Iparjogvédelmi Szemle, 1997 (102. évfolyam, 1-6. szám)

1997 / 3. szám - Tanulmányok. Dr. Szarka Ernő, Szitáné dr. Kazai Ágnes: Az ötlettől a megvalósulásig avagy a találmányok útja a felhasználóhoz

10 Dr. Szarka Ernő - Szitáné dr. Kazai Ágnes ternet-hálózatot, hiszen segítségével rögtön a nemzetközi piacra léphet ki a felhasználó. Mielőtt azonban valaki idejekorán feladná a próbálkozást, mindenkit megnyugtathatunk: aPR-munkasem olyan termé­szetű, amely azonnal meghozza a kívánt eredményt, így a jelenlétet, a „láthatóságot” és az elérhetőséget mindig hosszabb távra és folyamatos jeliegűre célszerű tervezni. A kellő ismertség megszerzésében segíthet egy „befolyá­sos” szakmai, társadalmi szervezetben való tagsági viszony is (pl. feltalálók egyesülete, kamara vagy a találmány szerinti területen forgalmazók, alkalmazók szervezete). A mai marketingkörnyezetben a promóciós tevékeny­ség elengedhetetlen része a hírverés, amely arra ösztönzi a fogyasztót, hogy VÁSÁROLJON, sőt MOST VÁSÁROLJON! E „nemes” cél érdekében bárki kreativitása teljes esz­köztárát felvonultathatja, hiszen ez olyan terület, ahol a jó és olcsó ötletek gyakran hasznosnak bizonyulhatnak. A hírverés elsődleges feladata:- bemutatni az űj terméket, biztosítva a kipróbálást,- a fogyasztókat első vásárlásra „csábítani”,- fenntartani a termék (szolgáltatás) iránti érdeklődést,- hírt adni a megfelelő árpolitikával folyamatosan bizto­sított versenyképességről,- növelni a fogyasztás (használat) gyakoriságát,- emelni az elosztók és kereskedők által tartott készlet szintjét. Az eszköztárból ezúttal előkaphatok:- az „otthoni” promóciók (a fogyasztókat saját lakásukon elérni és vásárlásra ösztönözni);- az „üzletházi ” promóciók (a vevőket piacokra, keres­kedőutcákba, kis üzletekbe csábítani, vagyis olyan he­lyekre, ahol a vásárlásra vonatkozó végleges döntésü­ket meghozzák);- a „közvetlen haszon” promóciók (az elosztási hálóza­tokon keresztül a figyelmet meghatározott fogyasztói körre irányítani, és különböző bonus-, illetve ösztönző rendszerekkel, közös hirdetésekkel, bemutatókkal „operálni”). Nem szabad továbbra sem elfelejtkezni arról, hogy a hírverés - mint promóciós eszköz - fókuszába mindig is a fogyasztót kell állítani, a „jelszó” pedig változatlanul: EREDETISÉG és KREATIVITÁS 3.4. Közvetlen postázás A hirdetés egyik formájának tekinthető a közvetlen postá­zás, amelyet gyakori alkalmazásának és speciális szerepé­nek köszönhetően érdemes külön is érinteni. A postai úton megvalósított „hirdetés” a promóciós „üzenet” vala­mennyi olyan elemét tartalmazza, amellyel a brosúrák, levelek, szóróanyagok csak szolgálni tudnak. A kommunikációs keverék ezen eszközének szerepe az adatbázisok elterjedésével arányosan növekszik, legin­kább abban az esetben, ha már sikerült a megcélzott fo­gyasztói réteget azonosítani. Alkalmazása főleg hatékony­sága és költségkímélő jellege miatt javasolható, nem be­szélve arról, hogy segítségével a vásárlók is visszajelzéseket adhatnak, megismertetve bennünket pre­ferenciáikkal, elképzeléseikkel. 3.5. Formai bemutatkozás A formai bemutatkozás, mint kommunikációs technika szintén sikerrel alkalmazható annak érdekében, hogy ter­mékünket, találmányunkat megismertessük a lehetséges fogyasztói körrel. Ez esetben is választhatjuk az egyénen­kénti vagy egy speciális társaságnak szóló megoldást, számítva arra, hogy ezek a módszerek szintén költségkí­mélők, jól irányíthatók és meghatározott célcsoportra összpontosíthatok. A formai bemutatkozás olyan marketingeszköz, amely­nek hatása részint azonnali, részint pedig hosszabb távra szóló ismertséghez vezethet a következő előnyök alapján:- közvetlen kommunikációt tesz lehetővé a feltaláló és a fogyasztó között,- visszajelzést ad a vásárló aggályairól, véleményéről, a felmerült kérdésekről,- új vagy módosított termékeket (szolgáltatásokat) ered­ményezhet. Mint láthattuk a kommunkációs eszközök és stratégiák igen széles választéka áll rendelkezésünkre, így a továb­biakban már kinek-kinek a saját ügyességén, jártasságán, kitartásán múlik a siker. 4. A vagyonértékelés szerepe a találmányok kereskedelmi forgalomba hozatalában 4.1. Technológia és gazdasági növekedés A huszadik század utolsó évtizede az egész világon végig­söprő gazdasági változásokról tanúskodik. A legjelentő­sebb átalakuláson a fejlődő országok mentek keresztül, amelyek felhagytak a korábbi, restriktiv gazdaságpolitiká­val, a kereskedelem, az ipar, a külföldi beruházások és a technológiai együttműködés felett gyakorolt ellenőr­zéssel, és egymás után liberalizálták gazdasági rend­szerüket, illetve léptettek életbe versenyszabályozást. Ez az időszak magával hozta a GATT Uruguay-i fordu­lójában - 1986 és 1994 között - lezajlott tárgyalások sikeres befejezését. Az utolsó határozat aláírására 1994. április 15-én került sor, Marrakeshben - 116 nemzet rész­vételével. Ez az esemény, amely az emberiség törté­netének legátfogóbb kereskedelmi megállapodásának te­kinthető, elvezetett a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) megalakulásához. Az új körülmények közepette egyre inkább kezd elis­mertté válni a műszaki fejlődésnek mint a gazdasági nö­vekedés motorjának szerepe. A neoklasszikus közgazda­­sági elmélet a növekedést a termelési tényezők - azaz a tőke és a munkaerő - fokozottabb alkalmazásától tette függővé. Napjaink tapasztalatai viszont egyértelműen arra

Next

/
Oldalképek
Tartalom