Iparjogvédelmi Szemle, 1995 (100. évfolyam, 1-6. szám)
1995 / 1. szám - Martti Enajarvi: A feltalálói tevékenység támogatásának állami eszközei
A feltalálói tevékenység támogatásának állami eszközei 29 amelyek különösen Japánban és Németországban nagy népszerűségnek örvendenek. Miért ne tudnánk mi is, európaiak, ismereteink és kreativitásunk révén sikeresek lenni, ha megtanuljuk azt, hogy a szellemi tulajdont becsülni kell és a munkát tiszteletben kell tartani? HOGYAN KELETKEZNEK ÖTLETEK? Hogyan keletkeznek, hol születnek ötletek? Alvar Aalto, az ismert finn építész és akadémikus utánozhatatlan stílusában a következőképpen érzékelteti az ötletek keletkezését: „Az ötletek nagy lazachoz vagy tengeri pisztránghoz hasonlatosak. Nem felnőttnek születnek, inég csak nem is a tengerben vagy a vizekben, ahol általában élnek. Egy tájon, megélhetési helyüktől több száz mérföldnyi távolságban, ahol a folyók keskeny patakokká lesznek, kis tiszta tavakban a hegyek között, az első vízcseppek alatt olvadó gleccserek alatt, ott születnek.” Az új ötletek és a hozzájuk kapcsolódó „víziók” úgy keletkeznek, mint ahogyan Aalto mondja, „az első vízcseppek alatt olvadó gleccserek”. De másként és máshol is keletkezhetnek. Vállalatoknál, egyetemeken, a kutatásban és a tudományban és sok más helyen általában szükség van aktív és jól megtervezett innovációs munkára, hogy a jó ötletekből termék legyen és az piacra vihető legyen. Ennek sikere érdekében fontos, hogy a vállalat legfőbb vezetői vagy egy másik egység erre és az innovációs tevékenységre belülről elkötelezze magát. Új ötletekre, jól hasznosítható ötletekre sürgősen szükségünk van. Itt Európában új „víziókra” is szükségünk van. A recesszió idején, a kritikus és átmeneti időszakban kreativitás és új ötletek még sürgősebben kellenek, mint általában. A kérdés, hogy milyen lesz jövőnk és részesedésünk az európai és nemzetközi munkamegosztásban, az az elkövetkezendő években nyer megoldást. Ebben az együttműködésben és versenyben aligha lehet sikeres egy olyan nemzet, amely a tudást, a kreativitást, az innovációs tevékenységet és a munkát nem becsüli. A tetteken kívül ebben a tekintetben a hozzáállás nagyjelentőségű. Rázzuk le tehát magunkról a depressziót, és vállvetve kezdjünk bele innovatív tevékenységbe: mind a hatóságoknál, mind a magánszférában. Tőlünk, hivataloktól, ebben a vonatkozásban aktivitást és nem passzív bürokráciát várnak. Fordította: Tidrenczel Béla JEGYZETEK 1. A Párizsi Uniós Egyezmény 12. cikke /l/Az Unió mindegyik országa kötelezi magát arra, hogy külön iparjogvédelmi hatóságot szervez és központi bejelentési szervet létesít a szabadalmak, használati minták, ipari minták és gyári vagy kereskedelmi védjegyek nyilvánosságra hozatalára. /2/A hatóság időszaki hivatalos lapot ad ki. Ebben rendszeresen közli: a/ a megadott szabadalmak tulajdonosának nevét, a szabadalmi oltalomban részesített találmány rövid megjelölésével; b/ a lajstromozott védjegyek másolatát. 2. A Párizsi Uniós Egyezmény a cég oltalmára vonatkozó előírásokat is tartalmaz. 3. A Finn Szabadalmi Hivatal alkalmazottainak száma kb. 420 fő. Emellett a hivatal 59 heiyi részleggel is rendelkezik. A hivatal tanácsadási együttműködési szerződést kötött a Finn Kereskedelmi Kamarákkal és a Finn Munka és Társadalom Egyesülettel. 4. Pl. a Finn Szabadalmi és Lajstromozási Hivatal igazgatóságában képviselve van az államigazgatás, a kereskedelmi szféra, az egyetemek és a hivatali személyzet. Az igazgatóság elnöke a hivatal elnöke. Emellett a hivatal operatív vezetését egy külön belső vezetői gárda látja el. 5. A Szabadalmi és Lajstromozási Hivatal elnöke a kampány irányításának vezetője.
