Iparjogvédelmi Szemle, 1994 (99. évfolyam, 1-6. szám)
1994 / 2. szám - Tanulmányok. Adler Györgyné: A szabadalmi törvény módosítása: A vegyi termékoltalom bevezetése Magyarországon
A szabadalmi törvény módosítása 5 A szabadalmazhatóság egyéb feltételeit átmeneti szabadalmi oltalom esetén az Országos Találmányi Hivatal nem vizsgálja. Ugyancsak nem végzi el a Hivatal a forgalmazással és gyártással kapcsolatos feltételek vizsgálatát sem. E két utóbbi feltétel eltér a hagyományos szabadalmazási követelményektől, az ezekkel kapcsolatos jogvita megsemmisítési eljárásban, illetve perben tisztázódhat. Az átmeneti szabadalmi oltalom vizsgált feltételeinek hiánya esetén a Hivatal a bejelentőt nyilatkozattételre hívja fel. Ha például az alapul szolgáló külföldi szabadalom nem csak gyógyszertermékre vonatkozó igénypontot tartalmaz, akkor ezzel kapcsolatban tisztázni kell az átmeneti oltalomban érvényes igénypontok körét. Ehhez hasonlóan többes elsőbbség igénylése esetén - ha nem mindegyik elsőbbség esik 1987. január 1. és 1993. július 1. közé - rögzíteni kell, hogy melyik elsőbbségi időpont szerint jogos az átmeneti oltalom és azt, hogy a szóban forgó időpontok közé eső elsőbbség(ek)hez tartozó oltalom mire vonatkozik. Ilyen és ehhez hasonló esetekben a hivatali felhívás csak a tények tisztázását szolgálja, de nem feltétlenül lesz szükség a magyar nyelvű leírás átalakítására (hiszen az Szt. 41.§-a szerinti vizsgálat az átmeneti oltalom esetén nincs előírva). Ilyen esetekben az is szükséges, hogy a megadó határozat ezeket az adatokat tartalmazza. Az átmeneti szabadalmi oltalom esetén speciális rendezésre volt szükség a megsemmisítés szabályainak megállapításánál (Sztn. 2. 25. §). Az átmeneti szabadalmi oltalom esetén a szabadalmat kétféle feltétel hiánya esetén kell megsemmisíteni. Az egyik ilyen esetcsoport az, ha a szabadalom nem gyógyszertermékre vonatkozik, ha nem tartották be a külföldi szabadalom elsőbbségére vonatkozó fent említett időhatárokat, ha a kérelmet nem nyújtották be az előírt időn belül, illetve ha az átmeneti szabadalom szerinti valamely terméket 1994. július elseje előtt belföldön forgalomba hozták (Sztn. 2. 25. §-ának a) pontja). Az Sztn. 2. 25. §-ának b) pontjában foglalt megsemmisítési jogalapok egyeznek a „rendes” szabadalmak esetén az Szt-ben rögzített esetekkel azzal, hogy e feltételeknek az alapul szolgáló szabadalom elsőbbségi időpontjában kell fennállniuk. Ha ugyanis nem így szólna a szabály, akkor minden egyes átmeneti oltalommal védett szabadalom megsemmisíthető lenne a szabadalmazhatósági feltételek egy része, így pl. az újdonság, a haladójelleg hiányában vagy igényrontás miatt. Ugyanakkor ez az oltalom az általános megsemmisítési okok között szereplő alaki hiányok miatt csak egészen súlyos ok miatt semmisíthető meg. Mivel az említett szabadalmazhatósági feltételek hiányát csak megsemmisítés keretében lehet orvosolni, az érdekelt cégektől az egyébként elvárhatónál is nagyobb figyelmet kíván az átmeneti szabadalmi oltalom megadásának figyelése. Ha a korábbi gyártással kapcsolatos kivétel képezi jogvita tárgyát, akkor a korábbi gyártó és az átmeneti oltalommal védett szabadalom jogosultja közötti perben kerülhet ez a kérdés eldöntésre. Ilyenkor a gyártót a korábbi gyártást igazoló közokirat kimenti. Az átmeneti szabadalmi oltalom iránti kérelmek megfelelő adatai - a „normál” szabadalmi bejelentésekhez hasonlóan - a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő „Adatközlés” rovatában meghirdetésre kerülnek (Szt. 43/A §). Az oltalom megadását az Országos Találmányi Hivatal bejegyzi a szabadalmi lajstromba, a megadást meghirdeti a Szabadalmi Közlönyben, majd a magyar nyelvű leírást kinyomtatja. A kinyomtatás során az átmeneti oltalommal szerzett szabadalmi leírás fejlécén utalni kell az alapul szolgáló külföldi szabadalomra. Ezzel a rendhagyó módon megszerzett szabadalom „rendes” magyar szabadalommá válik. A magyar nyelven kinyomtatott szabadalmi leírás elsősorban a hazai műszaki tájékoztatást szolgálja. Vita esetén ugyanis az alapul szolgáló külföldi szabadalom szövegét kell hitelesnek tekinteni, kivéve, ha a magyar szöveg szűkebb oltalmi kört definiál (Sztn. 2. 27.§-ának (2) és (3) bek.). * * * A szabadalmi törvény fentiekben részletezett módosításának a magyar-amerikai megállapodás által katalizált formája lényegében megfelel a Müncheni Egyezményhez való csatlakozás során szükséges jogi harmonizáció egyik feltételének, a termékoltalom bevezetésének az eddig kizárt területeken. Ez azonban csak megnyitotta a harmonizáció során megteendő lépések sorát. Elsőként szükség lesz - még e törvény hatálybalépése előtt - a szabadalmi bejelentések részletes alaki követelményeinek miniszteri rendelettel való újraszabályozására (Sztn. 2. 31 .§). A kormány határozata értelmében 1994 végéig pedig el kell készíteni az új szabadalmi törvény tervezetét. Addig is azonban nehéz, de szép feladat vár az Országos Találmányi Hivatal ilyen tárgyú bejelentésekkel foglalkozó részlegeinek munkatársaira, valamint a szabadalmi ügyvivőkre. Ilyen nagy jelentőségű változás szabadalmi rendszerünkben nem volt azóta, hogy jelenlegi törvényünk hatályba lépett. Át kell tekinteni a termékoltalom bevezetésével, valamint az átmeneti oltalom engedélyezésével kapcsolatos joggyakorlati és ügyviteli változások körét, tanulmányozni kell a külföldön már bevált módszereket. Az első tapasztalatok alapján közösen kell kialakítani azt a mindnyájunk számára kívánatos állapotot, amely lehetővé teszi a jogkeresők és a hivatali alkalmazottak közötti együttműködést. így lehet majd elérni közös célunkat, vagyis azt, hogy a szabadalmi törvény módosítása után is jól működő szabadalmi rendszerünk legyen.
