Iparjogvédelmi Szemle, 1994 (99. évfolyam, 1-6. szám)
1994 / 2. szám - Tanulmányok. Adler Györgyné: A szabadalmi törvény módosítása: A vegyi termékoltalom bevezetése Magyarországon
4 Adler Györgyné rövid és meghatározott időszakon belül látni lehessen, milyen termékekre kémek átmeneti szabadalmi oltalmat, ami jogbiztonságot teremt, és megmutatja a hazai gyógyszeripar szabad mozgásterének korlátáit. Vannak olyan, a magyar gyógyszeripar érdekeit védő egyéb törvényi intézkedések, amelyek korlátozzák az átmeneti szabadalmi oltalom megszerzését, illetve hatályát (Sztn. 2. 22. §). Ha a törvény hatálybalépését megelőzően az adott gyógyszerterméket belföldön forgalomba hozták, akkor egyáltalán nem részesülhet a termék átmeneti oltalomban. Ha pedig a törvény hatálybalépését megelőzően az adott gyógyszerterméket belföldön már gyártották, de nem hozták forgalomba, akkor lehet ugyan átmeneti szabadalmi oltalmat szerezni, de ez az oltalom nem érvényesíthető a korábbi gyártóval szemben; az ily módon gyártott termék természetesen belföldön is forgalomba hozható. Hozzá kell tenni, hogy a belföldi forgalomba hozatalnak, valamint a gyártásnak meg kell előznie a törvény hatálybalépését. Mind a forgalomba hozatal, mind a gyártás tényét igazolni kell. A magyar-amerikai megállapodás értelmében a gyártás Szabályos Gyógyszergyártási Bizonyítvány (GMP) vagy más hatósági okirat segítségével igazolható; a magyar jogszabály az illetékes hatóság által kiállított megfelelő közokiratot említ, amely tartalmilag ugyanazt fejezi ki. A belföldi forgalomba hozatalról igazolást az Országos Gyógyszerészeti Intézet adhat ki. Az átmeneti szabadalmi oltalom alóli kivételt jelentő gyártási jog forgalomképessége erősen korlátozott, csak a gyártási engedélyt szerzett cég vagy annak megszűnése vagy átszervezése esetén a jogutódja élhet vele. Látható, hogy a korábbi gyártással kapcsolatos megoldás emlékeztet a szabadalmi jogban közismert előhasználatra azzal az eltéréssel, hogy a gyártás jelen esetben nem korlátozódik az előkészület mértékére. Az átmeneti szabadalmi oltalom a megadással a törvény hatálybalépésének napjára visszaható hatállyal keletkezik és az alapjául szolgáló külföldi szabadalom eredeti oltalmi idejével együtt jár le (Sztn. 2. 23.§ (1) bek.). Az eredeti oltalmi időre való utalás igen fontos szabály. Ez ugyanis azt jelenti, hogy a magyar szabadalom és az alapul szolgáló külföldi szabadalom egyszerre jár le és a magyar szabadalom időtartama nem lépheti túl az eredeti oltalmi időt akkor sem, ha az alapul szolgáló szabadalmat engedélyező országban meghosszabbítják az oltalmi időt. A világon ugyanis terjedőben van egy olyan lehetőség, amelynek segítségével egyes országokban mód van gyógyszerek esetén az oltalmi idő kiterjesztésére. Az Egyesült Államokban például már 1984 óta lehetőség van az eredeti oltalmi idő meghosszabbítására, amennyiben egy gyógyszer törzskönyvezési eljárása elhúzódik. 1993 óta az Európai Közösségek (Európai Unió) területén is megnyílt ez a lehetőség, az ún. kiegészítő oltalmi bizonylat megszerzésével. A jogszabályban ezért utalni kellett arra, hogy az oltalmi idő valamely külföldi országban történő meghosszabbítása nem hat ki a magyarországi átmeneti szabadalmi oltalom időtartamára. Ha ugyanis módja lenne a külföldi szabadalom jogosultjának az oltalmi idő meghosszabbítását nálunk is érvényesíteni, akkor a magyar gyógyszeriparnak nemcsak a termékoltalom bevezetésének nehézségeivel kellene megküzdenie, hanem generikus gyártóként is csak évekkel később jelenhetne meg a piacon. Az átmeneti szabadalmi oltalom keletkezését, megszerzésének feltételeit, valamint oltalmi idejét tekintve eltér az általános szabályok szerint megadott szabadalmaktól. Egyebekben az Szt. általános szabályai vonatkoznak rá, ami az oltalom fenntartását, terjedelmét, korlátáit és megszűnését, valamint a vele kapcsolatos jogutódlást, hasznosítási szerződést és bitorlást, továbbá a bírósági eljárás szabályait illeti (Sztn. 2. 24. §). A szabadalmi bejelentéseknél egyébként is előírt bejelentési, valamint évi fenntartási díjakról külön rendelet fog intézkedni (Sztn. 2. 23. § (1) bek.). Ajogszabály részletesen ismerteti az átmeneti szabadalmi oltalom megadása iránti kérelem alaki feltételeit (Sztn. 2. 26. §). Ennek értelmében meg kell adni a kérelmező nevét és címét, valamint az alapul szolgáló külföldi szabadalom számát. A kérelemhez mellékelni kell a megadást igazoló okiratot. Ez adott esetben lehet akár a megfelelő kinyomtatott szabadalmi leírás másolata, akár a megadó határozat másolata a hozzáfűzött autentikus szöveggel. Ezenfelül csatolni kell a leírás magyar nyelvű fordítását két példányban. A kérelmet legkésőbb a törvény hatálybalépésétől számított egy éven belül kell benyújtani, és a kérelmen le kell róni az előírt igazgatási szolgáltatási díjat. Az igazoló iratot és a magyar nyelvű fordítást, valamint az Szt.-ben előírt egyéb iratokat a kérelem benyújtásától számított három hónapon belül kell benyújtani. Ezek a határidők jogvesztőek, nem hosszabbíthatóak és igazolásnak sincs helye. A szigorú időbeli szabályok célja, hogy ezen speciális oltalmi forma iránti kérelmek egy éven belüli beérkezésével és az egész eljárás gyors lezárásával világos és áttekinthető jogi helyzet jöjjön létre. Ugyancsak a gyors befejezést segíti elő többek között az is, hogy az átmeneti oltalom megadása előtt a szabadalmazhatósági feltételek egy részének vizsgálatára nem kerül sor. A szabadalmi törvényben foglalt általános szabályoktól való eltérésre ott volt szükség, ahol a szabályozás összefügg a szabadalmazhatóság általános feltételeinek vizsgálatával. Speciális, csak az átmeneti szabadalmi oltalom megadása során alkalmazott szabály, hogy az érdemi vizsgálat köre nem az Szt. 45. szakaszában előírt érdemi feltételek vizsgálatát öleli fel, hanem csupán a kifejezetten ezzel az oltalmi formával összefüggő feltételeket. Nevezetesen a vizsgálat arra korlátozódik, hogy a kérelem alapjául szolgáló szabadalom gyógyszertermékre vonatkozik-e, az alapul szolgáló külföldi szabadalom elsőbbsége 1987. január elseje és 1993. július elseje közé esik-e, s a bejelentő betartotta-e a kérelemmel kapcsolatos alaki és időbeli előírásokat (Sztn. 2. 27. § (1) bek.).
