Iparjogvédelmi Szemle, 1994 (99. évfolyam, 1-6. szám)
1994 / 1. szám - Az újítási és találmányi szakértői testület gyakorlatából. Szakértői vélemény
Ipaijogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 99. évfolyam I. 1994. február AZ ÚJÍTÁSI ÉS TALÁLMÁNYI SZAKÉRTŐI TESTÜLET GYAKORLATÁBÓL Szakértői vélemény a megbízott szabadalmi iroda külföldi ügyfele és a magyar szabadalmas közötti jogvitában, a szabadalmi jog kimerülése és a feltalálók díjazása kérdésében I. A TÉNYÁLLÁS 1. A megbízott szabadalmi iroda (a továbbiakban: Ügyvivő) - megbízója, egy külföldi gyógyszergyár (a továbbiakban: Ügyfél) nevében - szakértői véleményt kért az Újítási és Találmányi Szakértői Testülettől, kihangsúlyozva az Ügyfél kívánságát a bírósági eljárás elkerülésére, ha ez lehetséges. 2. Az Ügyvivő a Szakértői Testülethez intézett megkeresésében előadta, hogy a magyar szabadalmas (a továbbiakban: Szabadalmas) több magyar eljárási szabadalom jogosultja egy olyan vegyi anyag előállítására, amely gyógyszerkészítmény hatóanyagaként kerülhet alkalmazásra. Az Ügyfél külföldön, a szabad piacon megvásárolt bizonyos mennyiségű hatóanyagot egy harmadik (kereskedő) féltől. A megvásárolt hatóanyag szóban forgó tételeit (a továbbiakban: Anyag) maga a szabadalmas gyártotta Magyarországon, majd egy magyar külkereskedelmi cég útján ajánlotta, eladta, leszállította úgy, hogy az külföldön minden korlátozás nélkül került viszonteladásra, többek között az Ügyfélnek. Az árut kísérő bizonylatok és más dokumentumok világosan bizonyítják az eredetet és a minőséget. Az Ügyfél az Anyagból - rendeltetésének megfelelően - közvetlen gyógyászati felhasználásra alkalmas gyógyszerkészítményeket gyártott, s az így készített és kiszerelt gyógyszereket áruba bocsátotta. A gyógyszert - többek között - Magyarországon is forgalomba hozta, miután megszerezte az Országos Gyógyszerészeti Intézettől az ehhez szükséges engedélyeket. 3. Ezt követően az Ügyfél az érintett magyar személyektől figyelmeztetéseket kapott. Ezek szerint az Ügyfél szóban forgó gyógyszerének Magyarországon való forgalmazása - állítólag - a Szabadalmas és a feltalálók szabadalmi jogainak meg nem engedett használatát jelentené. II. A VITATOTT KÉRDÉSEK ÉS A FELEK VÉLEMÉNYE Az Ügyvivő az alábbi kérdések megválaszolását kérte a Szakértői Testülettől, ismertetve az Ügyfél véleményét is a feltett kérdésekben. 1. A Szabadalmastól a fentiek szerint megvásárolt Anyagot tartalmazó gyógyszer eladása és használata az Anyag előállítását védő magyar szabadalmi jogok bitorlását jelentheti-e? Az Ügyfél véleménye szerint erről nem lehet szó. Szerinte valamely áru eladásával, illetve megvásárlásával a vevő megszerzi az áru szabad használatának, viszonteladásának stb. jogát is. Úgy véli, hogy az áru implicite a hasznosítási jogot is tartalmazza, illetve az eladott árura vonatkozóan a szabadalmi jogok kimerültek azzal, hogy a Szabadalmas az Anyagot eladta. 2. A Szabadalmas alkalmazottainak joguk van-e Magyarországon feltalálói díjigényt támasztani a hatályos díjazási rendelet értelmében az Ügyfél terhére a fentiek alapján? Az Ügyfél véleménye szerint az Anyag eladását követően a feltalálóknak már nem lehet ilyenfajta újabb követelése a szabadalmi jogok kimerülése folytán, ami kizárja a további feltalálói díjigényt is. 3. A Szakértői Testülethez intézett megkeresésében az Ügyvivő kifejtette továbbá, hogy a szabadalmi jognak a
