Iparjogvédelmi Szemle, 1995 (100. évfolyam, 1-6. szám)

1995 / 1. szám - Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, Ipari minta- és védjegyjog területéről

50 dr. Palágyi Tivadar bejelentést nyújtottak be a Kereskedelmi és Földműve­lésügyi Minisztérium Kereskedelmi és Vállalatügyi Fő­osztályán. Az 1955. évi iparjogvédelmi törvény hatályba­lépése óta 18 179 védjegyet lajstromoztattak. 1977 óta 1048 szabadalmat engedélyeztek. A bejelentések számának növekedése annak köszönhe­tő, hogy szigorították a jogtalan használat, ill. bitorlás elleni szabályokat és az ilyen szabályok megsértésének ellenőrzését. 5. Dél-Afríka Egy kisenergiájú biztosítékra vonatkozó szabadalom ellen megsemmisítési keresetet nyújtottak be azon az alapon, hogy a találmány a bejelentés napján kézenfekvő volt. A bíróság döntésében megállapította, hogy a kézenfekvőség megítélését három lépésben kell végezni. Először meg kell határozni, hogy az elsőbbség időpontjában mi tartozott a technika állásához. A második lépésben meg kell állapí­tani, hogy a találmány a technika állásához képest jelent-e előrehaladást. A harmadik lépésben el kell dönteni, hogy ez az előrehaladás szakember számára kézenfekvő volt-e. A bíróság megállapította, hogy a szabadalom tárgya a technika állásához képest valóban előrehaladást jelentett, mert növelte a biztosíték korrózióállóságát és szilárdságát, és javította annak vízállóságát. Emellett a termék keres­kedelmi sikert is elért. A bíróság a feltalálók által válasz­tott megoldást összességében nem tekintette kézenfekvő­nek, és így a keresetet elutasította. 6. Dél-Amerika Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay 1991. március 23-án egy közös piac létrehozására irányuló szerződést („Mercosul Treaty”) írt alá, amely 1995. január 1-jén lé­pett hatályba. A négy szerződő ország jelenleg tárgyalá­sokat folytat egyrészt arról, hogy a szellemi tulajdon ol­talmára központi szervet hoz létre, másrészt arról is, hogy a négy ország területére érvényes minimális követelmé­nyeket állapít meg a szabadalmi és a védjegyoltalom vo­natkozásában. Az áruk szabad forgalmának biztosítására is közös szabályokat fognak kidolgozni. 7. Dél-Korea A dél-koreai szabadalmi joggyakorlatban elvileg megkí­vánják, hogy a szabadalmi bejelentések leírásában a be­jelentő ismertesse a technika állását, de ezt az elővizsgálók mostanáig nem ellenőrizték. Most a Szabadalmi Hivatal elnöke belső utasítást adott ki arról, hogy meg kell köve­telni a leírásokban a technika állásának ismertetését, mert ez egyrészt segít meggátolni az azonos tárgyú párhuzamos bejelentésekre szabadalom engedélyezését, másrészt megkönnyíti az elővizsgálók munkáját. 8. Egyiptom A Fehér Ház kereskedelmi képviselője által vezetett ame­rikai küldöttséggel folytatott tárgyalás során az egyiptomi tudományos és kutatási miniszter megerősítette, hogy az Általános Tarifa- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) előírásaival összhangban új iparjogvédelmi törvényt ké­szítettek elő. A miniszter rámutatott, hogy az új törvénytervezet szer­ves részét képezi annak a tudományos és technológiai együttműködési szerződésnek, amelyet az egyiptomi és az amerikai fél a gazdasági fejlődés előmozdítása érdeké­ben készít elő. 9. Eurázsiái Szabadalmi Egyezmény A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) közlése sze­rint 1994. szeptember 9-én az alábbi tíz korábbi szovjet köztársaság aláírta az Eurázsiái Szabadalmi Egyezményt: Azerbajdzsán, Belorusszia, Grúzia, Kazahsztán, Kirgizia, Moldova, Oroszország, Örményország, Tádzsikisztán és Ukrajna. Bármely ország, amely tagja az Egyesült Nemzetek Szervezetének, a Párizsi Uniós Egyezménynek vagy a Szabadalmi Együttműködési Szerződésnek, csatlakozhat az Eurázsiái Szabadalmi Egyezményhez. 10. Finnország A) Finnországban az Európai Unió 1768/92 sz. rendele­tével összhangban 1994. július 1-jén bevezették a gyógy­szer tárgyú szabadalmakra a kiegészítő oltalmi bizonyla­tot. Ilyen oltalmat a finnországi forgalombahozatali engedély keltétől vagy - ha ez későbbi - a szabadalom engedélyezésétől számított 6 hónapon belül kell kérni. B) Finnország csatlakozása után az Európai Unióhoz idő­szerűvé vált az Európai Szabadalmi Egyezményhez való csatlakozás kérdése is. 1994 májusi tájékoztatónkban már hírt adtunk arról, hogy a finnek ezt akkorra kívánták ha­lasztani, amikor a Közösségi Szabadalmi Egyezmény is hatályba lép. Az Európai Unióhoz való csatlakozás kérdésében le­folyt, kedvezően végződött szavazás eredményeként az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium most azt javasolta, hogy kezdjenek ismét tárgyalásokat az Európai Szabadal­mi Hivatallal (ESzH) az Európai Szabadalmi Egyezmény­hez való csatlakozásról. Célul azt tűzték ki, hogy a csat­lakozás 1996. június 1-jéig valósuljon meg. A javaslatot a közeljövőben beterjesztik a kormánynak jóváhagyás cél­jából, és ha az ESzH-val megegyezésre jutnak, a végleges döntést az 1995 tavaszán megválasztandó új finn parla­ment fogja meghozni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom