Iparjogvédelmi Szemle, 1995 (100. évfolyam, 1-6. szám)

1995 / 1. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Petzné dr. Stifter Mária, Dr. Hajdú Tamásné: Látogatás az amerikai szabadalmi és védjegy hivatalnál

Látogatás az Amerikai Szabadalmi és Védjegy Hivatalnál A SZABADALMI RENDSZER FEJLŐDÉSE Az első szabadalmi törvényt 1790. április 10-én léptették életbe. Ekkor a bejelentéseket még az Igazságügyminiszteri Hivatal (Attorney General’s Office) kezelte. Három évvel később a vizsgálati rendszert regisztrációs rendszerrel vál­tották fel. A Szövetségi Bíróság (Federal Court) kezelte a szabadalmakkal kapcsolatos ügyeket. 1836-ban visszaállították a vizsgálati rendszert, újra­szervezték a Szabadalmi Hivatalt, és kodifikálták az új­donság koncepcióját, mint a szabadalmazhatóság alapját. Ajelenleg is érvényes szabadalmi törvény 1952. július 19-én lépett hatályba. Neve: 35 USC (United States Code). A nem-nyilvánvalóság fogalmát először ebben difini­­álták és kodifikálták. A törvény a PTO-t a Kereskedelmi Minisztérium alá sorolja. Az 1992.évi költségvetési (BudgetReconciliation) törvény szerint a Hivatal teljesen önállóan gazdálkodik. A SZABADALMI BEJELENTÉS KELLÉKEI Az előadás folyamán a szabadalmi bejelentéssel kapcso­latos kellékeket ismertették, az ezzel kapcsolatos alapvető fogalmakat definiálták. Jelentősebb különbségként kell megemlíteni Magyarországgal összehasonlítva, hogy az Amerikai Egyesült Államokban- szabadalmi bejelentést csak a feltaláló tehet,- elsőbbségként a feltalálás napját ismerik el (first to invent),- esküt vagy nyilatkozatot kell arra vonatkozólag tenni, hogy ténylegesen a feltaláló találta fel a találmányt. Ismertette az előadás a szabadalmi bejelentés részeit, formáját és tartalmát. Megtudtuk, hogy a PTO-ba évente 175 000 szabadalmi bejelentés érkezik, és körülbelül 100 000 szabadalmat adnak meg. SZÓBELI MEGHALLGATÁS A szóbeli meghallgatásokkal foglalkozó előadásból meg­tudtuk, hogy az Amerikai Szabadalmi Hivatalban- szóbeli meghallgatást csak az érdemi vizsgálat megkez­dése után lehet kérni,- legalább 1 héttel korábban a kívánt megbeszélés idő­pontját egyeztetni kell, és csak arra jogosult vizsgáló tarthat szóbeli megbeszélést,- ennek időtartama 30 percben van maximálva (persze szükség esetén lehet hosszabb is),- a szóbeli meghallgatásnak valamiféle eredménnyel kell lezárulnia,- erről hivatalos jegyzőkönyv készül. HATÁROZATOK A határozatírás a PTO-ban formanyomtatványon történik és legfeljebb 2 alkalommal. A teljesítménybe a határoza­tok és a szóbeli meghallgatások is plusz pontként bele­számítanak. Határidő hosszabbításra van mód, de a plusz határidőkért fizetett pénz exponenciálisan emelkedik. Magánszemélyek és kisvállalkozások minden típusú költség felét fizetik. IGÉNYPONTSZERKESZTÉS Az előadó véleménye szerint alapvető különbség az eu­rópai és amerikai igénypontszerkesztés között az, hogy az európai típusú igénypontok a találmány lényegét fo­galmazzák meg, míg az amerikai igénypontok a találmány keretét határolják körül. Ezért az Amerikai Szabadalmi Hivatalnál a leírás a bejelentés után nem változhat, de az igénypont a megadásig az eljárás során flexibilis marad. Az előadó többször is hangsúlyozta az igénypontok fontosságát, amelyek vizsgálata jelen ti az érdemi vizsgálat alapját. Az igénypontokkal kapcsolatos alapkövetelmény az USA-ban is az, hogy a bejelentő általánosan használt fogalmakat alkalmazzon, ha ezektől eltér, egyértelmű ér­telmezést kell adnia a leírásban. Az elbírálókkal kapcsolatos álláspont az, hogy ők a szabadalmi jog és joggyakorlat legjobb ismerői, ezért ha a bejelentő nem tesz eleget a felhívásban foglaltaknak, a bejelentést el kell utasítani. Egy esetleges elbírálói tévedés a feljebbviteli rendszer keretében korrigálható. Az igénypontok vizsgálatánál a következőket nézik: 1. érthető-e az igénypont nyelvezete, 2. mit is igényelt a bejelentő, 3. szó szerint kell olvasni, és a lehető legtágabban kell az igénypontokat értelmezni. Az amerikai igénypontnak is kötött a szerkezete, áll egy a tárgyi körnek (a találmány megnevezésének) meg­felelő részből (preamble), egy összekötő szóból és az igénypont lényegét jelentő fő részből (body). Készítményeknél az összekötő szó szerepe jelentős, három eset lehetséges: a) az igénypont zárt, a készítmény valamiből „áll” (con­sisting of), újdonságrontó is csak az lehet, ami ugyan­ebből áll, b) az igénypont nyitott, a készítmény valamit „tartalmaz” (comprising), de mást is tartalmazhat, újdonságrontó bármi lehet, ami a felsorolt komponenseket is tartal­mazza, c) az igénypont félig zárt, a készítmény valamiből „alap­vetően áll” (consisting essentially of), a többi kompo­nens szerepe elhanyagolható, az újdonságvizsgálat en­nek megfelelően történik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom