Iparjogvédelmi Szemle, 1998 (103. évfolyam, 1-6. szám)

1998 / 3. szám - Tanulmányok. Dr. Csiky Péter: A TRIPS Egyezmény szerepe a nemzetközi iparjogvédelmi rendszerben

6 Dr. Csiky Péter natkozó Szellemi Tulajdon oltalmára létrejött Washingto­ni Egyezmény egyes rendelkezéseinek alkalmazását. (13) Ezen túlmenően olyan szabályok is megjelennek a TRIPS-ben, amelyek egyébként nem a szellemi tulajdon oltalmának valamely speciális formájára vonatkoznak, ha­nem általában a szellemi tulajdonjogok gyakorlása és a versenykorlátozási tilalmak közötti viszonyra. (14) A TRIPS a szellemi tulajdonjogok érvényesítésével, így a polgári és közigazgatási, valamint a büntető és vámigaz­gatási eljárásokkal kapcsolatban is tartalmaz kötelező elő­írásokat, ilyen szabályok korábban a szellemi tulajdon te­rületén a sokoldalú nemzetközi egyezményekben csak el­vétve jelentek meg. A TRIPS előírások kötelező alkalmazásával kapcsolat­ban az 1. Cikk kimondja, hogy a tagok kötelesek az Egyez­mény rendelkezéseinek érvényt szerezni. Feltéve, hogy az így biztosított oltalom nem ellentétes a jelen Egyezmény rendelkezéseivel, a tagok nemzeti jogukban a jelen Egyez­mény szerintinél szélesebb körű oltalmat is bevezethetnek, de erre nem kötelesek. A tagok szabadon állapíthatják meg a jelen Egyezmény saját jogrendszerükbe és gyakorlatuk­ba történő bevezetésének megfelelő módszerét. A nemzeti jogharmonizáció - az idézett rendelkezés szerint - csak magasabb szintű oltalom biztosítása felé haladhat, de ennek módszertanát tekintve szabad kezet kapnak a tagállamok. A TRIPS 65. cikkében foglalt átme­neti idő kedvezményével élő tagállamok - amelyek az át­meneti idő tartama alatt nem kötelesek a TRIPS szabálya­inak az alkalmazására (15) - nemzeti törvényeiben, jog­szabályaiban és gyakorlatában eszközölt bármely módo­sítás nem eredményezheti az Egyezmény rendelkezéseivel való összhang csökkenését (lesser degree of consistency). A TRIPS alapján fennálló általános kötelezettségek a) Nemzeti elbánás A TRIPS 3. cikkének 1. bekezdése szerint mindegyik tag a többi tag állampolgárai számára a saját állampolgárainak nyújtottnál nem kevésbé előnyös elbánást köteles nyújtani a szellemi tulajdon oltalmával (16) kapcsolatban, azoktól a kivételektől függően, amelyekről a Párizsi Uniós Egyez­mény, a Berni Uniós Egyezmény, a Római Egyezmény és a Washingtoni Egyezmény rendelkezik. A TRIPS tehát megerősíti a felsorolt egyezményekben foglalt nemzeti elbánás követelményét, továbbá a kivéte­lekkel összefüggésben kimondja, hogy bármely Tagnak, amely élni kíván a Berni Uniós Egyezmény 6. cikke és a Római Egyezmény 16. cikke 1. b) bekezdése szerinti le­hetőséggel, a TRIPS Tanácsot értesítenie kell. A 3. cikk 2. bekezdése az 1.bekezdésben foglalt kivéte­lek alkalmazását a bírósági és államigazgatási eljárások­ban csak annyiban engedi meg, amennyiben azok a TRIPS Egyezménnyel harmonizált jogszabályok értelmében „szükségesek” és amennyiben az ilyen gyakorlatot nem úgy folytatják, hogy az alkalmas legyen a kereskedelem rejtett korlátozására. E rendelkezés aligha értelmezhető másként, mint hogy a TRIPS szerződő felei csak az említett feltételek megléte