Iparjogvédelmi Szemle, 1995 (100. évfolyam, 1-6. szám)
1995 / 1. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Petzné dr. Stifter Mária, Dr. Hajdú Tamásné: Látogatás az amerikai szabadalmi és védjegy hivatalnál
Iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 100. évfolyam 1. 1995. február NEMZETKÖZI KITEKINTŐ DR. PETZNÉ DR. STIFTER MÁRIA - DR. HAJDÚ TAMÁSNÉ Látogatás az Amerikai Szabadalmi és Védjegy Hivatalnál 1994. októberében háromhetes tanfolyamon vettünk részt az Amerikai Szabadalmi és Védjegy Hivatal (Patent and Trademark Office, a továbbiakban PTO) washingtoni székházában. A tanfolyamon 11 ország 28 küldötte vett részt, csehek, szlovákok, lengyelek, románok, lettek, észtek, litvánok, mexikóiak, albánok, szaúd-arábiaiak és mi, magyarok. Mint Lehmen úr, a PTO elnöke kifejtette, nem véletlen, hogy a meghívottak ezen országokból kerültek ki. A tanfolyam szervezésénél alapvető szempont volt, hogy míg - Lehmen úr véleménye szerint - az Egyesült Államok vezető szerepet játszik a napjainkban zajló „második ipari forradalom” oly módon történő véghezvitelében, hogy az emberiség a környezetét alkotó természetet minél kevésbé zsákmányolja ki, a tanfolyam résztvevőinek hazáját jelentő országokban feltehetően még nagyon sok tennivaló akad e területen. Lehmen úr szerint ez a cél sok esetben a fizikai munkát kiváltó szellemi tevékenység előtérbe kerülésével valósul meg, amely tény már önmagában is alátámasztja a szellemi tulajdon oltalmának fontosságát. A továbbiakban - a teljesség igénye nélkül - néhány szempontot kiragadunk abból a hatalmas információmenynyiségből, amelynek szinte minden egyes elemével igen részletesen lehetne foglalkozni. A PTO SZEREPE, FELADATKÖRE Mivel a meghallgatott előadássorozat részét képezi annak az oktatásnak, amelyben a PTO-ba belépő kezdő elbírálókat részesítik, az előadássorozat számos olyan információt tartalmazott, amely nélkülözhetetlen egy munkáját ezen a helyen megkezdő ember számára. A bevezető előadás célkitűzése a következő volt:- a PTO helyének meghatározása a szellemi tulajdon védelmének szövetségi rendszerében,- a később sokat emlegetett 35 USC 101-ben meghatározott követelmények természetének és tartalmának ismertetése,- a szabadalmi rendszer alkotmányos alapjainak bemutatása,- a PTO szervezeti felépítésének megvilágítása (1. sz. melléklet),- állami alkalmazottakra, ezen belül különösen a PTO alkalmazottaira vonatkozó etikai megfontolások ismertetése,- az elbíráló, mint egy adott szakmához tartozó, ill. polgári személy felelősségének az elemzése. A szabadalmi oltalom alapjait az Egyesült Államokban az alkotmány I. cikkének 8. fejezete teremti meg: „The Congress shall have the power ... to promote the progress of science and useful arts, by securing for limited times to authors and inventors the exclusive rights to their respective writings and discoveries.” („A Kongresszusnak legyen joga ... a tudomány és a hasznos művészetek fejlődését elősegítsem oly módon, hogy a szerzőknek és a feltalálóknak egy meghatározott időtartamra kizárólagos jogot biztosít írásműveik és felfedezéseik hasznosítására.”) Ez a bekezdés képezi tehát a szerzői jogra, a szabadalmi és a védjegyoltalomra vonatkozó törvény alapjait (természetesen ezeket is a Kongresszusnak kellett törvénybe foglalnia). A megadástól (vagyis a publikációtól) számított 17 évre adnak szabadalmi oltalmat az USA területére minden „új, hasznos és nem-nyilvánvaló” megoldásra. A szabadalom engedélyezéséhez a következő ideológiát ragasztják:- közvetlen előny származik abból, hogy az új információ megjelenése másokat annak javítására, ill. az új ismeretekkel kísérletek folytatására sarkall,- késleltetett előny, hogy az oltalmi idő lejártával a köz szabadon használhatja a találmányt,- hosszú távon jelentkező előnyös hatás, hogy egy érvényes és kikényszeríthető szabadalom megszerzésének a lehetősége ellentételezi a kutatás-fejlesztés költségeit, és így az új technológiák kifejlesztésének irányába hat.
