Iparjogvédelmi Szemle, 1996 (101. évfolyam, 1-6. szám)
1996 / 1. szám - Dr. Mándi Attila: Az új Szabadalmi törvényről – a szabadalmi ügyvivő szemével
14 Dr. Mándi Attila illetve melyek okozhatnak a feltalálói tevékenység hiánya miatt nehézséget. C) Az új SZT gyakorlatilag megszüntette az igényrontás fogalmát. A szabadalmi bejelentés elsőbbségi napján nyilvánosságra nem jutott, azonban korábbi prioritású magyar szabadalmi bejelentések, illetve a korábbi elsőbbségű magyar szabadalmak a korábbi SZT szerint, jgényrontónak” minősültek. és a ..kettős szabadalmaztatás” elkerülése céljából csupán a későbbi szabadalmi bejelentés igénypontjait kellett a korábbi magyar jog igénypontsoroza- tának oltalmi körétől elhatárolni. A korábbi szabadalom, illetve szabadalmi bejelentés leíró részét, rajzait nem vették figyelembe. Az új SZT e tekintetben - az Európai Szabadalmi Egyezménnyel összhangban - a „prior claiming”-ről a „whole contents approach” elvre tért át. A korábbi magyar szabadalmi bejelentések teljes leírása a technika állásához tartozik, annak ellenére, hogy ezek az irodalmi helyek a későbbi szabadalmi bejelentés elsőbbségi napján még nem váltak ismertté. Ezt az elvet lehet szeretni vagy nem szeretni - a jelen sorok írója az utóbbi véleményen van - azonban „ez van”. Feltalálónak és szabadalmi ügyvivőnek együtt kell élni azzal a „Damoklész kardjával”, hogy a leggondosabb irodalmazás esetén is a találmány újdonságát részlegesen vagy teljesen lerontó, korábbi elsőbbségű magyar szabadalmi bejelentések kerülhetnek felszínre. Megemlítendő azonban, hogy az ilyen korábbi bejelentések a feltalálói tevékenység vizsgálatánál nem vehetők figyelembe. D) Csak üdvözölni lehet azt a rendelkezést, hogy a türelmi idő bevezetésre került. Az SZT 3. §-ának a) pontja szerint nem vehető figyelembe a találmánynak az elsőbbség napját legfeljebb hat hónappal megelőző nyilvánosságra jutása, ha az a bejelentővel vagy jogelődjével szemben elkövetett jogsértés következménye. A feltalálónak vagy jogutódjának tehát hat hónap áll rendelkezésre, hogy az érdekeivel szemben jogellenesen elkövetett nyilvánosságra hozatalt a szabadalmi bejelentés benyújtásával kivédje. Sajnálatos azonban, hogy a türelmi idő csupán a bejelentővel szemben elkövetett jogsértésekre korlátozódik. Gyakorlati munkám során számos esetben előfordult, hogy a szabadalmi jogban kevéssé jártas feltalálók (különösen egyetemi kutatók vagy orvosok) a találmány mielőbbi publikálása céljából nem várták meg a szabadalmi bejelentés benyújtását, a találmányt szakcikkekben nyilvánosságra hozták, és ezért értékes találmányok védelem nélkül maradtak. A feltaláló és a találmányok kidolgozását szponzoráló jogutód-bejelentő számára kedvezőbb lett volna, ha a hat hónapos (esetleg tizenkét hónapos) türelmi idő a találmánynak a bejelentő vagy jogelődje által történő bármilyen nyilvánosságra hozatalára kiterjedt volna. 2. Az új SZT a szolgálati találmányok terén - elsősorban az alkalmazotti találmányok, és díjazás tekintetében a licencia analógia bevezetésével - alapvető változásokat honosított meg. Tekintettel arra, hogy ezekkel a kérdésekkel külön előadások foglalkoznak, ezt a témakört nemérintem. 3. A szabadalmi oltalom tartalma terén az új SZT jelentős változásokat tartalmaz. A bevezetőben már említettem, hogy a szabadalmaknak a piaci versenyben betöltött szerepe a jövőben várhatóan növekedni fog. Nem mindegy tehát, hogy a szabadalom tulajdonosa számára milyen jogokat biztosít, különösen tekintettel arra, hogy a magyar szabadalmaztatási eljárás, illetve szabadalom-fenntartás egyre költségesebb. Örömmel állapítható meg, hogy az új SZT a szabadalom által biztosított kizárólagos jogok körét kiterjesztette. így a találmány tárgyának forgalomba hozatala mellett a forgalomba hozatalra történőfelajánlás is a szabadalmas kizárólagos jogai közé tartozik. Ezáltal a bitorlók nem bújhatnak ki a felelősségrevonás alól azzal az érveléssel, hogy a találmány tárgyát még nem forgalmazták, hanem csupán másoknak ajánlották fel forgalomba hozatalra. A szabadalmas jogainak ugyancsak jelentős bővítése, hogy bevezeti a közvetett szabadalombitorlás fogalmát. Ennek értelmében tilos a találmány hasznosítására nem jogosult személy részére a találmány lényeges elemével kapcsolatos dolog átadása, vagy a találmány megvalósítása céljából átadásra történő felajánlása. Ez elsősorban gépészeti találmányok szempontjából jelentős, ahol a találmány tárgyát képező berendezés lényeges elemének forgalmazása vagy forgalomba hozatalra történő felajánlása most már szabadalombitorlást képez. Ez a rendelkezés természetesen nem vonatkozik a kereskedelmi forgalomban általánosan beszerezhető szokásos termékekre, árukra (staple products). 4. Nagyon fontosnak tartom, hogy az új SZT írásban rögzített egy olyan jogelvet, amely az általános jog alapján nyilvánvaló volt, azonban a törvényes szabályozás hiánya kétértelmű helyzetet teremtett. Az SZT 20. §-a rendelkezik a szabadalmi jog kimerüléséről. Eszerint a szabadalmi oltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki a szabadalmas által vagy kifejezett hozzájárulásával belföldön forgalomba hozott termékkel kapcsolatos további cselekményekre. A szabadalmas által vagy hozzájárulásával Magyarországon eladott termékkel tehát a vevő - az SZT hatáskörén belül - azt csinál, amit akar. Különösen értékelendő, hogy a hasznosítási jog kimerülése csak a szabadalmas által vagy hozzájárulásával Magyarországon forgalomba hozott termékekre korlátozódik, azaz a külföldön eladott és Magyarországra behozott termékre nem érvényes. Az SZT ezzel is kifejezésre juttatta, hogy Magyarország jelenleg még nem az EGK tagja, és a külföldi szabadalomtulajdonosokat jelenleg Magyarországon még nem illetik meg azok az előnyök, amelyekre az EGK tagállamaiban - jogosan - igényt tarthatnak. 5. Az SZT 19. §-ának (6) pontja tételesen felsorolja azokat a tevékenységeket, amelyekre a kizárólagos hasznost-
