Iparjogvédelmi Szemle, 1997 (102. évfolyam, 1-6. szám)

1997 / 3. szám - Tanulmányok. Dr. Szarka Ernő, Szitáné dr. Kazai Ágnes: Az ötlettől a megvalósulásig avagy a találmányok útja a felhasználóhoz

Iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 102. évfolyam III. 1997. június TANULMÁNYOK DR. SZARKA ERNŐ - SZITÁNÉ DR. KAZAI ÁGNES Az ötlettől a megvalósulásig avagy a találmányok útja a felhasználóhoz „A lángész: egy százalék ihlet és kilencvenkilenc százalék verejték” - vallotta a híres amerikai feltaláló, Thomas Alva Edison, kinek fenti mondását nem csupán a hatásos beve­zetés szempontjából érdemes idézni, hanem azért is, mert tartalmilag igen közel áll a következőkben kifejtett gondo­latokhoz. Az új ismeretek - köztük a műszaki-szellemi alkotások- hasznosulását a társadalmi-gazdasági fejlődés érdekében az innováció fogalmába soroljuk. Az innovációs folyamat - leegyszerűsítve - magában foglalja a kutatás => fejlesztés => termelés => értékesítés rendszerét, ahol a kutatási-fejlesztési tevékenység az innová­ció forrásának, a termelés a szellemi alkotás „megtestesülé­sének”, az értékesítés pedig az innováció hasznosulásának fázisa. Az ötlet felbukkanásától, az ihlettől természetesen még hosszú út vezet el a szellemi alkotások kereskedelmi forgalomba jutásáig és a végső felhasználásig. Erről az útról- amelyet Edisonhoz csatlakozva kilencvenkilenc százalék verejtékként értékelhetünk, szeretnénk ezúttal nemzetközi - főleg ázsiai országokat érintő - körképet adni. A témakör apropójául az 1996. augusztus 18. és 22. között Kuala Lumpurban lezajlott szakmai konferencia szolgált, amelyet a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) és a Feltalálók Nemzetközi Szövetsége (IFIA) rendezett a Malaysiái Találmányi és Design Társaság (MINDS) közreműködésével a Malaysiái Kereskedelem­ügyi Minisztérium támogatása mellett. A WIPO és az IFIA ez alkalommal a szabadalmazott találmányok kereskedel­mi célú megvalósításának és forgalomba juttatásának kér­déseit tűzte a nemzetközi szimpózium napirendjére. A rendezők célja az volt, hogy sikerüljön bemutatni néhány olyan utat, módszert és eszközt, amelyek hozzájárulhatnak a műszaki-szellemi alkotások (köztük a találmányok) eredményes felhasználásához. A konferencián szereplő előadókhoz hasonlóan jelen cikk szerzői sem kívánnak olyan instrukciókat adni, ame­lyek „egyedül üdvözítő” megoldásnak számítanak vala­mennyi egyedi esetben. „Vállalkozásunk” inkább csak néhány ismeret, elgondolás közreadására szorítkozhat, ugyanakkor úgy gondoljuk, hogy a rohamos léptekkel fejlődő ázsiai országok tapasztalatai - az eltérő társadalmi­gazdasági környezet ellenére is - példaértékűek lehetnek a magyar gazdaság számára. I. INNOVÁCIÓS FOLYAMAT - SZABADALMI RENDSZER 1. Az innovációs folyamat Az innováció nem lineáris folyamat, hiszen ismertetett fázisai hatással vannak egymásra, egymást kölcsönösen átfedik. Nem törvényszerű, hogy a kutatási, fejlesztési fázis feltétlenül megelőzze a marketingmunkát, hiszen a kereskedelmi forgalomba hozatal érdekében kifejtett tevé­kenységhez már igen korai szakaszban, akár az ötlet fel­bukkanásának, kigondolásának idején is hozzá lehet kez­deni. Más kérdés viszont az, hogy nem célszerű megindítani a szellemi alkotás piacra juttatását idejekorán, hiszen értéke ilyenkor még - általában - jóval kisebb, mint később, a fejlesztés révén hozzáadott értéknövekedést kö­vetően. Ugyancsak nem tanácsos a korai forgalomba ho­zatal a megfelelő jogi védelem (pl. szabadalmi oltalom) biztosítása előtt, illetve nélkül. Az innovációs folyamat leglényegesebb része a szerep­lők (pl. feltaláló, gyártó, felhasználó) számára a termelési, marketing- és forgalmazási fázis, hiszen valójában ekkor kerül sor a műszaki-szellemi alkotások igazi „megméret­tetésére”. E szakasz ad választ a következő kérdésekre: • Fellelhető-e olyan gyártó, aki „fantáziát” lát a termék előállításában, vagy az eljárás alkalmazásában? • Jelentkezik-e megfelelő fogyasztói igény a termék vagy eljárás felvevő piacán, illetve a szóban forgó szellemi alkotás megfelel-e az elvárásoknak? • Sikerül-e a terméket vagy eljárást olyan áron forgal­mazni, amelyet a fogyasztók, a végső felhasználók el tudnak, illetve el akarnak fogadni, valamint ez az ár

Next

/
Oldalképek
Tartalom