Iparjogvédelmi Szemle, 1996 (101. évfolyam, 1-6. szám)
1996 / 3. szám - Tanulmányok. Dr. Szarka Ernő: A növényfajták oltalma az Európai Közösségben – Közösségi Növényfajta-oltalom, Közösségi Növényfajta Hivatal
Közösségi növényfajta-oltalom 5 Közösségi növényfajta-oltalomra megfelelő szerződéssel lehet kizárólagos vagy nem kizárólagos hasznosítási jogot szerezni. A hasznosítási jogot élvező személy ellen a szerződés bármely mértékű megszegése esetén a növényfajta-oltalom jogosultja felléphet (27. cikkely). Közös jogosultság esetén ajogok az előzetesen meghatározott részarányban, vagy ha ezek nincsenek meghatározva, egyenlő arányban érvényesíthetők (28. cikkely). A 29. cikkely a kényszerengedély lehetőségeit pontosítja. Kényszerengedélyt kérhetnek személyek, vállalatok, de kérhetnek tagországok, az EK Bizottsága maga és nyilvántartott szervezetei is. A kényszerengedély kedvezményezettje lehet bármilyen természetes vagy jogi személy, aki egyébként növényfajta-oltalomra való bejelentésre jogosult lenne, és ez az engedély érvényes lehet egyes országokban vagy a Közösség egész területén is. Kényszerengedély csak az Adminisztratív Tanács jóváhagyásával adható, és csak közérdekből. A Hivatalnak, amikor kényszerengedélyt ad, meg kell határoznia az ezzel kapcsolatos cselekmények típusát, a hasznosítás ésszerű körülményeit, mindig figyelembe véve a növényfajta-oltalom jogosultjának érdekeit is. Az ésszerű körülmények meghatározásánál foglalkozni lehet a méltányos kárpótlással és a kényszerengedély kedvezményezettjének bizonyos egyéb kötelezettségeivel is. A kényszerengedély megadásától számított egy éven belül mindkét fél kérheti a döntés törlését vagy megváltoztatását, ha az eredeti döntés időpontjában fennálló körülmények megváltoztak. A lényegében származtatott fajták esetében a kényszerengedélyt gyakorlatilag kivétel nélkül meg kell adni, meghatározva azonban megfelelő részesedés kifizetését. Kényszerengedélyt oltalmazott növényfajtára tagország nem adhat, csak a Közösségi Növényfajta Hivatal. A Rendelet III. része (30-48. cikkelyek) a Közösségi Növényfajta Hivatal felépítésével foglalkozik. Ennek I. fejezete az általános előírásokat határozza meg. A Hivatal az Európai Közösség jogi személyiségű testületé, amelyet a tagországok mindegyikében megillet minden jogi személynek járó jog. A Hivatalt elnöke képviseli. Az Adminisztratív Tanács hozzájárulásával a Hivatal egyes funkcióinak ellátására bízhat meg nemzeti ügynökségeket, vagy létesíthet egyes tagországokban alhivatalt az adott ország hozzájárulásával (30. cikkely). A Hivatal személyzetével kapcsolatban az Európai Közösség hivatalaira vonatkozó Szolgálati Szabályzat érvényes (31. cikkely). A Hivatalra érvényes az EK-hivatalok előjogairól és mentelmi jogairól szóló protokoll (32. cikkely). A 33. cikkely a Hivatal felelősségével foglalkozik. A Hivatal szerződéseivel kapcsolatos felelősségére vonatkoznak a szerződésekre vonatkozó általános törvények. Szerződésben nem rögzített ügyekben is orvosolnia kell a Hivatalnak minden kárt, amelyet részlegei vagy alkalmazottjai okoztak munkájuk teljesítése közben. Az alkalmazottak személyes felelősségével kapcsolatban a Hivatallal szemben az EK hivatalnokaira vonatkozó Szolgálati Szabályzat az irányadó. A bejelentések és egyéb dokumentumok az EK bármely hivatalos nyelvén benyújthatók. A hivatal előtti eljárásokban - mind az írásbeliekben, mind a szóbeliekben - az EK bármely hivatalos nyelve alkalmazható. Az ezzel kapcsolatos fordítási és szimultán tolmácsolási szolgáltatást a Hivatalnak kell biztosítani külön költségek felszámítása nélkül (34. cikkely). A Hivatal döntéseit - ha nem kerülnek a Fellebbviteli Tanács elé (lásd később, a 72. cikkelyben) - a Hivatal elnökének hatáskörében hozzák. A legtöbb ügyben a döntés előkészítése egy, a Hivatal személyzetéből alakult háromfős bizottságban történik. Ennek összetételét és hatáskörét külön végrehajtási szabályzatban határozzák meg. Ezen bizottság döntései meghozatalában instrukciókat nem fogadhat el. A Hivatal elnöke bizonyos döntésekben átadhatja hatáskörét a Hivatal valamely tagjának (35. cikkely). A II. fejezet az Adminisztratív Tanáccsal (Administrative Council) foglalkozik. Az Adminisztratív Tanács olyan, a Hivatalhoz rendelt szerv, amelynek hatáskörébe tartozik, hogy- tanácsokat adjon, és irányvonalakat dolgozzon ki a Hivatal által gondozott ügyekben;- figyelje a Hivatal tevékenységét, és felülvizsgálja a Hivatal elnökének beszámolóit;- meghatározza a Hivatalban működő bizottságok számát és a köztük lévő munkamegosztást;- kidolgozza a hivatali munkamódszerek szabályait és irányelveit. Az Adminisztratív Tanács általában véleményezheti mind az egyes bizottságoknak, mind az egész Hivatalnak a munkáját. A Tanácsnak jóvá kell hagynia-módosítással vagy módosítás nélkül - a Hivatal minden tervezetét, rendeletét és szabályzatát, továbbá hozzá kell szólnia a Hivatal díjrendeleteihez és költségvetéséhez (36. cikkely). Az Adminisztratív Tanács az egyes tagországok egyegy képviselőjéből és az EK Bizottság egy képviselőjéből áll. Az Adminisztratív Tanács tagjait tanácsadók vagy szakértők segíthetik (38. cikkely). Az Adminisztratív Tanács maga választja saját tagjai közül elnökét és elnökhelyettesét. Az elnökhelyettes teljes joggal helyettesítheti az elnököt annak akadályoztatása esetén. Az elnök és elnökhelyettes hivatali időtartama három év, amely megújítható. Az Adminisztratív Tanács adott esetben három éven belül is választhat új elnököt és elnökhelyettest (38. cikkely). Az Adminisztratív Tanács tanácskozásait a Tanács elnöke hívja össze. A tanácskozáson a Hivatal elnökének részt kell vennie, hacsak az Adminisztratív Tanács nem dönt másképpen. Evenként egyszer rendes tanácskozást kell összehívni. Soron kívüli tanácskozásokat kell összehívni a Tanács elnökének, az EK Bizottságnak vagy a tagországok egyharmadának kezdeményezésére. A tanácskozásokra az Adminisztratív Tanács titkársági igényeit a Hivatalnak kell biztosítania. Az Adminisztratív Tanácsnak ki
