Iparjogvédelmi Szemle, 1994 (99. évfolyam, 1-6. szám)
1994 / 6. szám - Dr. Pálos György: Szerzői jogunk a nemzetközi élet sodrában
Szerzői jogunk a nemzetközi élet sodrában 37 Amennyiben a szerződés nem tér ki a back-up copy-ra, a szerződés rendelkezései alapján lehet következtetni a felek szándékára, ennek hiányában jogvita esetén bíróság dönt. Az Irányelv 5. cikkének többi rendelkezése teljesen a számítógépi program testére szabott szabályozások, az Szjt.-ben ehhez hasonló előírást nem találunk. Kérdés, hogy az Szjt. 13. § szövegének fényében erre szükség van-e, hiszen ha valaki engedély nélkül olyan cselekményt hajt végre, mely kimeríti a használat fogalmát, jogot sért, ha viszont a cselekmény nem tekinthető használatnak, akkor az szabad. Amíg pl. tanulmányozom a programot, nem sértek jogot. Jogsértés akkor következik be, ha a tanulmányozás alapján, az azzal szerzett ismeretekkel a szerző jogait sértő módon járok el. 4) Visszafejtés Az Irányelv hivatalos angol szövege (6. cikk) nem az angolszász jog és szakirodalom kifejezését a „reverse engineering” szavakat használja, hanem a francia eredetű „decompilation”-t. Nincs szükség a jogtulajdonos engedélyére abban az esetben, ha a kód másolása vagy megjelenési formájának módosítása a fenti 3) pont értelmében elengedhetetlenül szükséges olyan információ megszerzéséhez, mellyel biztosítani lehet egy önállóan létrehozott számítógépi program interoperabilitását más programokkal, az alábbi feltételek figyelembevételével:- e cselekményeket a licencvevő vagy a programpéldány használatára feljogosított más személy vagy az általuk erre meghatalmazott személy végzi;- az interoperabilitáshoz szükséges információ nem állt könnyen a fent megjelölt személyek rendelkezésére;- e cselekmények a programnak csak azokat a részeit érintik, melyek az interoperabilitás biztosításához szükségesek. A visszafejtés további korlátja, hogy az általa szerzett ismeret:- nem használható más célra, mint az önállóan létrehozott számítógépi program interoperabilitásának biztosítására;- csak abban az esetben közölhető másokkal, ha az a számítógépi program interoperabilitásának biztosításához szükséges, vagy- nem használható lényegében hasonló számítógépi program kifejlesztésére és forgalomba hozatalára, vagy bármilyen más szerzői jogot sértő cselekményre. A BUE rendelkezéseivel összhangban a visszafejtésre vonatkozó szabályokat nem lehet úgy értelmezni és alkalmazásukat úgy engedélyezni, hogy a jogtulajdonos jogait indokolatlanul sértse vagy a számítógépi program rendeltetésszerű használatát akadályozza. A visszafejtés fentiek szerinti alkalmazása hatályos jogunk szerint jogszerűtlen, tekintettel arra, hogy a mű minden felhasználásához a szerző engedélye szükséges (Szjt. 13. §). Az Irányelv 6. cikkében foglaltak egyike sem sorolható a szabad felhasználás körébe sem. E kérdésben tehát az Szjt. módosítása válik szükségessé, amennyiben fel akarunk zárkózni a közösségi jogokhoz. 5) A nyugat-európai államokban a nemzeti törvények büntető szankciókkal is sújtják a szerzői jog megsértőit. Az Irányelv előírja, hogy a „restricted acts” (4. cikk) a jogok korlátozására (5. cikk) és a visszafejtésre (6. cikk) vonatkozó rendelkezéseinek érintetlenül hagyása mellett a tagállamok kötelesek megfelelő megtorló intézkedésekről gondoskodni a következő esetekben:- a számítógépi program bármilyen forgalomba hozatalánál, ha az elkövető tudott - vagy tudnia kellett volna - arról, hogy jogsértő másolatot forgalmaz;- forgalomba hozatal céljából birtokolni a számítógépi program másolatát, melyről a birtokban tartó tudta - vagy tudnia kellett volna -, hogy az jogsértő másolat;- forgalomba hozatal céljára vagy kereskedelmi célra bármilyen eszközt birtokolni, melynek egyedül szándékolt célja megkönnyíteni a számítógépi program védelmére alkalmazott programvédelem vagy műszaki zár engedély nélküli eltávolítását, illetőleg kijátszását. A jogsértő példányokat a tagállam jogszabályainak megfelelően el kell kobozni. A tagállamok a programzárak feltörésére alkalmazható eszközök elkobzásáról is rendelkezhetnek. A szerzői jog megsértése objektív cselekmény, tehát a már említett Szjt. 13. § rendelkezései értelmében nálunk a jogsértés fennállása szempontjából mindegy, hogy a jogsértő tudott, vagy tudnia kellett volna a jogsértésről. Az Szjt. 52. § (1 )d pontja értelmében csak a jogsértéssel előállított példány megsemmisítését lehet kérni, tehát a programzár feltöréséhez használható eszköz megsemmisítését nem, legyen az bármilyen rögzítésű program. Érdekességként említem, hogy a francia bíróság jogsértőnek tekintette és súlyos pénzbüntetésre ítélte azt a programozót, aki egy szaklapban ismertette, hogyan kell egy forgalomban lévő program szoftverzárát feltörni. A bíróság ítéletét azzal indokolta, hogy a programzár feltörését lehetővé tevő program ismertetése lehetővé teszi a feltörhető program engedély nélküli használatát. 6) Az Irányelv nem érinti a szabadalomra, védjegyre, tisztességtelen versenyre, üzemi titokra, félvezetőkre, integrált áramkörökre (chip) vagy szerződésekre vonatkozó jogszabály ok rendelkezéseit, de semmis minden olyan szerződéskikötés, mely ellentétben áll a kivételekre (5. cikk) és a visszafejtésre (6. cikk) vonatkozó rendelkezésekkel. 7) Külön érdekessége az Irányelvnek, hogy rendelkezéseit az 1993. január 1-je előtt létrejött programokra is alkalmazni kell, az ez időpont előtt befejezett cselekmények és szerzett jogok sérelme nélkül. (1993. január első napjáig a tagállamok kötelesek voltak nemzeti jogszabályaikat az Irányelvvel harmonizálni.)
