Iparjogvédelmi Szemle, 1997 (102. évfolyam, 1-6. szám)
1997 / 3. szám - Tanulmányok. Dr. Szarka Ernő, Szitáné dr. Kazai Ágnes: Az ötlettől a megvalósulásig avagy a találmányok útja a felhasználóhoz
2 Dr. Szarka Ernő - Szitáné dr. Kazai Agnes biztosít-e annyi bevételt, amennyi kompenzálja a feltalálók és gyártók beruházásainak költségeit, és ezen felül hasznot is termel? Az említett kérdések természetesen a szellemi alkotás sikerességének gazdasági szemléletű megközelítését jelentik, és nem terjednek ki a termék vagy eljárás műszaki színvonalának, a technikai haladásban játszott szerepének vizsgálatára. Nem tagadva ugyanakkor a műszaki színvonal jelentőségét, megállapíthatjuk, hogy a piacgazdasági viszonyok közepette a megtérülés és a profit a kereskedelmi forgalomba hozatal során a legutolsó (és talán a legfontosabb) bizonyítéka bármely találmány vagy új termék sikerének. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a szabadalmazott találmányoknak csak csekély (10 százalék alatti) része éri el az innovációs folyamat kereskedelmi forgalomba hozatali fázisát. Az „elszenvedett” kudarcokért általában nem a találmány műszaki színvonala a „felelős”, hanem olyan egyéb tényezők, mint- a beruházási költségek nagysága,- a „befogadó” gyártási, technológiai környezet „éretlensége”,- a valós piaci igények hiánya stb. A műszaki-szellemi alkotások forgalomba juttatása - mint ahogy az elmondottak jól példázzák - a sikeres felhasználás, alkalmazás kulcskérdése, így a szükséges feladatok meghatározása semmiképp nem tekinthető haszontalannak. A marketingstratégiák és -taktikák részletes ismertetése előtt azonban célszerű elöljáróban néhány alapelvet leszögezni. • A sikeres marketingtevékenység több szakember együttműködését igényli, így azokét, akik a terméket, eljárást megalkotják, akik a piacot feltárják, elemzik, illetve esetenként alkalmassá teszik az új ismeretek befogadására, valamint akik a találmányokat felhasználják. • A szellemi alkotások kereskedelmi forgalomba juttatása komplex folyamat, tele váratlan akadályokkal és buktatókkal, így professzionista szakértelemre van szükség a sikerek eléréséhez. A profi szakemberek fellelése és - főleg - megfizetése természetesen nem egyszerű feladat, a kellő szakértelem hiánya viszont könnyen alááshatja a sikeres piacra jutást. • A kereskedelmi és marketingstratégiákat a találmány jellegének függvényében kell meghatározni, hiszen pl. más módszerek szükségesek a tömegtermelésre alkalmas, tömegigényt kielégítő szellemi alkotásoknál, illetve az egyedi szükségleteket szolgálók, speciális területen alkalmazhatók esetében. Az eszközök és módszerek kiválasztásánál olyan tényezőket kell mérlegelni, mint a piaci környezet, a szokások, a hagyományok, a vásárlókapacitás, a fogyasztók rendelkezésére álló pénzügyi források stb. A találmányok kereskedelmi forgalomba kerülésének elősegítéséről az idők folyamán megjelent számos tanulmány mindegyike megerősíti, hogy különböző körülmények más és más megoldásokat igényelnek. Az alábbi történet nem csak az elmondottakat támasztja alá, hanem arra is rámutat, hogy az azonos feltételek megítélése is eltérő lehet. Egy - lábbelik forgalmazásával foglalkozó - európai cég Afrika távoli vidékeire küldte kereskedőit annak érdekében, hogy felmérjék az ottani piaci lehetőségeket. Az útról visszatérő egyik szakember lelkesen számolt be arról, hogy a cég jelentős felvevő piacra számíthat, hiszen Afrika ezen részében még senki sem visel cipőt. A következő, később megérkező kereskedő már lesújtó hírt közölt: e távoli vidéken a lábbelik nem értékesíthetők, tekintettel arra, hogy e területen minden lakos mezítláb jár. 2. A szabadalmi rendszer szerepe a találmányok kereskedelmi forgalomba hozatalában A nemzetközi kereskedelem egyre élesebb versenykörnyezetében folyamatosan nő a tervezés, előrebecslés szerepe. Az ipari tervezésben és döntéshozatalban mind nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a szabadalmi rendszernek, mint elemző eszköznek. A szabadalmi rendszer alkalmazása e téren - mint ismeretes - alapvetően két szempontból kerülhet szóba. • A szabadalmi rendszer megbízható információt nyújt a technika állásáról egy adott részterületen, ami lehetővé teszi a párhuzamos kutatások elkerülését. Segítségével betekintést nyerhetünk a versenytársak technológiai aktivitásába, marketingstratégiájába; ötleteket kaphatunk a további kutatásokhoz, fejlesztésekhez. A technika állásának megismerése azonosíthatja a „jövő ígéretének” számító, újonnan fejlődő területeket. • A szabadalmi tevékenység statisztikai adatainak összegyűjtése, elemzése fontos információul szolgálhat az egyes nemzetgazdaságok technikai aktivitásának feltárása, a műszaki fejlődés elmozdulási irányainak feltérképezése terén. Az ilyen értékelések segítséget nyújtanak az ipari fejlődés megalapozott tervezéséhez, azonosítva azokat a területeket, amelyeken a piaci igények növekednek. A szabadalmi rendszer szerepe természetesen nem korlátozódik az ipari tervezésre, prognosztizációra, hiszen emellett:- elősegíti az új technológiák, találmányok megalkotását;- gazdasági ösztönző eszköz, amely az általa biztosított kizárólagos jog és versenyelőny révén lehetővé teszi a korábbi kutatási és fejlesztési költségek megtérülését;- közreműködik olyan környezet létrehozatalában, amely megkönnyíti a találmányok és új technológiák sikeres alkalmazását, megteremti a beruházások - beleértve a külföldi befektetések - bátorításához szükséges jogi kereteket;- a „katalizátor” szerepét játsza a műszaki-szellemi alkotások kereskedelmi forgalomba hozatala területén;- garantálja a biztonságot a technológiatranszfer tranzakciókban, az új technológia szolgáltatója szabadalmi