mellett, az említett korlátozással élhetnek, pl.a Párizsi Uni­ós Egyezmény 2. cikkének 3. bekezdésében adott lehető­séggel. Vagy is a nemzeti elbánás elve alól a bírósági és az államigazgatási eljárás szabályozása alapján csak akkor tehetnek kivételt, ha ez a szabályozás nem összeegyeztet­hetetlen a TRIPS rendelkezéseivel. (17) A nemzeti elbánás alkalmazása továbbá kötelező abban az esetben is, ha valamely tagállam a TRIPS oltalmi mini­mumán túlmenően magasabb szintű oltalmat vezet be jog­rendszerében. b) A legnagyobb kedvezményes elbánás A legnagyobb kedvezményes elbánás a GATT egyik alap­elve, amely a GATT I. cikkében került megfogalmazásra. E rendelkezés szerint a tagállamok vám-, adó- és a keres­kedelemre vonatkozó más szabályozásukban nem alkal­mazhatnak diszkriminációt a GATT szerződő felei tekin­tetében: azaz bármely előnyt, amelyet a GATT-ban részes valamely állam megad egy másik államnak, biztosítani kell a GATT többi tagállamának is. A legnagyobb kedvezményes elbánás hagyományos GATT szabálya árukra vonatkozott, ezért a TRIPS Egyez­ményben szabályozott szellemi tulajdonjogok tekinteté­ben ettől eltérő, e jogok „természetéhez igazodó és a ter­mékre orientált szemlélettel szakító elvet kellett megfogal­mazni”. (18) A legnagyobb kedvezményes elbánás elvének, az ilyen módon személyekre vonatkozó szabályának TRIPS Egyezménybeni megjelenése gyökeres szemléletváltozást jelent a szellemi tulajdon „bilaterális” kapcsolatai tekinte­tében. A TRIPS 4. cikke kimondja, hogy a szellemi tulajdon oltalmával kapcsolatban a tagok bármelyike által bármely más or­szág állampolgárának biztosított előnyt, kedvezményt, ki­váltságot vagy mentességet azonnal és feltétel nélkül meg kell adni valamennyi többi tag állampolgárainak. A TRIPS a kivételek négy csoportját (a) - d) pontok ) határozza meg. Ezek közül az első három általános jellegű, jogsegélyszolgálatra és a jogok érvényesítésére vonatko­zó, nem kifejezetten a szellemi tulajdon oltalmára vonat­kozó nemzetközi egyezményekből, a Berni Uniós Egyez­mény vagy a Római Egyezmény felhatalmazása szerint a harmadik ország által nyújtott elbánással, illetve az elő­adóművészek, hangfelvételgyártók és a műsorsugárzó szervezetek TRIPS-ben nem szabályozott jogaival kap­csolatos előnyökre, kedvezményekre, kiváltságokra vagy mentességekre vonatkozik. A 4. cikk (d) pontja a szellemi tulajdon oltalmára vo­natkozó, a WTO Egyezmény hatálybalépését megelőzően hatályba lépett nemzetközi szerződésekből eredő előnyö­ket, kedvezményeket, kiváltságokat vagy mentességeket szabályozza kivételként. A 4. cikk (d) pontja viszont a kivétel alkalmazásához olyan feltételt fűz, hogy a tagál­lamnak arról a TRIPS Tanácsot előzetesen értesítenie kell, amíg a felsorolt többi kivétel a TRIPS Egyezmény erejénél fogva illeti meg a tagállamokat. A 4. cikk (d) pontjának alkalmazásával kapcsolatban a gyakorlat számos problémát hozott felszínre. A tagállam­ok jelentős részétől érkezett olyan „általános” értesítés a TRIPS Tanácshoz, amely kivételként jelölte meg a Párizsi Uniós Egyezményt, illetve a Berni Uniós Egyezményt. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom