Iparjogvédelmi Szemle, 1996 (101. évfolyam, 1-6. szám)

1996 / 5. szám - Tanulmányok. Dr. Bacher Vilmos: Jogalkalmazási kérdések a szolgálati és alkalmazotti találmányok új törvényi szabályozása alapján

Jogalkalmazási kérdések a szolgálati és alkalmazotti találmányok új törvényi szabályozása alapján 17 zotti találmány esetében, úgy a feltaláló köteles ésszerű határidőn belül a szabadalmi bejelentést megtenni. Adott esetben ugyan nincs érdekellentét a munkáltató és a feltaláló között, mivel a feltaláló érdeke, hogy a szabadalmaztatás útján hasznosítási díjhoz jusson, azon­ban előfordulhatnak emberi mulasztási tényezők, vagy a feltaláló anyagi helyzete miatt előfordulhat, hogy nem képes a szabadalmi bejelentés költségét fedezni. 2. További törvényi rendelkezés: a munkáltató köteles általában az elvárható gondossággal eljárni a szabadalom megszerzése érdekében [Tv. 12. § (1) bekezdés]. Elvárható gondossággal jár el, ha a döntését követően a szabada­lom megszerzése érdekében a bejelentés megtételével saját iparjogvédelmi szervezetét vagy szabadalmi irodát bíz meg. A munkáltató a szabadalom megadását kizáró eljárási cselekmény vagy szándékos mulasztás előtt köteles fel­ajánlani a feltalálónak a szabadalmi igény ingyenes átru­házását, az alkalmazotti találmány tekintetében az érvé­nyesülőhasznosítási jog kikötésével vagy anélkül [Tv. 12. § (4) bekezdés]. A törvény fenti rendelkezése új szabályozást jelent a korábbihoz képest. A korábbi szabályozás a feltalálót a mögöttes bejelenté­si és eljárási jogosultsággal ruházta fel. így pl. a bejelen­tési eljárás során a bejelentés akkor volt visszavonható, ha a feltaláló a szabadalomra nem tartott igényt; — az OTH érdemi határozatát a szolgálati találmány feltalálójának is kézbesíteni kellett [Szt. 12. § (4) bekezdés];- az OTH határozat bírósági megváltoztatását a felta­láló is kérhette [Szt. 57. § (2) bekezdés], A jelenlegi törvényi szabályozás értelmében, ha a beje­lentés benyújtását követő vizsgálat során az ott megjelölt hiányokat állapítják meg, és a bejelentő nem tesz eleget a hiánypótlási felhívásnak, a bejelentést visszavontnak kell tekinteni (Tv. 65-66. § ]. A Magyar Szabadalmi Hivatal a bejelentő külön kérel­mére végzi el a közzétett szabadalmi bejelentés érdemi vizsgálatát. Ha a kérelem benyújtásakor, illetve a hiánypótlásra megadott határidőn belül a bejelentő a vizsgálati díjat nem fizeti be, a bejelentést visszavontnak kell tekinteni [Tv. 75. § (4) bekezdés]. Ha az újdonságvizsgálat elvégzéséről szóló hatósági tájékoztatás napjától 6 hónapon belül nem kéri a bejelentő az érdemi vizsgálatot, ennek elmaradását úgy kell tekinte­ni, hogy a bejelentő lemondott az ideiglenes szabadalmi oltalomról [Tv. 75. § (1) bekezdés]. A példaként felhozott fenti esetekre mondja ki a tör­vény, hogy a szabadalom megadását kizáró eljárási cselek­mény vagy szándékos mulasztás előtt a bejelentő köteles felajánlani a feltalálónak a szabadalmi igény átruházását. A törvény tehát a szabadalmi bejelentést és a szabadalmi eljárást illetően kötelezettséget ró a munkáltatóra, és ha ezeket megszegi, úgy kártérítési kötelezettsége keletkezik a feltalálóval szemben. Ez alól a szabadalmi igény átruhá­zásával mentesülhet, mentesül akkor is, ha a feltaláló - a törvény rendelkezéseire figyelemmel - már méltányos összegű díjazásban részesült. 3. A munkáltató eltekinthet a szabadalmi bejelentés meg­tételétől vagy a bejelentést visszavonhatja, ha a találmányt annak elismerése mellett, hogy az ismertetés az átvétel időpontjában egyébként szabadalmazható lenne, titokban tartja, és üzleti titkot képező megoldásként hasznosítja. A munkáltató köteles a feltalálót tájékoztatni döntéséről [Tv. 12. § (2) bekezdés], A munkáltatónak, akinek a szolgálati találmány felett rendelkezési joga van, jogos érdeke fűződhet ahhoz, hogy a találmányi megoldást szabadalom útján ne tegye ismert­té, mert az ipari titokként történő kezeléstől nagyobb ol­talmat és jelentősebb hasznosítási lehetőséget vár. A talál­mányi díj a feltalálót ez esetben is megilleti, sőt a törvény értelmében a titokban tartott találmány esetében számítás­ba kell venni a feltalálót az oltalmazás elmulasztása foly­tán ért hátrányokat is [Tv. 13. § (9) bekezdés]. A titokban tartás hátrányos a feltalálóra nézve, mivel nem kerül sor a szabadalmi okirat kiadására, mely őt, a feltalálót megnevezi, így ismertté válása elmarad, és ezál­tal személyiségi jogait is érinti; az üzemi titokként való megszűnése esetében a gyártást esetleg a munkáltatónak nem érdemes folytatnia. A törvény azáltal nyújt még segítséget ez esetre a felta­lálónak, hogy amennyiben a munkáltató a vele ismertetett találmányt titokként kívánja tartani, üzleti titkot képező megoldásként hasznosítani, és nem tesz elismerő nyilatko­zatot, hogy az ismertetett megoldás az átvétel időpontjá­ban szabadalmazható lenne, törvényi vélelmet állít fel a szabadalmazhatóság mellett, és így a munkáltatót terheli annak a bizonyítása, hogy a találmány nem volt szabadal­mazható. Ennek a vitának az eldöntése bírósági hatáskörbe tarto­zik, és a perekben a Magyar Szabadalmi Hivatal mellett működő Találmányi Szakértői Testület megbízás alapján vagy a bíróság megkeresésére véleményt ad a titokban tartott találmány szabadalmazhatóságáról. 4. A korábbi szabályozásnál az OTH valamennyi érdemi határozata esetében (szabadalom megadása, szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása, újra érvénybe he­lyezése, a szabadalom megsemmisítése, nemleges megál­lapítás kérdésében hozott határozat) a szolgálati találmány feltalálója kérhette a határozat bírósági megváltoztatását. Ajelenlegi törvény, mivel a szolgálati találmány felta­lálójának mögöttes eljárási jogosultságát a Magyar Szaba­dalmi Hivatal előtti eljárásban megszüntette, a szolgálati találmány feltalálóinak nem ad jogot az érdemi határoza­tokkal szemben megváltoztatási kérelem benyújtására. Ez

Next

/
Oldalképek
Tartalom