Iparjogvédelmi Szemle, 1997 (102. évfolyam, 1-6. szám)
1997 / 2. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről
20 Dr. Palágyi Tivadar alapozott generikus gyógyszert kíván forgalomba hozni, ehhez egy EK-t kell benyújtania az FDA engedélyének megszerezéséért ahhoz, hogy generikus gyógyszerét a gyógyszerszabadalom oltalmi idejének lejárta előtt forgalomba hozhassa. Mihelyt azonban az EK-t benyújtja, a szabadalmas bitorlási pert indíthat a generikus gyógyszergyártó ellen. Ennek következtében viszont az FDA a szabadalmi oltalom lejártáig nem adhat engedélyt a generikus gyógyszer forgalomba hozatalához. Egy ilyen ügyben egy kerületi bíróság megállapította, hogy a szabadalmat nem bitorolták, mert 30 hónapnál hosszabb idő telt el attól az időponttól számítva, amikor a szabadalmas kézhez kapta az EK-ról szóló értesítést. Ez a késedelem valószínűleg lehetővé teszi, hogy a szabadalmas meggátolja a generikus gyógyszergyártót gyógyszerének a delta-időszakban való forgalomba hozatalában, aminek révén viszont az UT által nyújtott biztos menedék megszűnik. Az Egyesült Államok Szövetségi Kerületi Fellebbezési Bírósága (U.S. Court of Appeals for the Federal Circuit) egy újkeletű határozatában vizsgálta az UT és a HWT közötti kapcsolatot. A határozat alapja a DuPont és a Bristol-Meyers közötti jogvita volt. Ebben a DuPont mint generikus gyógyszergyártó azzal érvelt, hogy a HWT szerinti eljárás alkalmazásával meggátolnák, hogy a deltaidőszakban forgalomba hozza generikus gyógyszerét, ami szöges ellentétben állna az UT-féle biztos menedék hátterét képező jogértelmezéssel. Ezért a DuPont arra kérte a bíróságot, hogy mondja ki: generikus gyógyszerének forgalomba hozatala nem minősül szabadalombitorlásnak, sőt arra is kérte a bíróságot: ideiglenes intézkedéssel akadályozza meg, hogy a Bristol-Meyers szabadalombitorlási pert indíthasson ellene, miután benyújtotta EK-ját. A Kerületi Bíróság elutasította a DuPont keresetét. A Szövetségi Bíróság helybenhagyta a Kerületi Bíróság határozatát, mert nem látott valódi ütközést az UT és a HWT között. A Szövetségi Bíróság szerint az UT-féle biztos menedék csak az ideiglenes intézkedéseket és kártérítéseket zárja ki. Az UT nem változtatta meg a szabadalombitorlások megítélését, és ezért nem befolyásolja az EK-k FDA általi jóváhagyásával összefüggő bitorlások típusát. A Szövetségi Bíróság döntésének következtében egy szabadalmas meggátolhatja, hogy egy generikus gyógyszergyártó kihasználhassa az UT-n alapuló biztos menedéket, amely így veszélyessé válhat a generikus gyógyszergyártók számára. B) Az Egyesült Államokban 1996. szeptember 28-án fejeződött be a Kongresszus 104. ülésszaka, amelynek időtartama alatt rendkívül sok törvényjavaslatot nyújtottak be a szellemi tulajdon területén, azonban ezek közül csak igen kevésből lett törvény. így sajnálatos módon továbbra sincs törvényi szabályozás többek között az előhasználati jogra és a szabadalmi bejelentések 18 hónap utáni közrebocsátására. 1997. január 9-én az új kongresszus elé egy ún. „omnibusz” szabadalmi törvénytervezetet terjesztettek be, amely az előző ülésszak alatt szabályozatlan kérdésekre vonatkozó javaslatokat is tartalmaz. C) Az Egyesült Államokban 1996-ban is az International Business Machines (IBM) számára engedélyezték a legtöbb - 1867 - szabadalmat, ami 329-cel több, mint az utána következő Canon 1996-ban engedélyezett szabadalmainak a száma. D) Clinton elnök 1998-ra olyan költségvetést javasolt, amely 92 millió dollár összegű szabadalmi illetéket vonna el a Szabadalmi és Védjegy Hivataltól egyéb kormánycélokra. Bár 1996-ban a kongresszus már 54 millió dollárt vont el a Hivataltól, 1998. az első olyan év, amelyben az elnök által jóváhagyott költségvetés javasolja szabadalmi illetékek elvonását. Valószínű, hogy 1997. október 1-jén emelni fogják a szabadalmi illetékeket. E) A Szabadalmi Hivatal elnöke változtatásokat javasol a nukleotid- és/vagy aminosavszekvenciát tartalmazó szabadalmi bejelentésekre vonatkozó szabályozásban. A módosítás enyhíti a korábbi szigorú megkötéseket, és lehetővé teszi, hogy a bejelentők egyetlen szekvencialistával kielégítsék a benyújtási követelményeket. 2. Argentína Az amerikai kereskedelmi megbízott, Charlene Barshefsky 1997. január 15-én bejelentette, hogy az Argentínából származó 260 millió dollár értékű importtól megvonják a vámmentességet, mert Argentínában nem biztosítanak oltalmat az USA-ból származó gyógyszerekre. A Clinton-adminisztráció ennek alapján úgy döntött, hogy a vámkedvezmény 50%-át vonja meg Argentínától. Az amerikai gyógyszergyártók üdvözölték ezt az intézkedést, de rámutattak, hogy ez a 13 millió dolláros büntetés eltörpül az amerikai gyógyszeripart az argentínai szabadalombitorlások miatt érő károk mellett. 1997. március végéig közzéteszik azoknak az argentin termékeknek a jegyzékét, amelyeket kizárnak a vámmentes termékek köréből. Az amerikai kereskedelmi megbízott főleg azt kifogásolja, hogy bár Argentína tett lépéseket korszerű iparjogvédelmi törvények létrehozására, az argentin egészségügyi hatóságok azokat a tudományos és műszaki adatokat, amelyeket új termékek forgalombahozatalának engedélyezéséhez kell benyújtani, hozzáférhetővé teszik az argentin versenytársak számára. 3. Ausztrália Gyakran hangzik el olyan panasz, hogy a szabadalmi perek hosszú ideig tartanak. Ezek legtöbbje Ausztráliában a Szövetségi Bíróság hatáskörébe tartozik. Ezért ez a bíróság már hosszabb ideje vizsgálja az ügyintézés gyorsításának
