Iparjogvédelmi Szemle, 1994 (99. évfolyam, 1-6. szám)
1994 / 6. szám - Dr. Pálos György: Szerzői jogunk a nemzetközi élet sodrában
36 dr. Pálos György szoftver és hardver minden része együttműködjék más szoftverrel és hardverrel, valamint a felhasználókkal minden olyan módon, mely a működéséhez nélkülözhetetlen. A programnak azok a részei, amelyek a szoftver és hardver részei közötti kapcsolatot és kölcsönhatást biztosítják, általában interface-ként ismertek. A működő kapcsolat és kölcsönhatás az „interoperabilitás”. Ezt úgy lehet meghatározni, hogy alkalmasság információcserére és az átvitt adatok kölcsönös használatára. „Kétségek” elkerülése érdekében az Irányelv leszögezi, hogy csak a számítógépi program kifejezése, megjelenési formája (expression) áll védelem alatt, a programelemeket alkotó ötletek és elvek, ideértve azokat is, melyek az interface-t alkotják, nem állnak az Irányelv alapján biztosított szerzői jogi védelem alatt. Ennek következtében a számítógépi program alapjait alkotó logikai törvények, algoritmusok, ötletek és elvek nem élveznek védelmet. Az Irányelv fenti bevezető állásfoglalásai megfelelnek a BUE rendelkezéseinek és szellemének. így szervesen beilleszkednek a szerzői jog jelenlegi nemzetközi gyakorlatába. Az Irányelv alapján létrejövő harmonizálás pedig erősíti a jogbiztonságot, aminek hasznát a programszerzők, ajogtulajdonosok és az egész „szoftveripar” élvezni fogják. i. Az Irányelv leszögezi, hogy a tagállamok a számítógépi programokat szerzői jogi védelemben kötelesek részesíteni, éspedig az irodalmi és művészeti alkotások védelmére létesült Berni Uniós Egyezmény értelmében vett irodalmi (literary) műként. (Szerzői jogi értelemben az „irodalom” szó nem korlátozódik a szépirodalomra, pl. a tudományos és szakirodalom is irodalmi mű (literary work). A számítógépi program kifejezés kiterjed az előkészítő tervezési anyagokra is. A védelem fennáll függetlenül attól, hogy a számítógépi program milyen módon vagy formában valósul meg. A védelem feltétele az eredetiség, tehát a szerző saját szellemi alkotása kell hogy legyen, a védelem más feltétel fennforgásától nem tehető függővé (pl. minőségi vagy esztétikai értékelés). A fentieket az Irányelv 1. cikke írja elő. A hatályos magyar jogszabály ettől csak annyiban különbözik, hogy az Szjt. végrehajtási rendelete a számítógépi programot nem irodalmi, hanem önálló műfajnak tekinti. A magyar szerzői jog is védelemben részesíti az előkészítő anyagokat. A számítógépi programok vonatkozásában ezt a Legfelsőbb Bíróság Pf. III. 20. 197/1985/14. számú ítélete is leszögezte. íi. A számítógépi program szerzője az a természetes személy, aki a programot létrehozta (2. cikk). Jogi személy abban az esetben, ha a tagállam jogszabálya jogtulajdonosként elismeri. Ez utóbbi rendelkezés az angol copyright rendszert veszi figyelembe. Olyan tagállamban, ahol a jogszabály kollektív műről rendelkezik, a tagállam jogszabálya által szerzőnek tekintett személyt kell szerzőnek elismerni (pl. Franciaország: oeuvre collective). Védelemben kell részesíteni minden természetes és jogi személyt, aki a nemzeti jogszabályok alapján az irodalmi művekre vonatkozó védelemre jogosult (3. cikk). ni. A szerzőt megillető jogokat az angol jogból átvett „restricted acts” címet viselő 4. cikk határozza meg. E jogok gyakorlására a szerzőjogosult, más ezeket a jogokat csak a szerző engedélyével élvezheti, illetőleg gyakorolhatja. Kizárólag a szerző jogosult, illetőleg ő engedélyezheti: a) a számítógépi program maradandó vagy időleges sokszorosítását (reproduction) bármely módon vagy formában, akár az egész program, akár annak egy része vonatkozásában (amennyiben a számítógépi program betöltése, a képernyőre vitele, futtatása, átvitele vagy tárolása a számítógépi program másolását teszi szükségessé, a másoláshoz a jogtulajdonos engedélye kell); b) a fordítást, átdolgozást, feldolgozást vagy a számítógépi program bármilyen más megváltoztatását és ezek eredményeinek másolását a program módosítóját megilletőjogok sérelme nélkül; c) az eredeti számítógépi program vagy másolatainak forgalomba hozatalát bármely formában. A jogtulajdonos által vagy az ő engedélyével a program másolatainak első forgalomba hozatala a Közösségen belül kimeríti a másolásra vonatkozó forgalomba hozatali jogot. Tehát ha egy német számítógépi programot a jogtulajdonos Franciaországban forgalomba hoz, a forgalomba hozott példány vonatkozásában további kizárólagos forgalomba hozatali joga megszűnik, a vevő a megvett példányt eladhatja, ingyen kölcsönözheti, de természetesen arról újabb másolatok készítése már jogsértő. Apéldány eladása csak a forgalomba hozatal jogát meríti ki, de nem érinti a szerző, illetőleg a jogtulajdonos fent említett többi jogait. Az Irányelv ki is mondja, hogy a szerző megtarthatja az eladott példány (és ennek másolatai) vonatkozásában a további bérbeadás ellenőrzésének jogát. 3) A szerző kizárólagos jogát - főleg társadalmi érdekből - szűk körben minden nemzeti jogszabály korlátozza. Korlátozásáról az Irányelv is rendelkezik. A ni. a) és b) pontokban ismertetett kizárólagos jogok nem terjednek ki arra az esetre, amikor a számítógépi program felhasználására jogosult személy a felhasználás érdekében - a hiba kijavítását is ideértve - a jogtulajdonos engedélye nélkül jár el. Az említett pontokban felsorolt cselekmények ebben az esetben a jogtulajdonos hozzájárulása nélkül sem jogsértőek. Még a felek között kötött szerződésben sem lehet megtiltani, hogy a számítógépi program használatára jogosult fél back-up copy-t készítsen, amennyiben ez a használathoz szükséges. A számítógépi program használatára jogot szerző fél a jogtulajdonos engedélye nélkül jogosult megfigyelni, tanulmányozni és vizsgálni a program bármely részét a célból, hogy megismerje a program alapját képező ötleteket és elveket, amennyiben ezt rögzítés, képernyőre vetítés, futtatás, átvitel vagy tárolás során végzi, és e cselekményekre jogot szerzett. A magyar jogban a back-up copy jogosultságának kérdése szerződés tárgya, a licencadó megtilthatja készítését.
