Iparjogvédelmi Szemle, 1996 (101. évfolyam, 1-6. szám)

1996 / 1. szám - Dr. Vida Sándor: Eredetmegjelölések és földrajzi árujelzők oltalma az EK-ban

28 Dr. Vida Sándor ja fel, amikor kimondja, hogy a tagállamoknak meg kell tiltaniuk a) minden olyan megjelölés használatát, amely az áru földrajzi származása vonatkozásában megtévesztő, b) minden olyan használatot, amely ellentétes a Pári­zsi Uniós Egyezménynek a tisztességtelen verseny tilalmáról rendelkező 10bis cikkével (22. cikk 2. bek.). A továbbiakban a TRIPS úgy rendelkezik, hogy a tag­államoknak hivatalból (ex officio), vagy az érdekelt kérel­mére meg kell tagadnia, vagy érvénytelenítenie kell a védjegy bejegyzését, amely olyan földrajzi árujelzőből áll, vagy olyant tartalmaz, ha az azzal jelölt áruk nem a szóban forgó földrajzi területről származnak és ezáltal a közönsé­get az áruk földrajzi származása vonatkozásában megté­vesztik (22. cikk, 3 bek.). Ez a tilalom nem új, ilyen előírást számos ország törvénye ismer (a magyar joggyakorlat is ezt az elvet követi), azonban ilyen lajstromozást gátló okot nemzetközi megállapodásban első ízben fogalmaztak meg. Eszerint ugyanis a tagállamok kötelesek a jövőben hivatalból vizsgálni, hogy a bejelentett védjegy nem esik-e az alá a tilalom alá. A TRIPS Megállapodás e védjegyjogi rendelkezése fel­veti egyrészről a védjegy, másrészről a földrajzi árujelző és eredetmegjelölés közötti inherens különbségekről való megemlékezést. A jogtudomány szerint a védjegy által szimbolizált jó hírnevet egyedül26 az emberi alkotókész­ség határozza meg, míg a földrajzi árujelzők és eredetmeg­jelölések mögött meghúzódó jó hírnév főként exogén té­nyezőktől, az adott terület természeti viszonyaitól, talajától, klímájától, a napsugár beesési szögétől, helyi mikroorganizmusaitól függ (pl. egy különleges bor vagy sajtféle esetén), ami mellett természetesen endogén ténye­zők, a generációk során áthagyományozott és állandóan fejlődőlokális know-how is fontos szerepetjátszik. Emiatt fektet hangsúlyt a TRIPS Megállapodás arra, hogy e jel­zések nem lehetnek a védjegyek domináns vagy szuggesz­­tív elemei, ha az áruk nem e területről származnak, tehát nem delokalizálhatók.27 A borokon és égetett szeszes italokon használt földrajzi árujelzők oltalma jóval intenzívebb, mint az előzőekben ismertetett általános oltalom feltételei: földrajzi árujelzők­nek borokra és égetett szeszes italokrajogosulatlanul (nem az árujelzőben szereplő vidékről származó termékek) tör­ténő mindennemű használata tilos: tehát még akkor is, ha a megtévesztés veszélye nem forog fenn (23. cikk, 1. bek.). Ez a tilalom kiteljed a fordításra, valamint a toldatokkal történő használatra is. Ez az intenzívebb oltalom minden­esetre csak a földrajzi árujelzőkre mint olyanokra terjed ki, nem pedig az azokhoz hasonló vagy azokkal összetéveszt­hető földrajzi árujelzők használatára: az utóbbiakkal szemben a TRIPS általános szabályai (22. cikk, 2. bek.) alapján lehet fellépni. Következetesen viszi tovább a TRIPS ezt a gondolatot az olyan védjegyek tekintetében is, amelyek valamely tagország borokra vagy égetett szeszes italokra használt földrajzi árujelzőjét alkalmazzák: ha a védjeggyel megje­lölt termék nem ebből a országból származik, akkor a bejelentést el kell utasítani vagy a védjegyet érvénytelení­teni kell (23. cikk, 2. bek.). Ilyen átfogó, a borokra és szeszes italokra használt földrajzi árujelzőket védő, lajstromozást gátló, illetve tör­lési ok az EK védjegyjogában eddig ismeretlen volt. Ezért az EK a TRIPS aláírását követően kénytelen volt a közös­ségi (Alicante) védjegyről szóló rendeletet módosítani, és abba egy új, abszolút lajstromozást gátló okot felvenni. Eszerint: azok a védjegyek, amelyek földrajzi árujelzőt tartal­maznak, vagy amelyek maguk földrajzi árujelzőt ké­peznek, ha azok bor vagy szeszes ital megjelölésére szolgálnak, olyan borok vagy szeszes italok vonatkozá­sában, amelyek nem a feltüntetett földrajzi területről származnak, nem lajstromozhatók. [Közösségi véd­jegyrendelet 7. cikk, 1. bek. (új) j) pont]. Kézenfekvő, hogy - mivel Magyarország is csatlako­zott a TRIPS Megállapodáshoz - célszerű lesz, hogy ezt a különös, lajstromozást gátló okot az új magyar védjegy­­törvény is tartalmazza majd. Azonos földrajzi származásra utaló árujelzők esetén különbségtételre (differentiation) kell törekedni (23. cikk, 3. bek.). Ez a gyakorlatban toldatok hozzáadásával oldható meg. A földrajzi származásra utaló bormegjelölések oltalmá­nak megkönnyítésére, az áttekinthetőség érdekében a TRIPS Tanácsa a tagországokban oltalom alatt álló föld­rajzi árujelzők jegyzékét fogja felállítani (23. cikk, 4. bek.). A földrajzi árujelzőket feltüntető, égetett szeszes italok vonatkozásában a TRIPS ilyen rendelkezést nem tartalmaz. Nyilvánvaló kompromisszum, valamint a realitások számbavétele késztette a TRIPS alkotóit arra, hogy a már megszerzett jogok fennmaradását biztosítsák. Igaz ez azt jelenti ugyan, hogy „a régi bűnök” büntetlenek maradnak, új bűnök elkövetésére azonban ezek után nincs lehetőség, vagy legalábbis számolni kell a következményekkel. A szerzett jogokat biztosító intézkedések:- borok és égetett szeszes italok vonatkozásában a föld­rajzi származásra utaló árujelzők továbbhasználatának joga olyan országok polgárai vagy lakosai (its nationals or domiciliaries) számára, akik más országban laknak, mint a szóban forgó földrajzi hely (24. cikk, 4. bek.),- egyéb termékek vonatkozásában a földrajzi árujelzők továbbhasználatának joga (24. cikk, 6. bek.); például a Pilsener továbbhasználatának joga Németországban, ahol az árunévvé alakult át,- a földrajzi árujelzővel megegyező védjegy továbbhasz­nálatának joga, ha a védjegyjog megszerzése jóhisze­műen történt (24. cikk, 5. bek.). A TRIPS Megállapodásba ütközően bejegyzett védje­gyek használata vagy bejegyzése ellen öt éven belül lehet

Next

/
Oldalképek
Tartalom