Iparjogvédelmi Szemle, 1995 (100. évfolyam, 1-6. szám)
1995 / 2. szám - Dr. Vida Sándor: A német védjegytörvény – magyar szemmel (II. rész)
Iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 100. évfolyam II. lööS. aprili DR. VIDA SÁNDOR A német védjegytörvény - magyar szemmel " (II. rész) ii. ELJÁRÁSJOGI RENDELKEZÉSEK A lajstromozási eljárás gyorsítása érdekében az 1994. évi törvény a Szabadalmi Hivatal előtti eljárást új alapokra fektette: inei;szríiiik a bejelentés közzététele, s a Szabadalmi Hivatal csupán az alaki feltételek fennforgását és az abszolút lajstromozást gátló okokat vizsgál ja, s ha ezek után nem lát akadályt fennforogni, a védjegyet bejegyzik (41. 5): Jcsz.ölaUís benyújtásának pedig csak u védjegy bejegyzését követően van helye. Ha ez utóbbi eredményre vezet, akkora védjegyet törlik (43. § /2/bekezdés), ugyanúgy. mint a törlési per sikere esetén. A lajstromozási eljárás szerkezetének átalakítását gazdaságpolitikai megfontolások motiválták: a tapasztalat azt mutatta, hogy a közzétett védjegybejelentéseknek csupán mintegy 25%-a ellen nyújtottak be felszólalást. A megreformált el járás következtében most a védjegybejelentések túlnyomó része vonatkozásában a jogszerzés lehetősége lényegesen meggyorsul, ami ugyanakkor gyorsítja a jogérvényesítés lehetőségét is. hiszen a védjegy bejegyzését követően az utánzással szemben azonnal fel lehet lépni. 17. KLSŐBBSÉG A külföldi bejelentésre alapított elsőbbségi igényt a bejelentést követő két hónapon belül be kell jelenteni (az elsőbbségi időpont és a korábbi bejelentés országának közlésével). Ezt követően a Szabadalmi Hivatal felhívja a bejelentőt, hogy további két hónapon belül nyújtsa be az elsőbbségi okiratot (34. íj). * * A cikk első része az. Iparjogvédelmi Szemle 1995. évii. (februári) számában jelent meg. IX. AZ. ABSZOLÚT LAJSTROMOZÁST GÁTLÓ OKI )K VIZSGÁLATA Ha a bejelentett megjelöléssel szemben abszolút lajstromozást gátló ok forog fenn1, akkora bejelentést elutasítják. Az abszolút lajstromozást gátló oknak a bejegyzés időpontjában kell fennforognia. A törvény e vonatkozásban kiemeli (37. § 121 bekezdés) a 8. § 111 bekezdés I. 2. 3 pontjaiban meghatározott lajstromozást gátló okokat (megkülönböztetőképesség hiánya, rendeltetésjelző, minőségjelző. szabadjelzés stb.) azzal, hogy ha ezek a bejegyzési ejárás vagy a fellebbezési eljárás során megszűnnek (pl. a védjegy megszerzi a megkülönböztetőképességet). akkor a lajstromozást gátló ok elesik, és a védjegyet bejegyzik. Ilyen esetben azonban - rendelkezik a törvény - a védjegyet nem a bejelentés időpontjától, hanem a lajstromozást gátló ok megszűnésének időpontjától illeti meg az oltalom. Ily módon biztosítja a törvény a magánérdek és a közérdek közötti egyensúlyt - mondja az indokolás.' Az abszolút lajstromozást gátló okok vizsgálatának liberalizálására utal. hogy a bejelentés a megjelölés megtévesztőjellege miatt csak akkor utasítható el. ha a megtévesztés „nyilvánvaló", a közismert védjeggyel megegyező megjelölés pedig csak akkor, ha a közismertség hivatalból ismert (amtsbekannt). Ez persze egyáltalán nem jelenti, hogy abszolút lajstromozást gátló ok fennforgása esetén ez a lasjtromozási akadály törlési eljárás keretében ne volna érvényesíthető (50. íj). Az ilyen eljárást bárki megindíthatja (actio publica), s az a Szabadalmi Hivatal hatáskörébe tartozik (54. §). A törlési eljárásban hozott határozat ellen a Szabadalmi Bírósághoz van felszólalásnak helye. Ilyen eljárás megindítását mindenesetre csak a védjegy bejegyzését követő tíz éven belül lehet kérni.
