Iparjogvédelmi Szemle, 1995 (100. évfolyam, 1-6. szám)
1995 / 1. szám - Martti Enajarvi: A feltalálói tevékenység támogatásának állami eszközei
28 Martti Enäjärvi közvéleményt, a politikai döntéshozókat, a tanárokat, a sajtót és magukat az állampolgárokat (amennyire csak lehetséges) azért, hogy megértsék a kreativitás és a feltalálói tevékenység jelentőségét. Tevékenységi elképzeléseink harmadik és negyedik pontja alapján célzott kampányokba és országos méretű projektekbe fogtunk. Együttműködünk más társadalmi szervezetekkel és a magánszektorral.4 Az együttműködés főként két okból lényeges: jobban elterjed az ipari tulajdonjogok fontosságát kiemelő információ és a források elegendőek a projektek lebonyolításához. Finnországban 1992-ben országos kampányra került sor. A finn szabadalom az idő tájt ünnepelte 150 éves évfordulóját, a Szabadalmi és Lajstromozási Hivatal pedig 50 éves fennállását. A jubileumi év a finn feltalálói és alkotószellem és tudás jegyében telt. A jubileumi évben 19 projekt valósult meg és a visszajelzések örvendetesek voltak. Különösen említésre méltóak itt az ifjúsági rendezvények, a különböző szimpóziumok és szemináriumok, továbbá az INNOPOTTI elnevezésű színvonalas szolgálati találmányi verseny. A jubileumi év visszajelzéseként Finnország számos részéről fejezték ki reményüket, hogy a mély gazdasági recesszió és az abból eredő szellemi depresszió leküzdésére a jövőben is kellene valamit tenni. Ezen az alapon kezdtünk konkrét intézkedések tervezéséhez egy, a Szabadalmi Hivatal által létrehozott munkacsoportban.5 INNOSUOMI néven új, egyéves projektet készítettünk és reméljük, hogy a projekt nem az ünnepi beszédek szintjén marad, hanem konkrét eredményei lesznek. Az INNOSUOMI projekt célja az, hogy a kreativitás, a vállalkozószellem és a tudás révén a foglalkoztatás helyzetét javítsa és a honi piacot újból felélénkítse (2. sz. melléklet). Ezeknek a tényezőknek a jövőben mindig kulcsszerepük lesz mind a hazai piacon, mind az export területén. A jó ÖTLETEKet TERMÉKké kell alakítani és PIACra kell vinni. A projekt 30 INNOKLINIK rendezvényből áll szerte Finnországban és az INNOYRITTÄJÄ (INNOVÁCIÓS VÁLLALKOZÓ) versenyből. Az INNOKLINIKák jelentős eseményekké váltak, feltalálók és vállalkozók ezreinek részvételével. Az INNOVÁCIÓS VÁLLALKOZÓ versenyen 235 vállalkozó vett részt. Az INNOSUOMI a közigazgatást és a magánszektort átfogó jelentős projekt. A Szabadalmi Hivatal mellett részt vesz benne egyebek mellett a Kereskedelmi és Ipari Minisztérium, a Munkaügyi Minisztérium, a Feltalálói Alapítvány, a Központi Oktatási Hivatal, a Kisiparosok Központi Szövetsége, a Finn Önállóság Jubileumi Alapítvány (SITRA), a Finn Munka és Társadalom Egyesület, a Finn Vállalkozók Központi Szövetsége (SYKL) és a Technológiafejlesztési Központ (TEKES). A kampányt munkaadói és munkavállalói szövetségek és sok egyéb szervezet is támogatja. A sajtó és a televízió hozzáállása a projekthez igen reménytkeltő volt. Aprojekt védnöke Martti Ahtisaari, a Finn Köztársaság elnöke, aki az INNOSUOMI-hez intézett üzenetében az alábbiakat állapítja meg: „Jövőnk főként attól függ, mire vagyunk képesek. Az INNOSUOMI projekt azt a célt tűzte maga elé, hogy kreativitással, vállalkozószellemmel, tudással és együttműködéssel jobb foglalkoztatottsági helyzetet teremtsen. A projekt egyúttal a gazdasági és a szellemi depresszió felszámolását, a hazai piac újbóli élénkítését célozza. Sok sikert kívánok a projektnek. Remélem azt is, hogy lehetőség szerint egyre több résztvevője lesz az INNOSUOMI és az INNOKLINIK rendezvényeknek, valamint az INNOVÁCIÓS VÁLLALKOZÓ versenynek.” Az ilyen projektek, kampányaikkal együtt túl nagyok ahhoz, hogy a Szabadalmi Hivatal önmagában le tudná bonyolítani Mi akadályozná meg azonban pl. a szabadalmi hivatalokat abban, hogy hasonló projekteket kezdeményezzenek és azokban résztvegyenek? Ily módon a feltalálói tevékenység és a kreativitás központi jelentősége a politikai döntéshozóknál, a sajtóban, a vállalkozóknál és így a nagy tömegek előtt a lehető legnagyobb mértékben hangsúlyozható. Ilyen projektek segítségével az államigazgatás és a magánszektor részéről a feltalálói tevékenység pénzügyi támogatására is lehetőség nyílik. Amennyiben az állami szektor pénzt ad pl. a feltalálói vagy egyéb tevékenység támogatására, ez elsősorban politikai döntés és értékelés kérdése, ami befolyásolható. Éppúgy egy vállalat a magánszektorban általában csak azzal a feltétellel lehet sikeres, ha vezetése elkötelezi magát ilyen innovációs és szabadalmi politika mellett, különben nehézségei támadnak (3. sz. melléklet). HOL VANNAK A LEHETŐSÉGEINK? Az innováció és a szellemi tulajdon értékelésére általában az iparban és a gazdaságban jó példa lehet Japán. A japánokat illeti meg a második világháború után az évszázad legnagyobb „találmánya”. Belátták, hogy akié a szellemi tulajdon, az uralja a technológiát, az ipart, a gazdasági életet és egyéb mást is! Japánnak nincs jelentős olaj- vagy ásványkincse, sem egyéb jelentős természeti kincse, legalábbis az ország lakosságához vagy területéhez viszonyítva. Ennek ellenére know-how révén, innovációs tevékenységgel és a rájuk jellemző alázatos szorgalommal a világ egyik vezető gazdasági és ipari hatalmává váltak, amely egyformán versenytársa Nyugat-Európának és az USA-nak. Japánban évente 1 millió lakosra számítva kb. 2700 belföldi szabadalmi bejelentést nyújtanak be. Az idevágó számadatok Norvégiában kb. 250, Dániában kb. 360, Finnországban kb. 450, Svédországban kb. 550, Németországban kb. 570 és az USA-ban kb. 370. A fenti számok azt mutatják, hogy Japán ezen a területen meglepő gyorsasággal előzte meg versenytársait. A statisztika nem tartalmazza az ún. kis szabadalmakat (használati mintákat),
