Iparjogvédelmi Szemle, 1995 (100. évfolyam, 1-6. szám)
1995 / 1. szám - Ficsor Mihály: A nemzetközi iparjogvédelem és az általános vám- és kereskedelmi egyezmény: a TRIPS általános szabályai
iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 100. évfolyam I. 1995. február FICSOR MIHÁLY A nemzetközi iparjogvédelem és az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény: a TRIPS általános szabályai A TRIPS szerkezete és illeszkedése a többi sokoldalú kereskedelmi egyezményhez Az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) Uruguayi Fordulója eredményeképpen jött létre a szellemi tulajdonjogok kereskedelemmel összefüggő aspektusairól szóló megállapodás, amelyet angol nyelvű címének rövidítésével többnyire „TRIPS”-ként említenek (1). A megállapodás általános szabályainak áttekintése fontos tanulságokkal szolgálhat mind a nemzetközi, mind a hazai iparjogvédelem (és szerzői jog) fejlődését, jövőjét illetően. A TRIPS hetvenhárom cikke hét részre oszlik: az I. Rész az általános rendelkezéseket és az alapelveket, a II. Rész a szellemi tulajdonjogok megszerezhetőségére, terjedelmére és hasznosítására vonatkozó követelményeket tartalmazza. Ez a rész fejezetekre tagolódik, amelyek külön-külön foglalkoznak a szellemi tulajdon védelmének egyes formáival (a szerzői joggal és a szomszédos jogokkal, a védjegyekkel, a földrajzi megjelölésekkel, az ipari mintákkal, a szabadalmakkal, az integrált áramkörök topográfiáival, valamint a nem nyilvános információk - vagyis az üzleti titkok - védelmével). E rendszerben kakukktojásnak tűnik a II. Rész 8. fejezete, amely a szerződéssel adott hasznosítási (felhasználási) engedélyekkel összefüggő versenyellenes gyakorlat ellenőrzésére, azaz nem a szellemi tulajdon védelmének valamely speciális formájára vonatkozik, hanem általában a szellemi tulajdonjogok gyakorlása és a versenykorlátozási tilalmak közötti viszonyra. E rendelkezések helye alighanem az általános szabályokat tartalmazó I. Részben lett volna. A TRIPS III. Része a szellemi tulajdonjogok érvényesítésére vonatkozó rendelkezéseket öleli fel, szintén fejezetekre bontva (általános kötelezettségek, polgári és közigazgatási eljárások és jogkövetkezmények, ideiglenes intézkedések, a határintézkedésekre vonatkozó különös szabályok, büntető eljárások). A IV. Rész a szellemi tulajdonjogok megszerzését és fenntartását és a vonatkozó inter-partes eljárásokat szabályozza; az V. Rész a viták megelőzésére és rendezésére irányadó szabályokat, a VI. Rész az átmeneti intézkedéseket, a VII. Rész pedig az intézményi és záró rendelkezéseket tartalmazza. A TRIPS a Világkereskedelmi Szervezet (World Trade Organization) (2) létesítéséről szóló egyezmény (a továbbiakban: WTO-egyezmény) részét képezi. A WTO-egyezmény II. cikkének 2. bekezdése és az Uruguayi Forduló eredményeiről szóló záróokmány (3) 4. pontja értelmében ez az egyezmény - a részét képező sokoldalú kereskedelmi megállapodásokkal együtt-csakis teljességében fogadható el, vagyis a TRIPS külön nem fogadható el, és ahhoz külön csatlakozni sem lehet, és a WTO-egyezményt sem lehet elfogadni a TRIPS elfogadása nélkül. A TRIPS tehát nem minősül olyan kódexnek, mint amilyenként pl. a dömpingellenes intézkedésekre vagy az importengedélyekre vonatkozó kódexeket a Tokiói Forduló alkalmával elfogadták. E kódexekhez a GATT szerződő felei nem voltak kötelesek csatlakozni, csupán a csatlakozás lehetősége állt nyitva előttük: ez a teljes és részleges tagság kettős rendszerét intézményesítette a GATT-ban (4). E lehetőséggel az Uruguayi Forduló alkalmával sem szakítottak: kötöttek ugyanis ún. plurilaterális kereskedelmi megállapodásokat is (pl. az állami megrendelések területén), amelyekhez - mint a tokiói kódexekhez - nem kötelesek csatlakozni a WTO-egyezményben részes felek, ez csupán módjukban áll (5). A TRIPS azonban nem ilyen: a GATT 1994. évi változatával (6) és a hozzá kapcsolódó megállapodásokkal, valamint a szolgáltatásokkal összefüggő kereskedelemre vonatko
