Iparjogvédelmi Szemle, 1996 (101. évfolyam, 1-6. szám)
1996 / 3. szám - Tanulmányok. Dr. Szarka Ernő: A növényfajták oltalma az Európai Közösségben – Közösségi Növényfajta-oltalom, Közösségi Növényfajta Hivatal
Közösségi növényfajta-oltalom 13 ilyen kiegészítési igény érkezett, az Adminisztratív Tanácsnak az egész költségvetési javaslatot haladéktalanul el kell juttatnia az EK Bizottsághoz az állások listájával és a fenti magyarázó jelentéssel együtt, és kívánt esetben az Adminisztratív Tanács saját véleményével együtt. Az EK Bizottság ezt - saját véleményével és esetleges saját becslésével együtt - továbbítja az EK illetékes költségvetési hatóságához. A költségvetést végül az Adminisztratív Tanács fogadja el. A költségvetés mindig tartalmazza a hivatali állások listáját is. Ha a költségvetés kiegészítést is tartalmaz az EK-tól, ezt be kell állítani az EK általános költségvetésébe (109. cikkely). A Hivatal költségvetésének végrehajtásáról a Hivatal elnöke gondoskodik (110. cikkely). A Hivatal minden kiadási kötelezettségének és kifizetésének, valamint minden bevételi felhasználásának ellenőrzését egy, az Adminisztratív Tanács által kinevezett pénzügyi ellenőr végzi. Az előző év összes bevételi és kiadási számláit a Hivatal elnökének március 31 -ig el kell j uttatnia az EK Bizottsághoz, az Adminisztratív Tanácshoz és az EK Számvevőszékhez (Court of Auditors). A Számvevőszék a számlákat az EK általános költségvetési előírásaival összhangban ellenőrzi. A költségvetés végrehajtásainak kérdésében az Adminisztratív Tanács utasításokat adhat a Hivatal elnökének (111. cikkely). A Hivatal belső pénzügyi előírásait az Adminisztratív Tanács hagyja jóvá az EK Számvevőszékkel való konzultáció után. A pénzügyi előírásoknak meg kell felelnie az EK Pénzügyi Szabályzat előírásainak, eltérés csak abban az esetben lehetséges, ha a Hivatal egyedi műveleteinek speciális igényei így diktálják (112. cikkely). A Hivatal díjrendelete elsősorban a 83. cikkely szerinti esedékes díjakra vonatkozik. A díjrendeletnek meg kell határoznia a díjak összegét és azt az utat, amely szerint ezek fizetendők. Díjakat kell fizetni- a bejelentési eljárásért, amely fedezi a formai vizsgálat, az érdemi vizsgálat, a fajtaelnevezés vizsgálata, az érdemi döntés és a szükséges publikálás költségeit;- a technikai vizsgálat elrendeléséért és kivitelezéséért;- a fellebbezési eljárásért és döntésért és- az évenkénti fenntartási költségért. A fizetendő díjak mennyiségét olyan szinten kell rögzíteni, hogy azok megfelelő bevételt biztosítsanak a Hivatal költségvetésének egyensúlyban tartásához. A hatálybalépéstől számított negyedik év december 31-éig a Hivatal igényelhet kezdeti kiegészítést az EK központi költségvetéséből. Ez szükséges esetben további, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható. A Hivatal pénzügyi egyensúlyát tehát ezekben az években nem kizárólag a díjak emelésével lehet biztosítani. A fentebb hivatkozott kezdeti időszakban a kiegészítés nemcsak a szokásos munkamenetekre kérhető, hanem a kezdeti időszakok ezeken túl jelentkező speciális tevékenységeire is. Ezeket a tevékenységeket azonban a jelen Rendelet hatályba lépésétől számított egy éven belül meg kell határozni külön végrehajtási szabályzatban. A díjrendeletet az Adminisztratív Tanáccsal való konzultáció után az EK Bizottsága útján az EK Tanácsának kell elfogadnia (113. cikkely). A jelen Rendelet részletkérdésekben számos végrehajtási szabályzatot igényel, amelyek kidolgozását a Hivatal elnöke vagy az Adminisztratív Tanács kezdeményezi. A Rendelet számos helye tartalmaz utalást az ilyen szabályzatok megalkotásának szükségességéről. A végrehajtási szabályzatokat az Adminisztratív Tanáccsal való konzultáció után az EK Bizottsága útján az EK Tanácsának kell elfogadnia (114. cikkely). Az EK Bizottságot e tárgyi kérdésekben egy olyan testületnek (Committee) kell segítenie, amely a tagországok képviselőiből áll, és amelyben az EK Bizottság képviselője elnököl. Az elvégzendő intézkedéseket a Bizottság képviselője terjeszti a testület elé. A testület az elnöke által megszabott határidőn belül intézkedik. Atagországok képviselői szavazatainak súlyozására, a szükséges szavazattöbbségre az EK Egyezmény megfelelő intézkedései érvényesek. Az elnök nem szavazhat. Az EK Bizottságnak a testület véleményével összhangban álló intézkedéseket el kell fogadnia. Amenyiben az intézkedés nem bírja a testület egyetértését, vagy a testület nem adott véleményt, az EK Bizottság tesz javaslatot az EK Tanácsának az elvégzendő intézkedésekről. Az EK Elnökség minősített többséggel dönt. Amennyiben ez három hónapon belül nem történik meg, az EK Bizottság saját hatáskörében intézkedik (115. cikkely). A Vili. rész az átmeneti intézkedésekről és a hatálybalépésről dönt. Számos eset lehetséges, amikor a közösségi növényfajta-oltalom bevezetése olyan átmeneti intézkedéseket igényel, amelyek ellentmondanak a Rendelet egyes cikkelyeiben lefektetett szabályoknak. Ezeket tételesen fogalmazza meg a 116. cikkely, amelynek intézkedései az adott helyzetekben egyes előző cikkelyek intézkedései helyébe lépnek. A Rendelet hatálybalépésétől számított egy éven belül benyújtott bejelentéseknél a fajtát újnak kell tekinteni, ha a fajta anyagát a Közösség területén belül nem hozták forgalomba a Rendelet hatálybalépésétől számított négy évnél korábban, szőlőés fák esetén hat évnél korábban. Ez értelemszerűen vonatkozik azokra a fajtákra, amelyekre egy vagy több tagországban már adtak növényfajta-oltalmat. Azoknál a fajtáknál, ahol a nemzeti eljárás keretében már történtek technikai vizsgálatok, ezek eredményei a közösségi növényfajta-oltalom megadásához felhasználhatók, ha a korábbi vizsgáló hatóság ezzel egyetért.
