Iparjogvédelmi Szemle, 1995 (100. évfolyam, 1-6. szám)

1995 / 1. szám - Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, Ipari minta- és védjegyjog területéről

Hírek a szabadalmi és védjegyjog területéről 49 C) A mellrák génjének (BRCAI) amerikai tudósok által való felfedezése és ennek megfelelő szabadalmi bejelen­tés benyújtása kapcsán fellángoltak a viták arról, hogy géneket lehet-e szabadalmaztatni, mert Mark Skolnick, a sikeres kutató professzor megalapította a Myriad Genetics vállalatot a kutatási eredmény kereskedelmi kihasználá­sára. Kommentátorok attól félnek, hogy ez a cég mono­polhelyzetet fog kiharcolni. A Merck és a Smith-Kline Beecham cégek máris heves ellenkezést fejtenek ki. Az utóbbi cég a Human Genome Sciences céggel együttműködik expresszált génszekven­ciák azonosításában az ilyen szekvenciák szabadalmaz­tatása céljából. Ezzel szemben a Merck cég az ilyen ku­tatási eredményeket bárki számára elérhetővé kívánja tenni, mert nézete szerint „az alapvető biológia nem sajá­títható ki”. Itt megjegyezzük, hogy az Egyesült Királyság Bioipari Társaságának (UK Bioindustry Association) Iparjogvé­delmi Tanácsadó Bizottsága olyan állásfoglalást tett köz­zé, amely szerint elvileg nem lehet kifogás génszekven­ciákra vonatkozó szabadalmak ellen, ha azok kielégítik a szabadalmazhatóság alapfeltételeit, vagyis újak, feltalálói tevékenységen alapszanak és iparilag alkalmazhatók (az Egyesült Államokban: hasznosak). D) 1994. szeptemberi tájékoztatónkban ismertettünk a bi­ológiai találmányok hasznosságának bizonyítása kapcsán felmerülő néhány kérdést. Katona Gábor New York-i sza­badalmi ügyvivőtől kapott újabb tájékoztatás alapján ki­egészítjük a korábban mondottakat. A gyakorlati hasznosság bizonyítása kapcsán alapvető szabály, hogy az elővizsgáló a bejelentésben megadott hasznosságot csak irodalmi hivatkozásokkal megalapo­zott tények alapján vonhatja kétségbe; ha nem helyesen alapozza meg elutasító álláspontját, ill. ha azt olyan té­nyekre alapozza, amelyeket nem támaszt alá irodalmi adatokkal, a Szabadalmi Joggyakorlat Szabályainak (Ru­les of Practice in Patent Cases) 1.107(b) szakasza alapján a bejelentő eskü alatti szakértői nyilatkozatot kérhet tőle. Ezt az elővizsgáló nagy valószínűséggel megtagadja, ami­nek viszont az a következménye, hogy az elutasítást mint megalapozatlant vissza kell vonnia. Az amerikai joggyakorlat szerint a további eljárás so­rán, pl. fellebbezés esetén az elővizsgáló állítását fogadják el, ha a bejelentő nem követelt az elővizsgálótól az 1.107(b) szakasz alapján eskü alatti nyilatkozatot. A szeptemberi tájékoztató szerint rákellenes hatású gyógyszerek esetében különösen nehéz meggyőzni az amerikai elővizsgálókat, mert abból indulnak ki, hogy a rák nem gyógyítható. Ezt az állítást most akként módo­sítjuk, hogy rákellenes vegyületekre és kezelési eljárások­ra az Egyesült Államokban is engedélyeznek szabadalmat akkor, ha a bejelentő nem általánosan állít vagy igényel rákellenes hasznosságot, ami annyit jelent, hogy ha a bejelentő egy rákellenes szer hasznosságát egy-két vagy néhány rákféleséggel kapcsolatban bizonyítja, ilyen körre vonatkoztatva kaphat szabadalmi oltalmat. 2. Argentína Az Argentin Szenátus Ipari Bizottsága 1994. október 20- án elfogadta a gyógyszerek oltalmát is lehetővé tevő új szabadalmi törvény tervezetét, amelyet a Tudományos és Technológiai Bizottság, valamint a Kereskedelmi Bizott­ság is elfogadott, de a szenátusi szavazás előtt még el kell nyernie a Szenátus Egészségügyi Bizottságának a jóváha­gyását is; ezt követően kerül majd az Alsóház elé. Menem elnök 1994. október 18-án ausztriai látogatása előtt tartott sajtókonferenciáján kijelentette, hogy a tör­vénytervezetet december végéig mindkét ház el fogja fo­gadni. A törvénytervezet 10 év átmeneti időt biztosít, bünteté­seket helyez kilátásba a monopolisztikus kereskedelmi gyakorlat ellen, és előírja Országos Iparjogvédelmi Intézet felállítását. A szabadalmak oltalmi ideje a tervezet szerint a bejelentés napjától számított 20 év lesz. Bizonyos körül­mények között a kormány elrendelheti majd hazai gyártók számára használati engedély adását, aminek fejében agy ár­­tóknak 2-6 % nagyságrendű licenciadíjat kell fizetniük. Argentína jelenlegi szabadalmi törvénye 1864-ben szü­letett, és nem teszi lehetővé a gyógyszerek oltalmát. Az Egyesült Államok gyógyszergyártói azt állítják, hogy évente 200 millió dollárt vesztenek a gyógyszerek szaba­dalmi oltalmának argentínai tilalma miatt. 3. Ausztrália A) A növényfajták oltalmára vonatkozó, 1987. évi törvény helyébe 1994. november 10-én új törvény lépett, amely összhangban áll az új növényfajták oltalmára vonatkozó Nemzetközi Unió (UPOV) 1990-ben felülvizsgált szöve­gével. Az új törvény, amelynek alapján kizárólagos jogot lehet szerezni újonnan kitenyésztett növényfajtákra, a növény­­termesztők számára szélesebb körű jogokat biztosít, mint az 1987. évi törvény, és azt várják tőle, hogy ösztönözni fogja a vetőmagkivitelt. B) 1994. májusi tájékoztatónkban hírt adtunk arról, hogy Ausztráliában új védjegytörvényt dolgoztak ki. Ezt most jóváhagyta a Parlament, de várható, hogy hatálybalépése előtt még számos módosításon fog átesni. így az ausztrál szakemberek szerint legkorábban 1996 közepén fog ha­tályba lépni. 4. Bahrein A szabadalmi és védjegybejelentések száma 1994-ben je­lentősen nőtt az előző évekhez viszonyítva: 1994 augusz­tusában 53 védjegybejelentést és 5 szolgáltatási védjegy­

Next

/
Oldalképek
Tartalom