Iparjogvédelmi Szemle, 1996 (101. évfolyam, 1-6. szám)
1996 / 3. szám - Tanulmányok. Dr. Szarka Ernő: A növényfajták oltalma az Európai Közösségben – Közösségi Növényfajta-oltalom, Közösségi Növényfajta Hivatal
Közösségi növényfajta-oltalom 9 hezvételtől vagy publikálástól számított négy hónapon belül (69. cikkely). Ha a Hivatalnak azon testületé, amely a döntést meghozta, a fellebbezést elfogadhatónak és jól megalapozottnak ítéli, a Hivatal a döntést helyesbítheti. Ez abban az esetben, ha a folyamodó ellenérdekű fél, nem lehetséges. A Hivatalnak egy hónap áll rendelkezésére a döntés helyesbítésének elrendelésére a bizonyítékokkal alátámasztott fellebbezés benyújtásától számítva. Ennek lejárta után, ha a döntés helyesbítését nem rendeli el, el kell határoznia, él-e a felfüggesztés megtagadásával, majd át kell adnia az ügyet az egyik Fellebbezési Tanácsnak (70. cikely). A Fellebbezési Tanácsnak meg kell vizsgálnia a fellebbezés megalapozottságát. Ezen eljárás során - megfelelő időhatárokat kitűzve - felkérheti az érdekelt feleket írásos megjegyzések megtételére, de az érdekelt felek szóbeli meghallgatásra is jogosultak (71. cikkely). A fenti vizsgálat alapján hozza meg döntését a Fellebbezési Tanács, szükséges esetben kikérve a Hivatal más kompetens testületének véleményét is (72. cikkely). A Fellebbezési Tanács döntése ellen újabb fellebbezés nyújtható be az EK Bíróságához. A fellebbezés alapja lehet az illetékesség hiánya, az eljárási szabályok megsértése, az Európai Szerződés megsértése, a jelen Rendelet vagy bármely más, a bejelentéssel kapcsolatba hozható jogszabály megsértése vagy hatalommal való visszaélés. Fellebbezhet bármely fél, akit az első fellebbezési döntés hátrányosan érint, valamint a Hivatal és az EK Bizottság. Ezeket a fellebbezéseket a Fellebbezési Tanács döntésének nyilvánosságra kerülésétől számított két hónapon belül kell benyújtani az EK Bírósághoz. Ha az EK Bíróság az ügyet további vizsgálatra a Fellebbezési Tanácsnak visszaadja, az azonos tények esetében az EK Bíróság döntési aránya a Fellebbezési Tanácsra nézve kötelező (73. cikkely). Közvetlen fellebbezés nyújtható be az EK Bírósághoz kényszerengedélyek és előhasználat kérdéseiben (74. cikkely). A VI. fejezet a Hivatal előtti eljárások vegyes feltételeit szabja meg. A Hivatal minden döntésében közölni kell a döntés alapjait. Csak olyan alapok és bizonyítékok vehetők figyelembe, amelyekkel kapcsolatban az eljárásban részt vevő feleknek volt alkalma írásban vagy szóban megjegyzéseiket megtenni (75. cikkely). A tényekkel kapcsolatban a Hivatalnak az 55. és 56. cikkelyben lefektetett mértékig kell vizsgálatokat végeznie. Azok a tények vagy bizonyítékok, amelyeket a Hivatal által megszabott határidőn túl nyújtottak be, nem vehetők figyelembe (76. cikkely). Szóbeli eljárások tarthatók az eljárások minden fázisában akár a Hivatal, akár bármely fél kérésére. A szóbeli eljárások általában nem nyilvánosak, kivéve a Fellebbviteli Tanács előtti szóbeli eljárásokat, amelyek csak akkor nem nyilvánosak, ha a Tanács úgy véli, hogy a nyilvánosság káros lehet valamelyik fél részére (77. cikkely). A Hivatal az alábbi módokon juthat a szükséges bizonyítékokhoz: a felek meghallgatása; információk igénylése; dokumentumok vagy egyéb bizonyítékok bemutattatása; tanúk meghallgatása; szakértői vélemények; helyszíni szemle; eskü alatti vallomás. A Hivatal valamely kollektív testületé megbízhatja egyik tagját a bizonyítékok vizsgálatára. Amennyiben a Hivatal valamilyen szóbeli bizonyíték megszerzésére tart igényt, felszólíthatja az érdekelt személyt, hogy jelenjék meg a Hivatalban, vagy igényelhetik az érdekelt személy lakóhelye szerinti valamely jogi hatóságtól a meghallgatás megtartását. A Hivatal előtti megjelenésre felkért személy kérheti, hogy meghallgatása saját lakóhelye szerinti hatóságnál történjék. A Hivatal is kérheti - pl. eskü alatti vallomás szükségessége esetén - hogy a meghallgatás a lakhely szerinti jogi hatóságnál menjen végbe. A Hivatal igényelheti, hogy az eljárásban szereplő fél, tanú vagy szakértő lakóhelye szerinti jogi hatóságnál történő meghallgatásnál a Hivatal képviselője jelen lehessen (78. cikkely). A Hivatalnak szolgáltatási rendszert kell kialakítania minden döntésről, felszólításról, jelentésről és közleményről, amelytől határidő számítódik vagy amely szükséges az előírások végrehajtásához. Ez a szolgáltatás hozzáférhető kell, hogy legyen a tagországok megfelelő fajtahivatalainál is (79. cikkely). A Rendelet intézkedik bizonyos elvesztett jogok viszszaállításának lehetőségeiről is. Amennyiben a bejelentő vagy jogosult nem volt képes észlelni valamely Hivatal előtti határidőt, és ez a jog elvesztését vagy javítási lehetőség elmulasztását eredményezte, lehetséges a jogok helyreállítása megfelelő kérelem benyújtásával. A nem teljesítés észlelésétől számított két hónapon belül lehet benyújtani a kérelmet, és egyúttal teljesíteni az elmulasztott cselekményt. Az elmulasztott határidőtől számított 1 év múlva azonban ajogok helyreállítása nem teljesíthető. A kérelemnek tartalmaznia kell egy olyan nyilatkozatot, amely megvilágítja a kérelem alapjait és tartalmazza az ezzel kapcsolatos bizonyító tényeket. A jog helyreállításának nincs lehetősége a bejelentési elsőbbség kérésének elmulasztása és az ezzel kapcsolatos bizonyítékok benyújtásának elmulasztása esetén. Amennyiben a jog elvesztése és a jog helyreállítása közti időszakban valamely személy a fajtát alkalmazni kezdte vagy alkalmazására hatékony előkészületeket tett, ezt a gyakorlatát fizetési kötelezettség nélkül folytathatja a jogosult jogainak helyreállítása után is üzleti tevékenysége során (80. cikkely). Az olyan ügyekkel kapcsolatban, amelyre a jelen Rendelet nem tartalmaz előírást, a tagországokban általában elfogadott jogi elveket kell alkalmazni. Az összeférhetetlenségi szabályok minden döntési szintre érvényesek a vizsgáló hivataloktól egészen a Fellebbezési Tanácsig (81. cikkely).
