Iparjogvédelmi Szemle, 1997 (102. évfolyam, 1-6. szám)
1997 / 1. szám - Nemzetközi Kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről
Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről 15 Lettországra is kiterjeszthetők az engedélyezés napjától számított egy éven belül. 21. Litvánia A DORITOS védjegy tulajdonosa, az amerikai Pepsico cég felszólalt az Ambrosia Oils cég „DORINA” védjegyének az étolajokra és margarinra vonatkozó 29. áruosztályban való lajstromozása ellen. Az Ambrosia azzal védekezett, hogy mindkét védjegy be van lajstromozva olyan országokban, így például Oroszországban, ahol a lajstromozási kérelmeket ütközés szempontjából vizsgálatnak vetik alá. Ez a tény az Ambrosia szerint elegendő annak bizonyítására, hogy a védjegyek hasonlósága nem zavaró. A Szabadalmi Hivatal megállapította, hogy a vonatkozó áruosztály termékei hasonló és olcsó élelmiszerek, aminek következtében a védjegyek hasonlóságát alaposabban kell vizsgálni. Ilyen alapon a két védjegy mind vizuálisan, mind fonetikusan hasonlónak tekinthető. Ezért a felszólalásnak helyt adtak, és a DORINA védjegyet törölték a lajstromból. Az esetből az a tanulság vonható le, hogy más országok szabadalmi hivatalainak a határozatai Litvániában nem használhatók fel eredményesen védjegylajstromozási vitákban. 22. Mexikó A mexikói kongresszus új növényfajták oltalmára vonatkozó törvényt hagyott jóvá. Az új törvény szerint az oltalmazható növénynek újnak, eltérőnek, stabilnak és homogénnek kell lennie. Az oltalmi idő- 25 év az évelő növények, a fák, a dísznövények és az oltványok esetében és- 20 év az egyéb növényfajták esetén. A növényfajtákat a termesztő által javasolt fajtanévvel kell azonosítani. A törvény alapján szükséges ügyintézést a Mezőgazdasági Minisztérium fogja ellátni. 23. Nagy-Britannia A) Nagy-Britanniában 130 GBP-ről 70 GBP-re csökkentették a szabadalmi bejelentések vizsgálati illetékét. Több áruosztályra benyújtott védjegybejelentések esetén a második és további osztályok alapján fizetendő illeték 125 GBP-ről 50 GBP-re csökkent. B) A Biogen Inc. (a továbbiakban: Biogen) 1978 decemberében az edinburghi egyetemen dolgozó Kenneth Murray professzor kutatásai alapján szabadalmi bejelentést („biogén 1”) nyújtott be a hepatitis B vírus (HBV) antigén génjeit expresszáló rekombináns DNS-molekulára vonatkozó főigényponttal. Az igénypontokban védték a DNS-molekulák által kódolt proteinek különböző típusú gazdasejtekben való expresszálását is, aminek révén lehetővé válik HBV elleni vakcina előállítása. Abban az időben a genomot még nem szekvenálták. Ehelyett Murray professzor megállapította, hogy a DNS-fragmentumoknak van a legnagyobb esélyük az expresszálásra, és olyan restrikciós enzimeket szelektált, amelyek a kívánt helyeken hasítják fel a DNS-t. Ezeket a fragmentumokat egy baktériumban expresszálta, ami által két ismert HBV-antigént állított elő; ezeket fel lehetett használni HBV elleni immunanyagként. Abiogén 1 benyújtása után nem sokkal más kutatók szekvenálták a genomot. 1979 decemberében Biogen egy európai szabadalmi bejelentést („biogen 2”) nyújtott be, a biogen 1 elsőbbségét igényelve. Ezt követően a biogen 2-re engedélyezett európai szabadalom ellen felszólalást nyújtottak be, amelyet azonban az Európai Szabadalmi Hivatal Műszaki Fellebbezési Tanácsa elutasított. 1992-ben a Biogen bitorlási pert indított a Medeva cég ellen a biogen 2-re engedélyezett európai szabadalom alapján Nagy-Britanniában engedélyezett szabadalomra hivatkozva. A Medeva egy HBV-vakcinát akart forgalmazni, amely független volt Murray professzor munkájától és amelyet emlősök sejtkolóniáiból állítottak elő. A bitorlási kereset megindítása után a Medeva azt állította, hogy a biogen 2 nem volt jogosult a biogen 1 elsőbbségére, mert utóbbi nem támasztotta alá a biogen 2 igénypontjait. A Medeva azt is állította, hogy a biogen 2 érvénytelen, mert leírása nem tette lehetővé szakember számára a találmány megvalósítását. A Biogen elismerte, hogy ha a biogen 1 nem alapozná meg a biogen 2 elsőbbségét, a biogen 2 tárgya kézenfekvő lenne a HB V-genom szekvenciájának a biogen 2 bejelentés benyújtása előtti ismertté válása folytán. 1996. október 31-én a Lordok Háza elutasította a Biogen fellebbezését, amelyet a Fellebbezési Bíróságnak (Court of Appeal) a szabadalmat megsemmisítő, 1994. október 24-i határozata ellen nyújtott be. Az ügy külön érdekessége, hogy a Lordok Háza első ízben döntött egy géntechnikai termékekre vonatkozó szabadalom érvényességéről. A Fellebbezési Bíróság megtámadott határozata szerint a Biogen cég szabadalma több ok miatt érvénytelen volt. Ezt a határozatot számos cikkben tárgyalták, mert a rekombináns DNS-technológia szabadalmazhatóságát és az 1977. évi szabadalmi törvény különböző rendelkezéseit érinti. A Lordok Háza egyértelműen elutasította a Biogen fellebbezését, ugyanakkor Lord Hoffman bíró az alsó fokú bíróság bizonyos megállapításaival nem értett egyet, és ezzel hozzásegített az ügy tisztázásához. Lord Hoffman szerint a szabadalom alapját képező találmányi gondolat, vagyis HBV-antigének előállítása rekombináns DNS-technológiával túl általános. Ugyanakkor nem értett egyet a Fellebbezési Bíróság azon megállapításával, hogy a szabadalomban leírt eljárás nem alapul feltalálói tevékenységen, mert a nagy genomikus DNS-
