Iparjogvédelmi Szemle, 1995 (100. évfolyam, 1-6. szám)
1995 / 1. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Petzné dr. Stifter Mária, Dr. Hajdú Tamásné: Látogatás az amerikai szabadalmi és védjegy hivatalnál
Látogatás az Amerikai Szabadalmi és Védjegy Hivatalnál 45 dalmak ezért a jövőben sem várhatók. Annak ellenére, hogy a szabadalmi törvény ezt lehetővé teszi, eddig ilyen szabadalmi bejelentést még nem tettek. Állatok oltalmára vonatkozó, igényponttal rendelkező, folyamatban lévő bejelentés jelen pillanatban 359 van a Hivatalnál. Ezek alatt transzgén állatokat kell érteni. Érdeklődésünkre az állatokra (fajtákra) vonatkozó nemzetközi, UPOV egyezményhez hasonló vagy azon belüli szabályozással kapcsolatban az amerikai kollégák elmondták, hogy volt ilyen kezdeményezés, de ezen a ponton holtpontra jutott ez a kérdés. SZOFTVERREL KAPCSOLATOS SZABADALMI BEJELENTÉSEK VIZSGÁLATA Sok konkrét jogeset ismertetésére került sor, amelyben feszegették a korábbi merev határokat, amennyiben egyre tágabban értelmezik a szabadalmazható találmányok körét ezen a területen. Lassan már csak azt tekintik fontosnak, hogy a szabadalmas kizárólagos joga alapján ne zárhassa ki a közt a tudományos eredményekből, amelyek sokszor mint matematikai formula alakjában megfogalmazott törvények jelennek meg. Az új nézetek szerint egy programozott gép már nem azonos a programozatlannal. Maga a program továbbra sem szabadalmazható. Az ezen a téren a közelmúltban megnyilvánuló liberálisabb bírói gyakorlat még meglehetősen szokatlan a PTO munkatársai számára. LÁTOGATÁS AZ ATCC SZERVEZETNÉL Az Amerikai Tenyészetek Gyűjteményének (American Type Culture Collection) intézménye Rockville-ben, egy Washington határában lévő kis városkában van, s a maga nemében a legnagyobb intézmény a világon. 70 évvel ezelőtt, tehát a Budapesti Szerződés megkötése előtt alapították. A szervezetnél mintegy 60 000 mikroorganizmus (121 alga, 14 808 baktérium, 397 bakteriofág, 3169 sejttenyészet, 24 989 gomba és élesztő, 19 növényi szövet, 1157 protozoa, 32 mag, 2754 vírus és antiszérum, 7791 rekombináns DNS-anyag) van letétbe helyezve. A letétbe helyezett törzseknek csak kis részét teszik ki a szabadalmaztatás céljából letétbe helyezett törzsek, jelentősebb a kutatás céljából letétbe helyezett törzsek száma. Az intézmény fenntartását is fele arányban ezért az állam fedezi. A kutatásban általánosan használatos törzsnek, mint pl. az Escherichia coli, több mint 250 típusa férhető hozzá e hatalmas intézménynél. A letétbe helyezett mikroorganizmusokat folyékony nitrogénben vagy gáztérben tárolják. A milliós nagyságrendű mikrobák és sejtek kis műanyag tokokban vannak, ezek száma 1,5 millió körüli, és kb. 50 rozsdamentes tartályban vannak lerakva. E hatalmas mikroorganizmus gyűjtemény is csak egy töredékét jelenti a világon letétbe helyezett mikroorganizmusoknak. A legrégebbi törzsek még az intézet alapításának idejéből, 1925-ből származnak. A letétbe helyezés feltétele a törzs előállításának (izolálásának) és jellemzőinek az ismertetése. A szabadalmaztatás céljából letétbe helyezett törzsek a szabadalom megadása után válnak a köz számára hozzáférhetővé. Az ATCC tájékoztatja a szabadalmast, hogy ki kért (és kapott) a letétbe helyezett törzsből, de nagyipari alkalmazás esetén a díjazás kérdése tekintetében már a szabadalmas és a felhasználó között létrejött megállapodás a mérvadó. Az ATCC-publikációk között figyelemfelkeltő cikkek is megjelennek. így például az 1935-ben izolált és az intézetnek 1956-ban adományozott Staphylococcus aurens törzset majd egy évtizedig senki sem vette igénybe. Ekkor látott napvilágot egy figyelemfelkeltő publikáció, amelynek eredményeképpen manapság ez az egyik „legnépszerűbb” törzs (antitesteknek vérszérumból történő kicsapására alkalmazzák). VÉGEZETÜL NÉHÁNY GONDOLAT... Ha néhány mondatban szeretnénk összefoglalni mindazt, ami információtömegként, szubjektív érzésként hatott ránk, illetve megfogalmazódott bennünk a PTO-nál eltöltött három hét alatt, talán a következőket szögezhetjük le. Egy hatalmas, igen fejlett ország óriási méretű hivataláról van szó, amely tény nagyon erősen befolyásolja mind a szabadalmi joggal kapcsolatos politikát, mind pedig az egyének mentalitását. Ebből a tényből fakadó körülmény, hogy nem különösebben törődnek Európával. Az egyesült államokbeli iparjogvédelmi történéseken kívül minden figyelmüket a japán események kötik le. Kutatásaik nagy részét e két ország anyagában végzik. Ahogyan az élet más területén sem alkalmazkodnak a világ többi részéhez (metrikus mértékegységek elhanyagolható szerepe, 110 V, 60 Hz alkalmazása stb.), az iparjogvédelem területén sem érzik szükségesnek a harmonizációt („first to invent”, amerikai osztályozási rendszer, angol nyelvű anyagok preferálása stb.). Az egyén szintjén ez úgy jelentkezik, hogy szinte nem is tudnak arról, hogy „valahol Európában” bármi másképpen van, mint az Egyesült Államokban.
