Iparjogvédelmi Szemle, 1996 (101. évfolyam, 1-6. szám)
1996 / 3. szám - Tanulmányok. Dr. Szarka Ernő: A növényfajták oltalma az Európai Közösségben – Közösségi Növényfajta-oltalom, Közösségi Növényfajta Hivatal
10 Dr. Szarka Ernő Azok a személyek, akiknek nincs lakóhelyük, székhelyük vagy szervezetük az EK területén belül, a Hivatal előtti bármely eljárásban csak olyan képviselő igénybevételével vehetnek részt, akinek lakóhelye, székhelye vagy szervezete van az EK területén belül (82. cikkely). A VII. fejezet a díjakkal és azok megfizetési lehetőségeivel foglalkozik. A Hivatal hivatalos tevékenységeiért és az oltalom fenntartásáért díjakat számol fel; ezekről részletesebb tájékoztatást ad a 113. cikkely. Amennyiben az esedékes díjakat - legyen az bejelentési vagy bármely más előírt díj - nem fizetik be a Hivatal fizetést elrendelő és jogkövetkezményeket ismertető felszólításában szereplő határidőtől számított egy hónapon belül, a bejelentést meg nem történmek, illetve bizonyos kérelmeket be nem nyújtottnak kell tekinteni. Amennyiben bizonyos fajták technikai vizsgálata olyan különleges problémákat vet fel, amelyek költségei meghaladják az adott taxonon belül előírt vizsgálati díjakat, a vizsgálati díjak emelkedhetnek egészen a tényleges költségekig. Ezzel kapcsolatban azonban meg kell hallgatni a vizsgálatért fizető felet. Az eljárások során tett bármely sikeres fellebbezés esetén a fellebbezési díjat vissza kell téríteni, illetve részsikerek esetén részben kell visszatéríteni. A visszatérítési igényt azonban részben vagy egészben vissza lehet utasítani, ha a fellebbezés sikere olyan tényeken alapul, amelyek nem álltak rendelkezésre az eredeti döntés időpontjában (83. cikkely). A fizetési vagy visszafizetési igények elévülése az alábbiak szerint szabályozott. A Hivatal díjak igénylésére való jogosultsága négy év múlva szűnik meg a díjak esedékessége naptári évének végétől számítva. A Hivatallal szembeni díj-visszafizetési vagy díjtúlfizetés visszatérítési igények megszűnnek négy év múlva, a jogok keletkezése naptári évének végétől számítva. Amennyiben a fentebb említett bármelyik négyéves időtartamon belül írásos fizetési igény jelentkezik, az időkorlátozás megszakad, majd újra indul. Az eredeti igény jelentkezése naptári évétől számított hatodik év végén azonban az igény mindenképpen elévül, ha a jogok érvényesítéséért időközben jogi eljárás nem indult (84. cikkely). A közösségi növényfajta megsemmisítésére vagy érvénytelenítésére vonatkozó eljárásokban, vagy a fellebbezési eljárásokban vesztes félnek fedeznie kell azokat a költségeket, amelyek a másik félnél felvetődtek, továbbá az összes eljárási költségeket, mint pl. utazási és tartózkodási költségeket, ügyvivő, ügyvéd vagy szakértő költségeit. Ennek azonban egy külön végrehajtási szabályzatban lefektetett költséghatáron belül kell lennie. Méltányosságból vagy a felelősség részleges megosztásának megállapítása alapján a Fellebbviteli Tanács a költségek más felosztása mellett is dönthet. Költségek akkor is terhelik a vesztes felet, ha az ügyet visszavonással zárja le. Amennyiben a felek a Hivatal vagy a Fellebbviteli Tanács előtt a költségek megosztásában az eddigiekben leírtaktól eltérő felosztásban állapodnak meg, erről feljegyzést kell készíteni. Kívánságra a Hivatal vagy a Fellebbviteli Tanács meghatározza a fizetendő költségek összegét (85. cikkely). A Hivatal végső döntéseinek az ilyen költségekkel kapcsolatban végrehajthatóknak kell lenniük az egyes tagországokban. A végrehajtásnak a tagország polgári jogi eljárásai szerint kell megtörténnie. A tagországoknak tájékoztatniuk kell a Hivatalt és az EK Bíróságot, hogy mely nemzeti hatóság felelős a végrehajtásért. Ez a hatóság ellenőrzi a Hivatal vagy a Fellebbviteli Tanács döntéseinek hitelességét, és hitelesíti a döntést az adott ország viszonylatában. Ennek birtokában a jogosult fél kérheti a végrehajtási eljárás beindítását a nemzeti törvénykezés szerint. A végrehajtást csak az EK Bíróság függesztheti fel. A végrehajtási intézkedések szabályosságának ellenőrzése a nemzeti bíróságok hatáskörébe tartozik (86. cikkely). A Vili. fejezet tárgya a lajstromok. A Hivatal kétféle lajstromot tart fenn: a bejelentői lajstromot és a növényfajta-oltalmi lajstromot. A bejelentői lajstrom tartalmazza a bejelentés dátumát, a megfelelő taxon megállapítását, a fajta ideiglenes elnevezését, a bejelentő nevét és címét. E lajstromnak tartalmaznia kell az ügy befejezésének módját, a fajta elnevezésével kapcsolatos javaslatokat, továbbá a bejelentő és képviselő azonosságával és címével kapcsolatos változásokat. A lajstrom - kívánságra - tartalmazhatja a bejelentésre érvényes esetleges végrehajtási terheket. A növényfajta-oltalmi lajstromba az oltalom megadása után az alábbiakat kell bejegyezni: a fajta faja és megnevezése; a fajta hivatalos leírása vagy utalás olyan dokumentumra, amely a Hivatal birtokában van és amelyben a fajta hivatalos leírása szerepel; olyan fajták esetében, amelyeknél speciális alkotórészekkel bíró anyagot kell ismételten alkalmazni a szaporítóanyag előállításához, utalás az ilyen speciális alkotórészekre; a jogosult, a tenyésztőés a képviselő neve és címe; a közösségi növényfajta-oltalom kezdete, és ha befejeződött, a vége, ez esetben megnevezve az oltalom befejeződésének okait; kívánságra szerződésbe foglalt kizárólagos jogok vagy kényszerhasznosítási jogok, megadva a jogosultság kedvezményezettjének nevét és címét; kívánságra bármilyen végrehajtási teher; amennyiben a fajta lényegében származtatott fajta, a kiindulási fajta azonosítása. A legutóbbi bejegyzés csak akkor történhet meg, ha ezt mind a kiindulási fajta, mind a lényegében származtatott fajta jogosultja egyaránt kéri. Amennyiben ilyen igényt csak az egyik érintett fél nyújt be, bejegyzés csak akkor történhet, ha ez a fél rendelkezik a másik féltől dokumentummal a származtatási viszony elismeréséről vagy rendelkezik egy ezzel kapcsolatos végleges hatósági döntéssel. Minden lépéshez szükséges mind a kiindulási, mind a származtatott fajta pontos azonosítása. A lajstrommal kapcsolatban végrehajtási szabályzatot kell alkotni a feltételek pontosítására.
