Iparjogvédelmi Szemle, 1998 (103. évfolyam, 1-6. szám)

1998 / 3. szám - Tanulmányok. Dr. Csiky Péter: A TRIPS Egyezmény szerepe a nemzetközi iparjogvédelmi rendszerben

A TRIPS Egyezmény szerepe a nemzetközi iparjogvédelmi rendszerben 5 cikke, illetve a Berni Uniós Egyezmény 36. cikke az egyezmények értelmezésével vagy alkalmazásával kap­csolatban a tagállamok között felmerült - tárgyalás útján nem rendezhető viták - eldöntését a Nemzetközi Bíróság hatáskörébe utalja. E rendelkezések alkalmazása alól ki­vételt engednek az idézett egyezmények, mivel bármelyik tagállam kijelentheti, hogy nem alkalmazza azokat. Más­részről a szellemi tulajdonnal kapcsolatos viták soha sem váltak politikai jelentőségűvé, ezért a vitarendezésre irá­nyuló ilyen eljárásokat nem alkalmazták. (7) Kaotikussá tette az uniós egyezmények alkalmazását a felülvizsgált szövegekhez később sem csatlakozó, továbbá a fenntartásokkal élő államok és az összes rendelkezést elfogadó államok viszonya. (8) Egyre világosabbá vált a fejlett ipari országok számára, hogy a hagyományos elveket követve a vázolt folyamatok a meggyőzés és önkéntes jogkövetés talaján álló nemzet­közi szellemi tulajdoni rendszer alapján nem lesznek meg­állíthatók. A „nemzetközi szabályozás” permanens hiánya főleg két területen jelentkezett: ezek egyrészről az oltalmi szin­tek alapvető minimum követelményrendszerének és ezen követelmények érvényesítésének, másrészről a jogok ki­kényszerítését célzó szabályok egységes elvek szerint tör­ténő kodifikálása. A problémák megoldására tehát nemzetközi jogharmo­nizációra volt szükség olyan szervezeti keretek között, amelyek ezen túlmenően az államok közötti viták gyors és hatékony rendezését is biztosítani tudják. Kézenfekvőnek tűnt, hogy a fejlett országok olyan fó­rumot keresnek maguknak, ahol élvezhetik a kereskede­lempolitika és a szellemi alkotásvédelem összekapcsolá­sából, valamint a viszonosság alkalmazásából adódó elő­nyöket. Egy ilyen fórum megtalálása a fejlődő országok­nak is érdekében állt: a sokoldalú keretek kialakítását követően nyilvánvalóan kevésbé kellett tartaniuk ellenük irányuló egyoldalú intézkedésektől. (9) A GATT felé fordulás főbb okaiként, a felsoroltakon kívül, a „csomagalkuk” megkötésének jobb esélyeit (10) a GATT jól működő vitarendezési (DSU) rendszerét és a kereskedelmi alapú szankciókat (kedvezmények megvo­nása, illetve felfüggesztése) említhetjük. A WTO szervezete és a TRIPS Tanács A Kereskedelmi Világszervezetet (továbbiakban: WTO) létrehozó Marrakesh-i Egyezmény megerősítéséről szóló nyilatkozat letétbe helyezése 1994. december 29-én meg­történt, amely alapján az Egyezmény hazánk vonatkozá­sában 1995. január 1-jén lépett hatályba. A Marrakesh-i Egyezményt és mellékleteit az 1998. évi IX. törvény hir­dette ki. A sokoldalú kereskedelmi egyezmények rendszerében a WTO e megállapodások végrehajtását, igazgatását és működését segíti elő, továbbá közös intézményi keretet biztosít a működésükhöz. A WTO ezenkívül tárgyalási fórumot nyújt tagjai számára és működteti a Vitarendezési szabályokról és eljárásokról szóló Egyetértést (WTO Dispute Settlement Understanding). A WTO legfőbb szerve a Miniszteri Konferencia, amely legalább kétévente ülésezik. A Miniszteri Konferencia ülései közötti időszakokban annak funkcióit az Általános Tanács gyakorolja. Az Általános Tanács szükség szerint ülésezik, és ellátja a Vitarendezési Egyetértésben hivatko­zott Vitarendezési Testület, illetve a Kereskedelempoliti­kai Felülvizsgálati Mechanizmusban (TPRM) hivatkozott Kereskedelempolitikai Felülvizsgálati Bizottság feladata­it. Az Általános Tanács irányítása alatt működik az Áru­kereskedelmi Tanács, a Szolgáltatáskereskedelmi Tanács és a TRIPS Tanács. E Tanácsok ellátják azokat a feladata­ikat, amelyeket a vonatkozó egyezmények és az Általános Tanács részükre meghatároznak. (11) A Tanácsokban való részvétel minden tag képviselője számára nyitva áll. A Tanácsok szükség szerint alárendelt szerveket létesít­hetnek. (12) A WTO Titkársága, amelyet a Vezérigazgató irányít, feladatait a Miniszteri Konferencia előírásai alapján látja el. A Titkárság szervezetében a TRIPS Tanács munkáját a Szellemi Tulajdoni és Befektetési Főosztály munkatár­sai segítik. A TRIPS Egyezmény 68. cikke szerint a TRIPS Tanács figyelemmel kíséri a TRIPS Egyezmény működését, kü­lönösen azt, hogy a tagok eleget tesznek-e az abból szár­mazó kötelezettségeiknek, továbbá lehetővé teszi a tagok számára, hogy konzultáljanak a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozású kérdéseiről. Ellátja mindazo­kat a feladatokat, amelyeket a tagok ráruháznak, és külö­nösen megad minden segítséget a vitarendezési eljárások­kal kapcsolatban. A WTO és TRIPS kapcsolata, a TRIPS szabályozásának alapvonulata A szellemi tulajdon oltalmának a Marrakesh-i Egyezmény­ben való megjelenése és aGATT hagyományos szabályozási tárgyai mellé történő beépülése, illetve a WTO intézményi struktúra magas szintjén való megjelenése az iparjogvédelmi és szerzői jogi szakemberek számára kétségtelenül új fejeze­tet nyitott az iparjogvédelem történetében. A TRIPS Egyezménynek természetesen választ és meg­oldást kellett adnia azokra a problémákra, amelyek a nem­zetközi kereskedelem akadályaiként jelentkeztek, illetve a szellemi tulajdon „univerzális” oltalmának megvalósítását gátolták. A WTO Egyezmény szoros kapcsolatot teremtett a sok­oldalú kereskedelmi egyezmények és a szellemi tulajdon oltalma között. A WTO Egyezmény II. cikkének 2. bekezdése alapján az egyezmény csak a mellékletekben foglalt sokoldalú egyezményekkel együttesen fogadható el, ebből az követ­kezik, hogy a TRIPS Egyezmény rendelkezéseit is köteles betartani minden olyan állam, amely részesülni akar a sokol­dalú kereskedelmi szervezet által biztosított előnyökben. Az „egyezménycsomag”-hoz továbbá újabb államok is csak akkor csatlakozhatnak, ha a TRIPS-ben foglaltakat elfogadják. A TRIPS egyik legfontosabb vívmánya, hogy nemzet­közi jogharmonizációt valósított meg azáltal, hogy a szel­lemi tulajdon körébe tartozó valamennyi oltalmi fajtával kapcsolatban oltalmi minimumot állított fel, másrészt ki­terjesztette a tagállamokra a Párizsi Uniós Egyezmény, a Berni Uniós Egyezmény és az Integrált Áramkörökre vo­

Next

/
Oldalképek
Tartalom