Iparjogvédelmi Szemle, 1994 (99. évfolyam, 1-6. szám)
1994 / 3. szám - Tanulmányok. Dr. Pozsonyi Frigyes: A szabadalmi fórumrendszer történeti alakulása Magyarországon
Iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 99. évfolyam III. 1994. június TANULMÁNYOK DR. POZSONYI FRIGYES A szabadalmi fórumrendszer történeti alakulása Magyarországon* Az önálló magyar szabadalmi jogrendszert az 1985. évi XXXVII. te. alapozta meg, és ez a törvény három fokozatú szabadalmi hatóságot hozott létre: 1. a szabadalmi hivatal bejelentési osztálya, amely a bejelentés vizsgálatával, kifogásolásával, a közzététel elrendelésével, a felszólalások elbírálásával, a szabadalom megadásával, illetőleg a bejelentés visszautasításával foglalkozott; 2. a szabadalmi hivatal bírói osztálya, amelynek hatáskörébe a bejelentési osztály határozatai elleni felfolyamodások másodfokon történő elbírálása, továbbá a megadott szabadalmak elleni peres ügyek, a szabadalom megvonása vagy megsemmisítése iránti keresetek és a negatív megállapítási kérelmek elsőfokú elbírálása tartozott; és 3. a szabadalmi tanács, amely kizárólag a szabadalmi hivatal bírói osztályának határozatai elleni fellebbezések másodfokon történő elbírálásával foglalkozott. A szabadalmi hivatal bejelentési osztálya a bejelentés közzététele, a felszólalás, a szabadalom megadása vagy a bejelentés visszautasítása tárgyában a szabadalmi hivatal alelnöke vagy helyettese vezetésével háromtagú tanácsban tárgyalt és határozott, a tanácsnak (az elnök beszámításával) egy jogi és két műszaki végzettségű tagja volt. A szabadalmi hivatal bírói osztálya (az eredeti törvény szerint) minden ügyben a hivatal elnöke vagy helyettese által vezetett öttagú tanácsban tárgyalt és határozott, a tanácsnak az elnökön kívül két jogi és két műszaki képesítésű tagja volt. A bejelentési és a bírói osztály azonban csak a vezetés és a funkció szempontjából különült el egymástól, a szabadalmi bírák nem voltak elosztva ebbe a két osztályba, hanem egységes testületet képeztek; valamennyi műszaki bíró intézett szabadalmi bejelentéseket, sőt különleges műszaki tudást nem igénylő bejelentéseket a jogász bírók is kaptak ügyintézésre. Abejelentési, illetőleg bírói osztály tanácsaiba az alelnök, illetve az elnök bármelyik bírót behívhatta, persze azzal a korlátozással, hogy a felfolyamodást tárgyaló tanácsba nem volt behívható olyan bíró, aki az illető szabadalmi bejelentés elsőfokú ügyintézésében akár mint elbíráló, akár mint tanácstag részt vett. A szabadalmi tanács az elnökön kívül a legfelsőbb bíróság bírái közül ottani működésük megtartása mellett kinevezett jogi képesítésű és a műszaki egyetem tanárai közül öt évi időtartamra kinevezett műszaki képesítésű ülnökökből állt, és a bírói osztály határozata elleni fellebbezéseket az elnök vagy helyettese elnöklete alatt négy bírói és két műszaki ülnökből álló tanácsban tárgyalta. A szabadalmi hivatal bírói osztályának felfolyamodási ügyekben hozott másodfokú határozata, valamint a szabadalmi tanácsnak a bírói osztály határozatai elleni fellebbezésekben hozott másodfokú határozata ellen további jogorvoslatnak helye nem volt. A következő ötven év alatt a szabadalmi hatóságok szervezetét ugyan többször megváltoztatták, az 1920. évi XXXV. te. szerint a szabadalmi hivatalból - lényegileg változatlan szervezettel - a szabadalmi bíróság, a szabadalmi tanácsból szabadalmi felsőbíróság lett, az 1927. évi XX. te. pedig megszüntette a szabadalmi felsőbíróságot és hatáskörét az akkori legfelsőbb bíróságra, a Kúriára ruházta át, de az 1895. évi XXXVII. te. által megalapozott fórumrendszer mindössze annyiban módosult, hogy a szabadalmi bíróság bírói osztályának tanácsaiban az addigi jogásztöbbség helyett a műszakiak kerültek többségbe: a felfolyamodásokat a továbbiakban két jogászból és három műszaki képesítésű szabadalmi bíróból álló tanács, a megvonási és megsemmisítési pereket elsőfokon egy jogász és két mérnök bíróból álló háromtagú tanács tárgyalta. A Szabadalmi Ügyvivői Kamara 1994. április 16-i közgyűlésén tartott előadás szövege
