Iparjogvédelmi Szemle, 1994 (99. évfolyam, 1-6. szám)
1994 / 6. szám - Dr. Pálos György: Szerzői jogunk a nemzetközi élet sodrában
Szerzői jogunk a nemzetközi élet sodrában 35 felelő szakértői segítségről. így is még évekig fog tartani, amíg a Btk. 329/A § élő és hatékony rendelkezéssé, szankcióvá válik. A szerzői jog megsértésének polgári jogi következményei tekintetében is változást vezet be az N. A polgári jogi következmények egyik esete (Szjt. 52. § (2) bek.) értelmében a szerzői jog megsértése esetén a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítés jár. „Kártérítési alap az is, ha a szerző személyhez fűződő jogait tartósan vagy súlyosan megsértik.” Az Szjt.-nek ezt a rendelkezését az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélte [34/1992. (VI. 1.) AB határozata] abban a vonatkozásban, hogy a kártérítés akkor is megilleti a szerzőt, ha személyhez fűződő jogainak megsértése nem tartós vagy súlyos. Az N. a vonatkozó szövegrészből a „tartósan vagy súlyosan” szavakat hatályon kívül helyezte. ad C) 1) Jogszabályaink „hozzáigazítása” az európai joghoz nemcsak érdekünk, de egyben nemzetközi kötelezettségünk is. Az Európai Unió 1993-ban megállapodást kötött Csehországgal, Lengyelországgal és Magyarországgal, hogy szellemi alkotásra vonatkozó jogszabályait öt éven belül hozzáigazítják a már elfogadott európai jogszabályokhoz, ideértve a szoftverre vonatkozó irányelveket is. 2) Az Európai Unióhoz való magyar csatlakozásnak tehát egyik igen fontos feltétele, hogy jogszabályainkat hozzáigazítsuk az európai joghoz, és saját érdekünkben figyelembe vegyük azokat a jogterületeket is, ahol az EU uniós jogszabályozást készít elő. A hatályba lépett európai szabadalom és a még hatályba nem lépett közösségi szabadalom történelmi lépés az iparjogvédelem területén, a védjegy és az ipari minta europaizálása pedig folyamatban van. A szerzői jog „europaizálása” talán nem olyan látványos, mint az európai szabadalom, de ez a terület sem szűkölködik komoly eredményekben. Mielőtt rátérnénk az Unió szoftver Irányelveire, talán nem lesz érdektelen röviden megemlíteni, hogyan áll az egységesítés a szerzői jog egyéb területein. a) Az Európai Bizottság kidolgozta az adatbankok védelmére vonatkozó Irányelvtervezetet (1992-ben, módosítva 1993-ban). Az Irányelv csak az elektronikusan működő adatbázisokra vonatkozik. A tervezet kétféle védelmi formát javasol: szerzői jogi és sui generis védelmet. A szerzői jogi védelem a szerzői jog alapelvein épül fel és természetesen megköveteli az eredetiséget. A sui generis védelemnek nem feltétele az eredetiség, a védelmi idő 15 év, és az adatbázis tartalmának engedély nélküli kereskedelmi célú felhasználását tiltja. A védelemnek ez a fajtája kívül esnék a BUE-n, így az azonos elbánás elve - a „national treatment” - nem érvényesül. Az Irányelv természetesen csak az EU állampolgáraira lenne irányadó. Az Irányelv életbelépését 1995-re tervezik, ez a határidő azonban egyelőre kétségesnek tűnik. b) Az Európai Unió Minisztertanácsa elfogadta (1992) az egyes szerzői jogokkal kapcsolatos bérleti jogokat szabályozó Irányelvet. Az Irányelv kizárólagos jogot biztosít a szerzőknek, előadóművészeknek, hangfelvételgyártóknak és filmgyártóknak szerzői jogilag védett műveik bérbeadása esetére azt követően, hogy ezeket a műveket eladták vagy forgalomba hozták. A tagállamokban az Irányelvben foglaltakat 1994. július 1-jéig kellett végrehajtani. c) A műholdas sugárzás és vezetékes (kábel) közvetítés kérdésében az Európai Tanács által kiadott Irányelv megváltoztatta azt a szabályt, melynek értelmében a sugárzó szervezetnek (Rádió, Tv), valamint a vezetékes átvitelt üzemeltetőnek a jogdíj kérdésében minden államban meg kell állapodnia, ahol a sugárzás fogható. Az Irányelv szerint a sugárzó szervezet csak abban az államban köteles megállapodást kötni a szerzői jogdíj kérdésében, melyben a sugárzás történik (adás). A vezetékes átvitelt végző szervezet csak a kollektív joggyakorlásra felhatalmazott szervezetekkel (collecting societies) köthet szerződést. Az Irányelvben foglaltakat a tagállamok 1995. január 1-jéig kötelesek végrehajtani. A már érvényes szerződésekre az Irányelv csak 2000. január 1-jétől irányadó. d) Az Európai Gazdasági Bizottság Tanácsának kötelező Irányelve a számítógépi programok szerzői jogi védelmére: a számítógépi program az EGK államokban szerzői jogi védelmet élvez. Az Irányelv célja, hogy a nemzeti jogszabályok által biztosított tényleges védelem azonos, illetve lényegében hasonló legyen minden közösségi államban. A számítástechnika és ezen belül a számítógépi program jelentősége az ipar és az egész társadalmi fejlődés szempontjából elkerülhetetlenné tette, hogy az egyre jobban integrálódó EGK ennek a szellemi alkotásnak a védelmét is közösségi szintre emelje. A számítógépi programot védelemben részesítő szerzői jogi törvények többsége nem határozza meg a számítógépi program fogalmát, fogalommeghatározást főleg az angolszász rendszerű jogszabályok tartalmaznak (pl. USA). A magyar jogszabály is csak számítógépi programról és a hozzá tartozó dokumentációról szól, e kettő együttes neve a szoftver. Az Irányelvben sincs jogszabályi meghatározás, de a bevezető rész körülírást ad arról, hogy a szabályozás milyen területre vonatkozik, mi a „természetrajza” annak, amit szabályoz. Az Irányelv értelmében a számítógépi program feladata, hogy kommunikáljon és együtt dolgozzék a számítógépi rendszerek többi részével és a felhasználókkal. E célból logikai és - ahol szükséges - fizikai kapcsolat és kölcsönhatás (interaction) szükséges, ami lehetővé teszi, hogy a
