Iparjogvédelmi Szemle, 1998 (103. évfolyam, 1-6. szám)
1998 / 1. szám - Tanulmányok. Dr. Hajdú Tamásné: Szoftverrel kapcsolatos találmányok szabadalmi oltalmának helyzete
Iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 103. évfolyam I. 1998. február TANULMÁNYOK DR. HAJDÚ TAMÁSNÉ Szoftverrel kapcsolatos találmányok szabadalmi oltalmának helyzete I. rész NEMZETKÖZI KÖRKÉP E kétrészes összeállítás első része némi áttekintést ad a szoftvert is tartalmazó találmányok szabadalmazhatóságának, vizsgálatának nemzetközi gyakorlatáról, második, ez év októberében megjelenő része pedig az ilyen típusú találmányok kutatási nehézségeit, a kutatással kapcsolatban várható intézkedéseket, a szoftvert is tartalmazó találmányokra vonatkozó bejelentések elkészítésének általános szempontjait és az e téren kialakult magyar joggyakorlatot fogja ismertetni. A számítógépi programok szabadalmazhatóságának kérdése közel harminc éve foglalkoztatja ajogalkotókat és a jogalkalmazókat éppúgy, mint a gazdaság érintettjeit vagy akár a téma „szerelmeseit”. Ellentétben a szerzői joggal, amely egy számítógépi programnak csak a formáját képes védeni, magát a koncepciót, a létrehozását elősegítő gondolatot nem, a szabadalmi jog a műszaki tanítás, a műszaki tartalom, vagyis egy számítógépi program gondolatának és koncepciójának a műszaki megvalósítását hivatott oltalom alá helyezni. Sokan keresték az elmúlt évtizedekben az alapvető különbséget a kérdés szempontjából a szerzői jog és a szabadalmi jog között. Széles körű egyetértés mutatkozott abban, hogy szabadalmi oltalomban csak a technológia területére eső, műszaki jellegű találmányok részesülhetnek, igen nagy mértékben vitatott volt azonban a „technológia” és a „műszaki jelleg” szavak jelentése. A szabadalmi jog kezdetei óta a „műszaki jelleg” megléte volt az, ami markáns határvonalat jelentett aszabadalmazható találmányok és azon megoldások között, amelyek nem részesülhettek szabadalmi oltalomban. Ami a számítógépi programokat illeti, sokszor elhangzott az érvelések során, hogy ezek „szellemi tevékenységnek” tekinthetők, és mint ilyenek, nem részesülhetnek szabadalmi oltalomban. Másrészről sokan érveltek azzal, hogy végső soron valamennyi találmány „szellemi tevékenységet” igényel a feltaláló részéről a kész találmány konkrét létrehozását megelőzően. A későbbiek során lábra kapott az a másik végletet képviselő nézet is, miszerint a számítógépi programok minden esetben műszaki természetűek. Ellentétben a szerzői joggal védhető egyéb alkotásokkal, aszámítógépi programok nem csupán szemlélésre vagy szórakoztatásra szolgálnak, hanem egy elektronikus adatfeldolgozó rendszer vezérlésére egy specifikus probléma megoldása céljából, ez a nézet akár helyesnek is tűnhet, legalábbis abban az esetben, ha magának a programnak a célja nem tartozik azok közé, a nem szabadalmazható dolgok közé, amelyek igen sok ország szabadalmi jogában fellelhetőek. Sokáig nem volt érdemleges eredménye a kérdés körül kialakult heves vitáknak, az utolsó néhány esztendőben létrejött nemzetközi együttműködés (Európai Szabadalmi Hivatal, Japán Szabadalmi Hivatal és Amerikai Szabadalmi és Védjegy Hivatal) azonban olyan fejlődést hozott, ami kihatott a globális jogharmonizációs tárgyalásokra, ennélfogva a kérdés európai, vagyis számunkra talán legérdekesebb, megítélésére is. A szoftverrel kapcsolatos találmányok szabadalmazhatósága az Európai Szabadalmi Egyezmény szerint Az Európai Szabadalmi Egyezmény (EPC) 52. cikkelyének (1) bekezdése szerint európai szabadalmat olyan találmányokra adnak, amelyek újak, feltalálói tevékenységen alapulnak és iparilag alkalmazhatók. Az EPC nem rögzíti a találmány fogalmát, de az 52. cikkely (2) bekezdése felsorolja azokat a tárgyakat és tevékenységeket, amelyek különösen nem tekinthetők találmányoknak az 52. cikkely (1) bekezdése értelmében, így- a felfedezések, a tudományos elméletek és a matematikai módszerek;- az esztétikai alkotások;- a szellemi tevékenységre, játékokra, üzleti tevékenységre vonatkozó tervek, szabályok és eljárások, a számítógépi programok; valamint- az információ megjelenítése. Bár az EPC nem kísérli meg a találmány fogalmának definiálását, az 52. cikkely (2) bekezdésében található felsorolásból, valamint az EPC jogi történelméből kiderül, hogy az 52. cikkely (1) bekezdése szerinti szabadalmazható találmánynak műszaki jellegűnek kell lennie. Az EPC nem említi explicit módon, így nem is definiálja a műszaki jelleg koncepcióját, az EPC 27. és 29. szabályából következik azonban, hogy egy szabadalmazható találmánynak- műszaki területre kell vonatkoznia,- műszaki feladatot kell megoldania és- az igénypontokban műszaki jellemzők megadásával kell meghatározva lennie.
