsúlyozza (42. cikk). A közigazgatási eljárásokkal kapcsolatban a49. cikk kimondja, hogy amennyiben polgári jogorvoslat rendelhető el az ügy lényegét érintő közigazgatási eljárás eredményeként, az idevonatkozó eljárás lényegében feleljen meg az e fejezetben (2. Fejezet) kifejtett elveknek. A polgári eljárások általános szabályai közül kiemelést érdemel a 43. cikk bizonyítási eljárással kapcsolatos rendelkezése, amely szerint ha az egyik fél általában rendelkezésre álló bizonyítékot mutat be igényének alátámasztására és olyan bizonyítékot nevez meg az igényének alátámasztására, amely az ellenfél birtokában van, a bíróság elrendelhesse az ilyen bizonyítéknak az ellenfél általi bemutatását azzal, hogy a bizalmas információk védelmét megfelelő feltételek mellett biztosítani kell. Az „Egyéb jogorvoslatok” címet viselő 46. cikkben a bíróságok által alkalmazható szankciók, mint anyagi jogi rendelkezések jelennek meg. A 46. cikk kötelezi a tagállamokat, hogy a bíróságok a jogsértőnek minősített árukról minden kártalanítás nélkül, a kereskedelmi csatornák mellőzésével rendelkezzenek, mégpedig oly módon, hogy ez semmiféle kárt ne okozzon a jogosultnak, vagy ha ez nem ellenkezik az érvényes alkotmányos követelményekkel, rendelhessék el az áruk megsemmisítését. A 46. cikk szerint a bíróságnak úgyszintén álljon jogában a jogsértő áruk előállításában fő szerepet játszó anyagokról kártalanítás nélkül, a kereskedelmi csatornák mellőzésével rendelkezni oly módon, hogy a további jogsértések kockázatát minimálisra csökkentsék. A TRIPS szankciórendszere - ahogyan ezt a 46. cikk is megerősíti - fő szempontnak ajogsértő áruk kereskedelmi forgalomba kerülésének megakadályozását tekinti és a jogsértő áruk megsemmisítésének lehetővé tételét a nemzeti jogalkotásra bízza. A hamisított védjeggyel ellátott áruk esetében az idézett 46. cikk kimondja, hogy „nem elegendő a jogtalanul alkalmazott védjegyet eltávolítani és - kivételes esetektől eltekintve - az ilyen árukat a kereskedelmi forgalomba hozatal céljára felszabadítani”. A TRIPS 47. cikke előírja, hogy a bíróság kötelezhesse a jogsértőt, hogy adjon tájékoztatást a jogosultnak ajogsértő termék vagy szolgáltatás előállításában és forgalomba hozatalában részt vevő harmadik személyek kilétéről és forgalomba hozatali csatornáiról - kivéve, ha ez nem állna arányban a jogsértés súlyával. A TRIPS III. Részének 3. Fejezete az ideiglenes intézkedések elrendelésével összefüggő rendelkezéseket tartalmazza. A szellemi tulajdonjogok megsértésének generálpreventív, illetve a bitorlási perek bizonyítékainak leghatékonyabb megőrzését szolgáló eszköztárát az ideiglenes intézkedések alkotják. A szerzői és iparjogvédelmi jogok megsértése (bitorlása) miatt indult perekben a még viszonylag egyszerű tényállású ügyekben is bonyolult és körülményes bizonyítási eljárás lefolytatására van szükség, amely lehetőséget kínál a jogsértőnek (alperesnek) az eljárás elhúzására, a bizonyítékok eltüntetésére, illetve az eljárás alatt a jogsértés folytatására. Ezekben az esetekben az ideiglenes intézkedés elrendelése a jogsértést valószínűsítőjogosult érdekeinek védelme céljából elengedhetetlen. Az ideiglenes intézkedés jogintézménye a vázolt generálpreventív hatást csak abban az esetben fejti ki, ha a bíróságok a jogszabályi lehetőségek „kihasználásával” gyakran alkalmazzák és ilyen módon megfelelő bírósági gyakorlat alakul ki ezen a területen. (20) A TRIPS 50. cikke a generálprevenció és a bizonyítékok megőrzése érdekében, mint „azonnali és hatékony” intézkedést írja elő az ideiglenes intézkedés elrendelését. Az 50. cikk 2. bekezdése az inaudita altera parte eljárást rendeli alkalmazni, ha a késedelem helyrehozhatatlan kárt okozna a jogosultnak, vagy ha bizonyíthatóan fennáll a bizonyíték megsemmisítésének kockázata. Az ideiglenes intézkedés elrendeléséhez a bíróság az „ésszerűen fellelhető bizonyítékok” bemutatását követelheti meg. A bíróság továbbá biztosítékot vagy ezzel egyenértékű garanciát követelhet a felperestől (50. cikk 3. bekezdés). Amennyiben a bíróság az ideiglenes intézkedést a másik fél meghallgatása nélkül rendelte el, a mellőzött felet haladéktalanul értesíteni kell, és lehetőséget kell részére biztosítani, hogy indítványozza az intézkedés módosítását vagy visszavonását. Lényeges garanciális szabálya a TRIPS Egyezmény 50. cikk 6. bekezdésének az, hogy ha az ügyben történő határozathozatalt eredményező eljárás nem indul meg egy bizonyos ésszerű határidőn belül, az intézkedés 20 munkanapnál vagy 31 naptári napnál nem maradhat tovább hatályban. A TRIPS Egyezmény 50. cikk 7. bekezdése előírja az alperes kártalanítási kötelezettségét abban az esetben, ha az ideiglenes intézkedés visszavonás vagy mulasztás folytán hatályát veszti, illetve a bíróság megállapítja, hogy nem történt jogsértés. A TRIPS Egyezmény 4. Fejezete szabályozza a vámigazgatási eljárásban elrendelhető intézkedéseket. (21) A TRIPS szabályozását tekintve e fejezet tartalmazza a legtöbb részletes szabályt és csupán egy kivétel alkalmazását teszi lehetővé, nevezetesen a 60. cikk a tagállamok