Iparjogvédelmi Szemle, 1995 (100. évfolyam, 1-6. szám)

1995 / 1. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Petzné dr. Stifter Mária, Dr. Hajdú Tamásné: Látogatás az amerikai szabadalmi és védjegy hivatalnál

44 dr. Petzné dr. Stifter Mária - dr. Hajdú Tamásné (6) Mi számít új anyagnak? (Még az azonos napon beadott, de nem az eredeti bejelentésben lévő anyag is új!) (7) A leírás egyes részeinek más anyagra való hivat­kozással történő helyettesítése bizonyos esetekben megengedett. (8) Az igénypontok áttekinthetetlenségének esetei. (9) A Markush-csoportokra vonatkozó gyakorlat. (10) Mikor engedhető meg a „negatív” kifejezéssel való jellemzés? (Döntő jelentőségű e téren az oltalmi kör egyértelműsége.) (11) Mikor engedhető meg a működéssel, funkcióval való jellemzés? (12) Hogyan kezelik a nyilvánvaló hibákat (pl. fordítás esetén)? KÉRELMEK (PETITIONS) A Szabadalmi Elnökhelyettes Hivatala (Office of the Dep­uty Assistant Commissioner for Patents, rövidítése: DAC) foglalkozik a kérelmek bizonyos fajtáival. Különbséget tesznek az ügyek között olyan szempontból, hogy azok a Fellebbviteli Tanácsra (Board of Appealre) vagy a Sza­badalmi Elnökhelyettes Hivatalára tartoznak (2. sz. mel­léklet). A LEÍRÁS HIÁNYOSSÁGAI A „KITANÍTÁS” SZEMPONTJÁBÓL A KÉMIAI ESETEKBEN Az a kérdés, hogy a technika állása alapján mi volt meg­jósolható, függ az adott szakterület sajátosságaitól, és en­nélfogva nem válaszolható meg egységesen. Más jósol­ható meg előre a mechanika területén (pl. berendezések esetén), és más a biotechnológiában (pl. az élő szervezet­ben lejátszódó élettani folyamatok esetén). Ezen előadás foglalkozott az úgynevezett „Markush”­­gyakorlattal is, mely egy 1925-ben hozott döntés alapján került be a joggyakorlatba, mint egy adott találmány ese­tén az alternatív megoldások összefoglaló neve, termé­szetesen esetenként változó tartalommal. BIOTECHNOLÓGIAI TÁRGYÚ BEJELENTÉSEK VIZSGÁLATA Az előadás általános áttekintést adott a biotechnológiai tárgyú találmányokról. Eszerint a biotechnológia az új növények, állatok és mikroorganizmusok előállítására vo­natkozik vagy hagyományos szelekciós módszerekkel, vagy új géntechnológiai módszerekkel (például növények vagy állatok mesterséges, gén bevitelével történő génmó­dosításával). A találmány tárgyai növények, állatok és mikroorga­nizmusok, ezek részei és termékei, új eljárások ezek elő­állítására vagy alkalmazására (termék itt maga a szervezet vagy ennek terméke). Az USA szabadalmi rendszerében mikroorganizmus alatt plazmid, sejtvonal (növényi és állati), alga, baktéri­um, élesztő, gombavírusok, hibridómák, transzformált gazdaszervezetek értendők. A természetben előforduló megkülönböztethetően új, ami:- új formájú,- új minőségű vagy tulajdonságú, vagy olyan kombináció, ami kézzel, laboratóriumban vagy berendezéssel előállítható. Olyan tisztított kémiai vegyületek, amelyek formájukban különböznek a termé­szetben előfordulóktól, szabadalmazhatok. Az 1980-as Diamond- vagy Chakrabarty-döntés értelmében (Legfel­sőbb Bíróság) minden szabadalmazható a Nap alatt, amit ember csinált. Az amerikai törvényhozás az állatok szabadalmazha­tóságát etikai okokból vizsgálva 1988-ban a következő döntést hozta: szabadalmazható minden új és hasznos el­járás, berendezés, előállítás vagy anyagkészítmény, bár­mely új és hasznos „fejlesztés”, ha ez az előzőekben foglaltaknak (utalás a szabadalmazhatósági feltételekre) eleget tesz, kivéve az emberi lényeket (akik nem képez­hetik szabadalom tárgyát). NÖVÉNY­ÉS ÁLLATSZABADALMAK AZ AMERIKAI SZABADALMI HIVATALNÁL Az amerikai törvényt és joggyakorlatot vizsgálva elmond­ható, hogy az USA szabadalmi törvényének a növényfaj­tákra vonatkozó oltalmazhatósági feltételei az UPOV egyezménnyel összhangban fogalmazódtak meg. Az ame­rikai szabadalmi törvény abban különbözik a magyar sza­badalmi törvénytől, hogy nem választja külön a növénye­ket a növényfajtáktól, hanem egységesen kezeli és részesíti szabadalmi oltalomban. A növényfajtáknál sza­badalmazhatósági feltétel az újdonság és megkülönböz­­tethetőség lajstromozható fajtanévvel. A növényekre vonatkozó szabadalmi bejelentés 2 színes fényképet tar­talmaz, amelyet a megadásnál a közlönyben nem nyom­tatnak ki, mert a nyomdai úton előállított képet nem tartják informatívnak. Az állatok szabadalmazhatóságát sem szabályozzák külön, ezeknek is az általános szabadalmazhatósági fel­tételeknek kell eleget tenniük. Jelen pillanatban 7 meg­adott szabadalom van génmanipulált állatokra, hagyomá­nyosan tenyésztett állatfajtákra eddig még oltalmat nem adtak. Az illetékesek véleménye szerint ez sértené is az állattenyésztők érdekeit, feltehetőleg ilyen típusú szaba­

Next

/
Oldalképek
Tartalom